Orvosi Hetilap, 1874. november (18. évfolyam, 44-48. szám)
1874-11-08 / 45. szám
— 875 — — 876 - tehát sűrített levegő tolul elő. A sűrített levegő nyomását mérsékelhetem azáltal, hogy a szívó-fúvóból jövő sűrített levegőből egy közbeiktatott oldalcsövön kisebb vagy nagyobb mennyiséget kibocsátok. A nyomás nagyságát egy oldal manométer által meghatározhatom. Aránylag igen csekély fokban sűrített levegővel elérem a kívánt hatást. íme a csövön át az edénybe bugyborékoló levegő alig emeli fel a higany oszlopot, már láthatjuk, hogy a nehéz belégzés csökken, lassan kint kimarad a nyaki és bordaközi izmoknak erőlködése, a gázóra mutatja, hogy a szellőzés élénkebbé változott. Itt a hatás nyilvánvaló. Azt a belégzési akadályt, mit az e-csap félig becsavarása vetett a belégzési légáram elé, tökéletesen kiegyenlíti az, hogy a j-csapon át sűrített levegőt szívhat az állat, mert a nagyobb nyomású levegő nagyobb gyorsasággal jut át a szűkült résen és az időegységekben normális szellőzés helyre áll, s ezzel együtt az élenyszükséglet kellőképen fedeztetik. Itten tehát a belégzési levegő nagyobb feszélye az a külső erő, melyet a hiányos légzési erő pótlására felhasználtunk. Ha a csőről leveszem az összekötő kaucsukcsövet, az állat ismét a szabad levegőből légzik, s ime ismét megjelennek a nehéz belégzési tünemények. A következő táblázat egy ily módon tett kísérletnek számszerinti adatait mutatja. A nehéz belégzés kiegyenlítése tengeri nyúlnál. (Légzés a ventileken és gázórán át.) /I-henger csővel vízvezetéki csappal áll kapcsolatban. B-hengerből két cső nyúlik le és a — b szélesebb csőbe megy át, mely jl-hengerrel áll kapcsolatban, a—b csövek c—d ólomcsövekbe folytatódnak, melyek a szükséghez képest különböző függélyes magassággal (a budapesti egyetem gyógyszertani intézetében 32 magas) bírván, egy alsó C-hengerbe vezetnek. A C-henger közepéből egy cső emelkedik a levegő kiáramlására ésF-csapban végződik. A C-henger fenekén egy szélesebb cső van, mely a hengeren kívül annak fele magasságáig emelkedik (D) és egy lefolyó vízvezetéki csatornával van kapcsolatban. Ha a-csap megnyílik, az előtoluló víz beáramlik az A-hengerbe, honnan ismét a—b, c—d csöveken át az alsó C-hengerbe zuhan alá, mialatt a felső üres hengerből (B) és ezen át az ISV csövön a szabad levegőből aspirálja a levegőt. Minthogy a vízbeáramlás és lezuhanás folytonos, az aspiratió is szakadatlan, úgy hogySze-csap mindaddig folytonosan szívja a levegőt, míg csak a vízbeáramlás tart. A levegővel egy helyes víz, midőn az alsó hengerbe jut, két részre oszlik, a víz alól marad, a levegő felül. A víz a folytonos utáncsorgás miatt felemelkedve, ha JC-csap zárva van, összenyomja a levegőt, mely f-csap megnyitásakor erős fúvás alakjában tolul elő. Ha a vízoszlop a C-henger fele magaslatáig emelkedett, a feles víz D-csövön a lefolyó csatornába folyik le. Az aspiratió foka a vízoszlop esési magasságától függ, a sűrítés foka pedig attól, mennyire emelkedik zárt csap mellett az alsó hengerbe a vízoszlop. A gyógyszertani intézet szívó fúvóin az aspiratió és a sűrítés foka fél légköri nyomáson belül változik. A percenkint producált sűrített levegő mennyisége 14—16 liter között ingadozik. A 2-dik ábrán két ily szívó-fúvó van lerajzolva, egyik (jobb felől) egészen, a másiknak (bal felől) csak a felső két hengere. E táblázat a fenntebbiek után minden bővebb magyarázat nélkül megérthető. Tehát kellőleg sűrített levegőből való belégzés által ki lehet egyenlíteni azon szellőzési zavart, mely a belégzésnek ilynemű akadályozása folytán jött létre. Vegyük most a nehéz kilégzést. Ha a rézvilla /Q-csapját zárom be félig, míg az Q-csap egészen nyitva marad — mint már ismeretes — nehéz