Orvosi Hetilap, 1874. október (18. évfolyam, 40-43. szám)
1874-10-04 / 40. szám
Előfizetési ár: helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr Megyeren minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. October 4. Budapest, 1874. 4LCP* SU2E TT I ■» ■■ 9-^«» ■ oms»d i 1^. «- tV» I v*-' *»» - Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Hő gy e s E. tr. Két kísérleti kórtani előadás a tüdős légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről e zavarok kiegyenlítésénél. (Folyt.) — Klein S. tr. A szürke hályog kiverésének jelenlegi állása különös tekintettel a homorú metszésre. — Weisz S. tr. Ritka nagyságú húgykő ; a húgyhólyag nyákhártyájának regeneratioja. — Könyvismertetés. Handbuch der gesammten Augenheilkunde. Redight von A. Graefe & Th. Saemisch, I. B. (Folyt.) — Lapszemle. A fertőző mérgek felvétele légzés útján. Tárévá. Kovács József tr. a budapesti k. egyetem 1874/5-diki rectorának megnyitó beszéde 1874. oct. 1-jén. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás. Két kísérleti kórtani előadás a tüdős légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről e zavarok kiegyenlítésénél. Hőgyes Endre tr. magántanártól a budapesti kir. tud egyetemen. (Folytatás). Másként alakulnak a jelenségek, ha kis pihenés után csak a /^-csapot zárom be kisebb vagy nagyobb mértékben, míg a többi utak szabadon maradnak, ha tehát a belégzési légáram szabadon hatolhat be a tüdőbe és csak a kilégzési légáram elé van vetve kisebb vagy nagyobb akadály. Kisebb kilégzési akadályoknál szintén alig találunk eltérést a normális szellőzési viszonyoktól. A gázóra az időegységekben ugyanannyi levegőt mér le, mint légzési akadály nélkül. A változás csak az, hogy a kilégzési nyomás nagyobb, mint rendesen, s a passiv kilégzéshez a hassajtó működése is hozzászegődik, a kilégzés vontatottabbá változik. Ha a /^-csapot jobban becsavarjuk, a hassajtó működése mindig erősebb-erősebb, a kilégzési nyomás mindig nagyobbnagyobb lesz, a légzés kilégzési szaka mindinkább vontatott, a légzési szám ennek megfelelőleg mindig ritkább, a gázóra azonban még egy ideig mindig megközelítőleg a normális ventilatiót mutatja. Ha azonban egy ideig így hagyjuk légzeni az állatot, e nehéz kilégzési tüneményekben változás lép fel. A légzés gyorsabb lesz, a hassajtó kilégzési működési erélye alábbhagy, a légző felületen át szellőzött levegő mennyisége tetemesen csökken. Ez a kifáradás, a kilégzési akadályok legyőzésében. Előbb az időegységekbeni szellőzés értéke a normálishoz képest nem csökkent. A kilégzések alkalmával a hassajtó aktív közbelépése folytán a tüdőbe felvett levegő nagyobb fokú comprimatió alá jutott, minek következtében a megszűkített kilégzési téren nagyobb gyorsasággal távolodhatott el, így a kilégzési légáramlásban a szűkülés által létrehozott zavar azon nagyobb nyomásdifferentia által volt kiegyenlítve, mely a hassajtó erélyes működése folytán kilégzés alkalmával a tüdőben levő levegő és a községi lég között létrejött. Azonban e kiegyenlítés csak ideig óráig tart, mert a hassajtó kifárad és működésében alábbhagyván, ama nyomás differentiáltat nem képes, míg újra ki nem pihen, létesíteni. Mennél jobban becsavarjuk a-csapot, mennél inkább nehezítjük tehát a kilégzést, annál nagyobb fokban jelentkeznek a mellkason a fenntebb jelzett nehéz kilégzési jelenségek, a szellőzési zavarnak az izomműködés aktív közbelépése által való kiegyenlítésére annál csekélyebb, a kifáradás gyors beállására annál nagyobb az esély. Ha most /3-csapot ismét megnyitom és szabad utat engedek a kilégzési légáramlásnak, a nehéz kilégzési tünemények ismét elmúlnak, megszűnik a hassajtó kiegyenlítő erőlködése; a légzési szám, a légzési szakok egymáshoz való rendaránya ismét normális lesz, a légző felületen újra kellő mennyiségű levegő szellőztetik által. E szellőzési viszonyok számbeli értékének változásait mesterségesen előidézett nehéz kilégzésnél könyen áttekinthetik eme kísérleti táblázatból. A légző felület szellőzési viszonyai nehéz kilégzés alkalmával tengeri nyúlnál. (Légzés a módosított Müller-Ludwig-féle Ventilen keresztül). Figyeljük meg mostan azon jelenségeket, melyek akkor keletkeznek, ha a légző felület szellőzését teljesen megszüntetjük. Zárjuk be a csapot egészen. Mindjárt tapasztalni fogjuk, hogy nagyfokú belégzési erőlködések keletkeznek, a rekesz és bordaközi izmok élénk működéséhez hozzászegődik valamennyi izom, mennyi csak képes valamikép közreműködni a belégzésnél, előbb a nyakizmok, azután a gerincz‘oszlop feszítő izmai. Alig telik így el félpercz, már a kilég-40 .« m 1 © sHvg Na® s • 'ö‚ a a NW« 00 o .'S so £ aso3N)00 ‘co '«N A szellőző erő partiális értéke vízoszlop millimet.-ben i s S'? 2 o so "5 M Ö sä $ § CO N '© Ü N H *o 2 to bO OT ~ © Tünetek a légző izmokon ta V© bp'® A! B 'A £ *© 9 s N O'« M S3 ^ l© 'W › » r© N ◄ B■~ 9« I. Légzési akad. nélkül 1874V. 4° 117*45" 119*05" 500 92 55 65 80 62 5.4 Rekeszlégzés II. Kis fokú kilégz. akad.5° 135*30" 137*53" 500 89 55 70 83 6.0 5.6 Kisfokú erőlködés a hasizmokban minden kilégzés III. a) Nagyobb fokú kilégz. akad. 5° 145*00" 146*25" 500 75 50 90 85 5.9 6.6Nagyfokú erőlködés a hassajtóban minden kilégzésnél b) Ugyanazon kilégzési akad. l/7 óra múlva 6°/16*30" 120*25" 500 102 45 55 235 3.1 2.8” IV. A kilégzési akadály eltávolítása után 16 perccel 6° 140*00" 141*22" 500 94 55 65 82 60 5.4A hassajtó erőlködések elmúltak