Orvosi Hetilap, 1877. szeptember (21. évfolyam, 35-39. szám)
1877-09-02 / 35. szám
BuDAPEST, 1877. 35. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr.September 2. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. 1 foNI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartatom : Brandt József tar. Idegen testek a szervezetben. — Lumniczer ,S. tr. Sebészi tapasztalatok. A budapesti sz. Rókuskórház II. sebészi osztályán 1875. és 1876. évben. I. Hasfal és hasür. A. Sértések B. Heveny és idült sebek. — Laufenauer K. tr. Az elsődleges téboly kérdésének jelenlegi álláspontjáról. (Vége) — Könyvismertetés. Practical Treatise on Diseases of the Skin. By L. Duhring __ Lapszemle. A nyelv tökéletes kiirtása az alsó állcsont oldalti átfűrészelése mellett. — 16 hónapos méhfordulás, gyógyulás jelentéktelen műtét által.__ Oldalmetszés hőéteszszel. Tárcza : Puky Ákos tr. Orvos-sebészi útinaplója. — Vegyesek. — Pályázatok. Idegen testek a szervezetben. Brandt József tr., egy. tanártól Kolozsvárit.1) Ha egy orvos, különösen műtő hosszú évek során át az orvosi gyakorlattal foglalkozott, fennt jelzett czím értelmében igen érdekes anyagot gyűjthetett. Ezen anyag a legkülönbözőbb alakokban fordul elő, érdekes ennélfogva annak vázlata. Tekintsük először a szervezeti részeket és azokba jutott idegen testeket, a következményeket, s — ha illő ezt kimondanom — szaporítsuk ebbeli tudományunkat és irodalmunkat későbben felemlítendő, általam gyűjtött anyaggal. Mint ismert tényt csak megérintem, hogy a szervezetnek bármelyik szöveti része csak olyan összeállási erőt rejt magában, melyet valami idegen testhez kötött külerő legyőzhet. Az összeállási erő a különféle szövetekben a szöveti elemek összerakása és alkati természeténél fogva, mint ez szintén tudva van, különböző fokokban mutatkozik. Míg az egyszerű kötszövetek elemei egyfelől rugékonyságuk hiányánál fogva, másfelől lazán lévén egymáshoz rakódva, a szöveteknek gyenge összeállási erőt biztosítanak; a bőr, izom, porcz és csontszövet elemeik szigorúbb összerakása és alkati tulajdonainál fogva, nagyobb erővel rendelkeznek. Ezen erő az egyes szövetekben még fokozódik a különböző rendszerek összehelyezése és működési állapota által. Az egész szervezetet tekintve, némely rendszerben a szöveti elemek összealkotását oly módon találjuk, hogy bennük kisebb nagyobb összeállási erő rejlik. Míg némely rendszerekben külön természetű elemekből rétegek képződtek, melyek különfokú erőt nyújtanak, ezen rétegek sok helyt minden összeköttetés nélkül csak egymás mellé vannak helyeződve, s itt természetesen másfokú az erő, egyenlő azon rétegek elemeinek alkati természetével, melynélfogva a rétegek egymás mellé helyeződnek. Gondoljunk e tekintetben az üreges és átmeneti szervekre, hol egymás mellé helyezett részletek egymástól könyen eltávolodnak, ha valami tárgy bizonyos erőhatással közéjük jut. S ezen rövid jegyzetekből látjuk, milyen viszonyok uralkodnak a szervezetben idegen testeknek abba jutása esetében. Térjünk most át az idegen testekre és vázoljuk a rájuk vonatkozó viszonyokat. Kétségkívül az idegen testnek erőfoka, melyyel bír, midőn a szervezetbe jutni akar, az első tényező, melynél fogva abba bejuthat, ha ugyanis az a szövet összeállási iőfokánál nagyobb. De ezen fontos tényezőn kívül még sok egyéb is határoz, így főleg az idegen testnek physical tulajdonságai, mégpedig elemeinek természete és bizonyos alakban azoknak testté összerakása. Rugékony testek más erőhatással bírnak, mint kevésbé rugékonyak; a tekealakúak másképen hatnak, mint hegyes, kúpalakúak stb. A következményeket illetőleg, azoknak legtöbb alakjával találkozunk, minus-tól kezdve a végső plus-ig. Határoznak e tekintetben a fennt csak általánosan megérintett kül- és belviszonyok. Részletezzük ezek után esetről esetre ezen körülményeket és állapítsuk meg ily módon külön alakjukat. Ha vékony, sima és hegyes-gombos, legczélszerűbben karlsbadi tűt veszünk és több perez vagy félórányi idő alatt lassú erőhatással bőrt, vagy még vastagabb szöveti rétegeket keresztülszúrunk, s azután a tűt újból kihúzzuk, ennek sem momentán sem későbbi következménye nincsen. Momentán következmény alatt értem, hogy ezen kísérlet által sem vérzés, sem fájdalom nem okoztatott, későbben pedig semmi visszahatás nem állott be. Ezen esetben a nevezett idegen test a szervezeti szövetekbe oly módon hatolt be, hogy azokban lényeges bonettani változást nem ejtett, sem finom ideg-, vagy edényágakat, sem más szöveti rostokat nem rontott össze, hanem a rostközökön hatolt keresztül, a rostokat kissé szétnyomván ; de feltéve, hogy a kísérlet kellő pontossággal nem hajtatik végre, hanem finom idegágak és capillar-edények, továbbá szövetrostok átroncsoltatnak, akkor is, csekély momentán fájdalmat és vérzést kivéve, más következmények kimaradnak, mert a sérülés lényegtelen. Erre nézve kísérletképen a szájür felől az arca lágy részein keresztül, továbbá ka-35 !) Előadva a „kolozsvári orvos-természettudományi társulat“ orvosi szakülésében 1877-iki január 19-én.