Orvosi Hetilap, 1876. június (20. évfolyam, 23-26. szám)
1876-06-04 / 23. szám
481 T~ f 482 Közlemény Korányi Frigyes tr., kir. tanácsos korodájából. A salicylsav, illetőleg salicylsavas szikony gyógyértéke és hatásáról. Takács Endre tr., tanársegédtől. N. H. M., 23 éves, mészáros, 1876. mártius 15-kén borzongásai kezdődő lázat kapott, mely folyton emelkedett, s nagy forrósági érzet, szomjúság, szájkiszáradás, étvágytalanság, hasfájás, gyakori hasmenés, kábultság, szemszikrázás és fülzúgástól volt kísérve. A betegség 8. napján, mártius 23-kán a hasi hagymáz kifejezett tüneteivel vétetett fel a kórodéra. Mártius 23-kán este 5 órakor a hőmérsék 39 8°, érverés 116, légzés 36. A szokott 5 grm-es salicylsavas natronpor első adaga 62 órakor lett beadva ; 7 órakor a második, ekkor a hőmérsék 39.4°, érverés és légzés állandó ; 7 órakor a harmadik, ekkor a hőmérsék 39.0°; s 8 órakor a hőmérsék 38.6°, mely mártius 24-kén reggeli 10 óráig még 0,2°-ot szállott le, s emelkedni csak délután 2 órakor kezdett ismét. Nagyfokú izzadás, fokozott nehéz hallás és fülzúgás a második adag bevétele után vált észlelhetővé. A vizelet a salicylsavas natron bevétele előtt és után következő eltérést mutatott. Az előbbi esetnél levont következtetésekhez még a következőket csatolnám: a) a salicylsav mintegy 48 óráig mutatható ki a vizeletben a bevétel után. b) A salicylsavas natron ez esetben a betegség lefolyását — úgy látszik — jelentékenyen megrövidítette, mert a mártius 24-kén bevett salicylsavas natron , a hőmérsék csak egyszer érte el a 39.4°-ot, s a betegsé napján teljesen láztalan lett a beteg. III. A. A., 26 éves, szolgáló, 1876. mártius 7-kén lett beteg. A betegség fázási érzettel vette kezdetét, utána forróság következett fejfájás és kábultsággal. Mintegy a betegség harmadnapján előbb a végtagokon, majd a törzsön és arczon, elszórtan majd csoportosulva, borsónyi, vörösödött alapon ülő halaványfehéres, jóval a bőrszíne felé emelkedő, igen hevesen viszkető kütegek léptek fel, melyeket mártius 12-kén történt felvételnél — kivált ha a beteg vakaródzott — igen kifejezetten lehet látni. Az általános lázas tünetek, s az említett ketegeken kívül kisebb fokú hörghurut volt jelen. A lázmenetet és a fontosabb tüneteket a következő táblázat tünteti fel: A következő nyolc napon a fokozatos javulás jegyeztetett. A hőmérsék 37°2-en felül többé nem emelkedett. A hüvelyből a bűzös kifolyás egészen megszűnt. A fekélyek a hüvelybemenetnél mindinkább tisztultak, s ápril 2-kán — midőn a beteg elhagyta a kórodát — már teljesen behegedtek. A salicylsavas nátronra vonatkozólag ez eset a már fenntebb elmondott észleleteket szintén megerősítette. Emellett azonban nem mulaszthatom el az eset kiváló érdekességére és súlyosságára utalni. Az első tekintetben megjegyzésre méltó, hogy a hagymáz kezdetén csalánküteg, s pedig kiterjedten lépett fel, míg súlyossága a magas láz, és a hüvely roncsoló lobjában nyert kifejezést. (A kőrodán ez idő szerint roncsoló láb nem fordult elő, a hüvelyvizsgálat pedig két ízben a legnagyobb elővigyázat mellett történt). 