Orvosi Hetilap, 1883. október (27. évfolyam, 40-43. szám)
1883-10-14 / 41. szám
Budapest, 1883. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 trt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint lőv. é. kr. 41. sz. October 14. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP IfoNOS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Kovács J. tnr. A hegykövekről. — Karaffiáth M. tr. Tauffer V. tnr. nőgyógyászati korodájából. Daganat által okozott méh-kifordulás ; műtét, gyógyulás. — Könyvismertetés. Lehrbuch der Geschichte Medicin und der epidemischen Krankheiten. Von Heinrich Haeser. Dritte Bearbeitung. — Lapszemle. A nyársipoly kezeléséhez. Tárcza : Farkas L. tr. Visszapillantás a lefolyt szünidei orvosi tanfolyamra. — Heti szemle. Az 1885-diki budapesti országos kiállítás szakbizottsága. A budapesti központi tejcsarnok-szövetkezet. A jegyiríty hatása. A fájdalom mint bódító mérgezés ellenszere. — Vegyesek. — Pályázatok. A húgykövekről 1. Kovács József tanártól. Azt gondolom, hogy helyesen cselekedtek azok, kik ezen cursus létrehozását, oly okokból, melyeket annak idején az urakkal közöltek, itt szorgalmazták. Nem akarok ezen okokra általában is észrevételt tenni, mert itt majd mással foglalkozunk , de egyet nem tudok elhallgatni és ez az, hogy valóban szükséges volt, hogy azoknak, kik tanulmányaikat régebben vagy itt végezték, vagy kik tanulmányaikat talán más intézetekben végezték, alkalom nyúttassék, hogy meggyőződjenek arról, miszerint a tanulás és orvosi tanítás tekintetében mit tett tulajdonképen az ország kormánya azóta, mióta az ország lendítésének ügye kezébe esett; s ha némi ok forgott fenn bizonyos idő előtt — talán azon időben is, midőn némelyek az urak közül tanultak — arra, hogy különösen ha egy körutat tettek, intézeteinket meglátva, úgy találták a dolgokat, hogy az, kinek kis hazafias érzése volt, fájt; akkor azt hiszem, hogy ma ezen tekintetben megváltozott érzelmekkel lehetünk, mert kik most tanintézeteinkben körutat tettek, meg lehetnek győzve arról, hogy nem részul gazdálkodtak azok, kikre ezen ügyek vezetése bízva volt és oly állapotokat teremtettek, melyek mellett egy külföldi intézet sem mondhatja, hogy előttünk van és én azt hiszem, hogy ezen vállalkozás módot nyújt és egyúttal alkalmas, a hazafias érzeteknek egy nemét kelteni. Jelen előadásaim tárgyát a húgyhólyagbeli concrementumok és a húgycső rendellenességeinek gyógykezelése képezik. Ezen thema, különösen utóbbi része annak idején talán praecisebben lett volna formulázva olyképen, hogy főleg a húgycső azon rendellenességeivel fogunk foglalkozni, melyek akkor jönnek számba, midőn a húgyhólyagbeli concrementumok gyógykezelését, illetőleg eltávolítását tárgyaljuk. A húgycső rendellenességeinek tana általában oly nagy terjedelmű, hogy nem 5, hanem talán 50 órában lehetne velük foglalkozni, hogy kimerítsük. Hogy azonban arról, mit előadni szándékozunk, az urakat még tárgyiasabban tájékozzuk, kell, hogy azon megjegyzést tegyük, miszerint még ezen thémát sem adjuk elő kimerítően, mert hiszen ha a húgykövek fejlődése módjáról, prognosisáról, segélynyújtásáról és a segélynyújtás eszközeiről kimerítően akarnánk szólani, azt csak hosszabb időben tehetnők, mint mennyi rendelkezésünkre áll. De azt hiszem, hogy nincs is arra szükség, mert önök közül tart mindenki könyvtárában oly régibb vagy újabb eredetű könyvet, melyben jó szivar füstje mellett könyedén elolvashatja, hogy miről van szó általában véve, s azért ezen thémából csak azon álláspontot akarjuk kifejteni, melyet ezen intézetünkben elfoglalunk. Hogyha ezt uraim tudják, akkor összehasonlíthatják azon ismeretekkel, melyeket otthon olvasással beszereztek. Ily szempontból kiindulva, mindazon pontokra nézve különösen igen rövidek lehetünk, melyek a hólyagbeli concrementumok messze terjedő aetiológiájával állanak összeköttetésben. Azt, hogy miért és hogyan támadnak a concrementumok a hólyagban, valamint azt, hogy mióta állanak fenn, hol és mily diathesisből származnak és ezen diathesis mibenlétét nem is fejtegetjük. Az pl., hogy Péternek az ő egyénisége és életmódja mellett épen húgysavas kristályok válnak ki vizeletéből és pedig, hogy ezen kiválás nem történik a hólyagban, hanem történik a vesében már, s hogy némely egyénnél ezen kristályok összenőnek és ez, ha valamely hely van hozzá (pl. egy kitágult húgycsatornácska) már a vesében történik, hogy ott kettő összekapaszkodik, s hogy ezekhez idő múlva egy harmadik kristály csatlakozik, az már az uraknak régi tanulmányaikból ismeretes. Csak azt constatáljuk, hogy bizonyos alkat, bizonyos életmódi viszonyok mellett létrejönnek az ily kiválások a sókból, illetőleg a vérből és a belőle kiválasztott vizeletből, mely sokat bizonyos oldási constitutiók mellett a vizelet nem tudja oldva tartani, s így történik, hogy részint magában a vesében, részint a vesekelyhekben, máskor a hólyagban történvén ezen kiválások, mennyiben ott stagnálásra alkalom van, összekapaszkodások támadnak. 41 .) Gyorsírói feljegyzések az 1883. szünidei cursusban tartott előadások után.