Orvosi Hetilap, 1881. december (25. évfolyam, 49-52. szám)
1881-12-04 / 49. szám
135 kacs-neuroma, neuroma cirsoideum. A kacs-neuroma egy halmaza számos, hengeralakú, dudorokkal ellátott tömör kötegeknek, melyek sokszorosan kanyarodottak, összekuszáltak, részben elágazódottak szabálytalan gombolyagokká egyesültek és lágy körülburkoló anyagba beágyazottak. A fölötte levő bőrredőkbe nem szedhető, gyakran festenydús, serteszerű vastag hajjal és megnagyobbodott faggyúmirigyekkel ellátott, az egész hasonló egy dudorzatos, egész ökölnagyságú lecsüngő, majd fájdalmas, majd fájdalmatlan bőrredőhöz. A lágy közti szövetben érezhetők az elágazódó, tömött neuromák, melyeket a pulsatio és összenyomhatóság hiánya, a különben alakjára nézve hasonló aneurysma cirsoides, vagy varix cirsoideus-tól megkülönböztetni enged. A neuroma cirsoideum leggyakrabban világrahozott és az elephantiasis mollis congenitával összefüggésben áll, mindazonáltal az előbőrnek szerzett elephantiasisánál is észleltetett. Kedvencz helyei a fejbőr, a tarkó és arcztáj bőre és pólya közti részlete, gyakran azonban gyökereit a mélybe bocsátja. Egy esetet az orron Gussenbauer korodájáról Schuster Henrik írt le, ki az irodalomból a neuroma plexiforme 23. esetét hozza fel, melyekhez véleményem szerint 24-diknek, vagy inkább elsőnek volna számítandó Passavant Gusztávnak már 1851-ben észlelt, s 1855-ben a Virchow-féle Archiv 8-dik kötetében, igaz csak mint neurilemma bujálkodás (a balgát idegen) leírt esete. Emellett szól a megbetegedett idegnek ábrája és a 43. lapon olvasható összehasonlítása a varicosus visszerekkel. Marchand Richard és Schuster H. a neuroma plexiformenél csak a perineurium externum és internum megszaporodását látták, nem pedig idegrost-szaporodást (ezért Marchand az ideghüvelyek cylindrikus fibromájának nevezi). Czerny és Winiwarter az interstitialis ideg kötszövet némi gyarapodása mellett, orsósejtek bujálkodását észlelték a bőr és idegek edényeinek falában, Winiwarter ugyanazt még az izmokéiban is ; ugyancsak ő az idegek ujdonképződését sajátszerű orsóidomú kötszöveti sejtekből látta, míg Bruns Pál az idegrostoknak ilyetén ujdonképződését a kacsneuromában csupán a világrahozott elephantiasisnál, s nem a szerzettnél veszi fel. Cartaz is a neuroma plexiforméban idegújdonképződést akar látni. A kacsneuroma fölött lévő bőr barna festenyezettsége Winiwarter szerint úgy jön létre, hogy magszaporodás folytán a hajszáledények elzáratnak, s thrombusok képződnek, melyeknek festenye a Malpighi-féle réteget színezi. Laroyenne-nak egy esetében, melyet Christof említ, egy öt éves gyermek jobboldali arczán lévő neuroma plexiforme kiújult, sarcoméba menvén át. Winiwarter is látott egyes neuroma plexiforme dudort fertőző sarcomévá átalakulni. Gyakrabban neuroma multiplex-szel szövődve fordul elő, s Czerny és Winiwarter szerint, a megtámadott táj trophikus idegeinek elsődleges megbetegedése után, másodlagosan fejlődnek. A neuroma multiplexnél előfordulhat 1. hogy egy idegtörzsön több gócz van jelen (olvasó alakú neuroma), vagy 2. a góczok egy ideg minden ágán jelentkeznek, mely alakhoz a neuroma plexiforme is számítható, vagy végre 3. a góczok a legkülönbözőbb helyek idegeinek egész sorozatán előjönnek, p. o. csaknem minden gerinczagyi idegen, sok Sympathikus idegen és gyakran még az agyidegeken is (általános multiplicitás). Hogy a két első alak valódi neuroma, Virchow előtt bizonyosnak látszik, a 3-ik alakot azonban fibroneuroma amyelinikumnak tartja; utána Arnold, Heller és Czerny is, míg Genersich Antal, Takács Endre — kik mögött Recklinghausen tekintélye áll — és Prudden M. csak kötszövet-szaporodásnak fogadják el. Takács a kötszövet szaporodását a Henleféle endoneuriumból és pedig egyaránt az egyes idegrostok közül származtatja; Genersich pedig a túltengett kötszövetet vagy szintén az egyes idegrostok között találta, vagy pedig az ideg hossztengelyében futó idegrost-köteg körül köpenyeg alakjában. Genersich óvatosságra int, nehogy azon velős idegrostokat, melyek lefutásukban megszélesbednek, magdúsabbak és egyes legfinomabb hosszcsíkokat kivéve, egyöntetűekké lesznek; széttépésnél vékony, fénylő, nagy magvakkal ellátott csíkoknak kötegévé oldódnak fel ; szaporodó félben levő idegrostoknak tartjuk, minthogy a most megnevezett csíkok között velőrögök lennének jelen ; hogy pedig a meg nem szaporodott velős idegrostok mellett jelenlevő, a daganat nagyobb részét képező rostok kötszövetrostok, a mellett szól Genersich szerint