23* Salicylsav vétele Fajsúly salvagok Huggany Megjegyzés Előtt 1.024 Fegyvák 2.6 °/„ Idegen arkrész nincs Után 1.016 Fogyvák 1 7°/„ Ugyanazt A következő napokon — miután az eddig leírt észleletekkel megegyező eredményeket jegyeztünk fel — csak kivonatos táblázatban kívánom azokat feltüntetni: Hó Nap és szak Hó Érv. Légz. Vizelet Megyjegyzés nap óra Mart.E.4 39.6 104 36 5 órakor vette az első 24. 5 '/a 39.0 ft port a további ketőt fél 6 38.8 óránkint. n 6'/a 38.0 ff ff Bő izzadás. Fülzúgás. 25. R. 37.4 ff Fajsuly 1.024Egy székelet. Nehéz hal-E. 39.0 40 durvany 2.50/0lás. Vizelet vashalvaggal halvag több megkékül. 26. R. E. 37.8 39.0 100 36 40 ugyanaz két székelet. A nyelv is kezd nedves lenni. Hurut nagy. Vizeletben kék 27. R. 38.2 38.2 92 40 36 ugyanaz szín elő áll. Székelet nem volt.Közérfszet jó. Hallás jelentékenyen javult. Vizel, kék 28. R. E. 38.4 89.4 100 100 36 40 ugyanaz szín nem áll be. Egy székelet. Este hőségi érzet. 29. R. 37.0 88 36 ugyanaz Egy székelet. E. 38.4 92 36 halvagok renGyenge , a közérzet jó. desek 30. R. E. 37.6 37.2 88 68 36 36 ugyanaz Ugyanaz 31. R. 37.0 68 32 ugyanaz Magát jól érezve, el-E. 36.6 64 30 hagyta a kórodát. Hó Nap-és szak Gyógymód Hő Érv. Megjegyzés nap óra Mart.R. 10 Borkőnav-oldat. 39.6 109 Szenvtelen. A csalánküteg 13. E. 5 40.3 104 igen kifejezett. 14. R. 10 0 01 grm. 40.0 100 Ugyanaz, az apomorphin E. 5 apomorphin bőr 40.0 100 semmi hatással sem volt alá. 15. R. 10 Hánytató gyökér 39.9 Erősebben köhög; a hurut E. 5 forrázata. 40 5 ff nagyobb. A csalánküteg múlik. 16. R. 10 Ugyanaz 39.5 ff A csalánküteg elmúlt. G. 5 40.6 7) Különben mint 15-én. 17. R. 10 Ugyanaz 40.0 104 A felhastáson rózsacska E. 5 és lemosás 40.8 108 teg. A bőr égető meleg. Érverés kettős. 2 big székelet. 18. R. 10 Ugyanaz 39.8 109 Ugyanaz. E. 5 Ugyanaz 40.6 120 Ugyanaz. , 7 Salic. 1. adag 40.5 ff Ugyanaz. » 7 V, ff 2. „ 40 0 Izzadni kezd. » 8K 3. „ 39.0 110 Izzadás az egész testen. * 10 38.2 104 Ugyanaz. 19. R. 10 E. 5 . 8 Hánygyökér forrázata 37.8 37.2* 38.5 104 112 112 Folyton izzad, 5 híg székelet. Küteg eltűnt. A hüvelyből bűzös kifolyás. 20. R. 10 A hüvely carbolsav-oldattal fecskendeztetik 37.2 90 Kissé izzad. Székletet nem volt. Kifolyás a hüvelyből hő, bűzös. E. 4 ki. 40.7 110 » 5 Salic. I. adag 40.7 » B1. » 2. „ 39.4 ff Igen bő izzadás. Nehéz * 6 ff 3. y 39 2 halles. * 7 38 8 100 , 7%— 37.6 ff 21. R. 10 A hüvely salicyl. 37.8 A hüvelybemenetnél kitér-E. 5 savas natron oldattal fecskendez-39.2 ff jedt. Szenyes diphtheriticus fekélyek vannak, tetik ki. Belsőleg gyenge hánygyö-22. R. 10 kézforrását. 38.0 A vizelet vashalyagra igen E. 5 39.3 ff megkékül. 23. R. 10 38.0 Nehéz hallás nincs. E. 5 38.8 ff Mint 22-én. 24. R. 10 Ugyanaz 37.0 92 Ugyanaz. E. 5 38.6 ff A fekélyek tisztáinak. 25. R. 10 E. 5 Ugyanaz 36.8 37.5 ff ff Ugyanaz.