kilégzési tünemények jelennek meg. Minden kilégzésnél a hassajtó élénk működését látják, míg a belégző izmok csendesen működnek. A tünemények összefüggése itt a következő. A belégzés alkalmával beszívott levegőt, a megszűkült kilégzési résen nem képes kihajtani a tüdő. Előnyhiány áll be a vérben a nyúlt agy izgalmával. Emiatt a kilégző izmok valamennyien munkába jönnek, a tüdő nem csak annyira húzódik vissza, mint ruganyosságánál fogva közönséges kilégzésnél szokott, hanem a megszakített mellkas által még összébb nyomatik. Ennek következtében nagyobb nyomás alá jut a tüdőbeli levegő is, s a szűkült kilégzési résen, a gázórán át, nagyobb gyorsasággal illanhat el, mint rendes kilégzés alkalmával. De e nyomáskülönbség nem elegendő arra, hogy a levegő elég mennyiségben, elég gyorsan eltávolodjon a tüdőből. A következő légzési mozzanatokban kevéssé újul meg a levegő a légző felületen, a szellőzés — mint a gázóra mutatja — igen alásülyed. A nehéz kilégzés teljes mértékben fennáll. Ha a kilégzés alkalmával a tüdőbeli levegő és a község közti nyomáskülönbséget megnagyobbítom azáltal, hogy ritkított levegőbe légeztetem az állatot: a nehéz kilégzési tünemények elmúlnak. Hogy ezt megmutathassam a gázóra-csövét — melyen át a kilégzett levegő elhagyja az órát — összekötöm a légző asztal 2. sz. csövével, mely a szívó-fúvónak aspiráló csövével van kapcsolatban. A szivattyúzás, így a légritkítás fokát tetszés szerint mérsékelhetem azáltal, hogy egy közbeiktatott oldalcsövön kevesebb vagy több levegőt bocsátok be a szivattyúzó csőbe. Csekély fokú légritkítás elég a hatás eléréséhez. íme most már szűnik a hassajtó erőlködés a kilégzések alkalmával, jeléül, hogy a kilégzési rés szűkítése által okozott akadály ki van egyenlítve azáltal, hogy a kilégzés csekélyebb feszélyű űrbe történhetik. A következő táblázat a légző felület szellőzési viszonyaira vonatkozó számszerinti adatokat tartalmazza egy tengeri nyálon megejtett kísérletről, melynél e módon nehéz kilégzés idéztetett elő és a keletkezett nehéz kilégzés kiegyenlíttetett. A nehéz kilégzés kiegyenlítése tengeri nyúlnál ritkított levegővel. (Légzés a Müller-Ludwig-féle ventileken és a gázórán keresztül.) Észlelés ideje Az átszellőzött levegő mennyisége köbcent.-ekben A légzési szám | A szellőzés tartama másodp.kint A szellőzés értéke másodperczenkint| Közép légvételi képesség Tünetek a légző izmokon I. Légzési akadály nélkül ›— ‘ 10 0 $ t-1'0 © © 500 80 70 7.0 6.2 II. Belégzési akadály Belégzés : közönséges levegőből Kilégzés : közönséges levegőbe 3° 1 5010"52'35" 500 120 145 3.4 4.1 Belégzési erőlködések III. Ugyanazon légzési akadály Belégzés : sűrített levegőből Kilégzés : közönséges levegőbe. 4°Í30'00"31'12" 500 81 72 6.9 6.1 A belégzési erőlködések megszűnnek IV Ugyanazon légzési akadály Belégzés : közönséges levegőből Kilégzés : közönséges levegőbe 5°j12'30" \12'30" 500 123 150 3.3 4.0 A belégzési erőlködések ismét beállanak. 1 Észlelés ideje Az átszellőzött levegő mennyisége 1 köbcent.-ekben A légzési szám 1 - 1 A szellőzés tartama másodp.kint A szellőzés értéke másodperczenkint Közép légvételi képesség Tünetek a légző izmokon I. Légzési akadály nélkül 18746/2 d. u. 3°f30'00" \31'i5" 3°I40'00" 500 70 65 7.6 7.0 II. Kilégzési akadály 500 150 130 3. 3.3 Kilégzési erölkö-Belégzés : közönséges levegőből Kilégzés: közönséges levegőbe III. Ugyanazon légzési akadály 442'10" 3° J 55'00" 500 75 71 6.6 dések A kilégzési erői-Belégzés : közönséges levegőből Kilégzés : ritka levegőbe IV. Ugyanazon légzési akadály 156'11" 4° J 16'00" 11717" 500 145 127 3.9 3.4 ködések megszűnnek A kilégzési erős Belégzés: közönséges levegőből KHégzés: közönséges levegőbe 1 ködések ismét beállanak.