azoknak 25 ε/o-os légenysavban való elenyészésük, a legtöbb sokszoros neuromának fájdalmatlansága, továbbá, hogy ép környi gerinczagyi idegekben, velős idegrostok mellett egészen hasonló rostok vannak jelen. A Genersich által leírt, velőt tartalmazó, helyenkint maghússá és egyöntetűvé vált idegrostok a Schwann-féle hüvelyen belül létrejött rostok közötti velőrögökkel együtt mindenben hasonlítanak a szaporodásban levő idegrostokhoz, melyeket Benecke kivételével az újabb búvárok leírnak . Czernyń továbbá hangsúlyozza, hogy velőtlen idegrostok, mint a bélén eszközölt kísérletei bizonyítják, a tapintási, hőmérséki és fájdalmi érzeteket nélkülözhetik; végre emlékeztet arra, hogy Axel Rey és Retzius bizonyos rostokat, melyeket a Genersich-féle munka megjelenése idejében az ép gerinczagyi idegek kötszöveti rostjainak tartottak, azóta vélőtlen Sympathikus idegrostoknak ismert fel; hogy tehát a Genersich-féle rostok a neuroma multiplexben, ha azok az ép környi gerinczagyi idegek eme fibrilláihoz hasonlítottak, saját beismerése szerint, velőtlen idegrostok, nem pedig kötszövetrostok voltak. Czerny a Müller-féle folyadékban keményített neuroma multiplex széttépedt praeparatumait erős immersiós lencsével vizsgálva, úgy találta, hogy a kötszövetrostoktól kétségtelenül különböző vélőtlen idegrostok fő alkotó részüket teszik. Szerinte a neuroma multiplexek főleg a sympathicushoz tartoznak, mivel vannak kizárólagosan a sympathicusra szorítkozó neuroma multiplexek, és az amazoknál gyakoribb sokszoros idegdaganatjai a gerinczagyi idegeknek is a központ felé csak addig terjednek, hol a sympathicus idegrostok belépnek. A neuromák száma, mint Pudden esetében, az ezeret is meghaladhatja. A gerinczagy és crus cerebelli megvastagodása a neuroma multiplexnél mint szövődmény észleltetett. A neuroma általános sokszorozódása egyes észleletek szerint gyakrabban világrahozott, néha azonban öröklött. A neuroma plexiforméhez és így az elephantiasis arabumhoz való viszonyok már voltak említve, de a cretinismushoz valók is be vannak bizonyítva. Habár néha ép elméjűeknél is előfordul az idegrostoknak, s egyszersmind az idegeknek is két vagy háromszoros megvastagodása, mindazonáltal megjegyzésre méltó, hogy az idiótáknál olyan általános ideg-megvastagodás, melyének a neuroma csak helybeli fokozódása, aránylag gyakrabban találtatik. Az erőművi neuromák létrejönnek teljes vagy részleges átmetszés, sebzés, zúzódás, ficam által, idegen testek behatolása és ott maradása, vagy lekötés által ; nem tévesztendők össze részletes interstitiális ideglábokkal, melyek az őket létrehozó izgalom megszűntével, ismét eltűnnek. A heg-neurománál az átmetszett idegvégek heg által egyesülnek, a központi metszvég egy erősebb, a környi egy kisebb csomóval ellátott, az utóbbi csonk azonban sorvadt; ez átmenetet képez az ideg-újdonképződés és neuroma között. De ha nem átmetszés, hanem csonkítás van kérdésben, akkor az úgynevezett újdonképződésre való törekvés, csak egy csomót hozhat létre, a csonkítási neuromát. Ez utóbbi lehet gömbölyű, korongalakú, bunkós és tojásdad ; puskagolyó és szilva nagyságú ; nagysága nem felel meg az ingernek, melynek a csonk ki van téve és nem mindig az ideg nagyságának sem, melyéből származott; vagy a genyedés tartamának; létrejönnek hónapok sőt évek múlva az amputatio utáni A csonkítási neuroma vagy összefoly a heggel, vagy ahol idegtörzsek tömötten egymás mellett vannak, mint a felkar felső harmadában, a szomszéd neuromával közvetlen, vagy egy szalag segélyével egyesül. Néha a csonkítási neuroma nem a metszvégen van, hanem néhány vonallal, sőt hüvelykkel magasabban az ideg lefutásában. Néha a csonkitási neuromának ilyetén beiktatódása az idegekbe csak látszólagos, amennyiben az idegcsonk a visszahúzódott izmok és üterek által odább vitetve, a csonkítási felülettől eltávolodik, egy csomót képez és ebből egy hegköteget küld a csonkítási felülethez. Ha az idegrostok valóságos meghosszabbodása által nem, akkor az idegnek ezen feltolódása által magyarázható meg az idegrostoknak a csomó fölötti hullámzatos lefutása. A csonkítási neuromák állanak, amint Günsburg és Wedl kimutatták, gyér kötőszövetből, velőtlen és velős idegrostokból, amelyek fibromákhoz hasonlólag nemezszerűen összefonódnak, a legkörnyibb rétegekben néha concentrikus rétegzetet mutatnak. Itt is mint más neuromáknál, nagy részben újonnan képződött idegrostokról van szó, melyek gyakran jóval J) Langenbeck Archiv f. Chir. XVII. köt. 379. lap. 1136