Orvosi Hetilap, 1883. október (27. évfolyam, 40-43. szám)

1883-10-14 / 41. szám

Budapest, 1883. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 t­rt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmen­tesí­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint lő­v. é. kr. 41. sz. October 14. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi­ utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP IfoNO­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Kovács J. tnr. A hegykövekről. — Karaffiáth M. tr. Tauffer V. tnr. nőgyógyászati korodájából. Daganat által okozott méh-ki­fordulás ; műtét, gyógyulás. — Könyvismertetés. Lehrbuch der Geschichte Medicin und der epidemischen Krankheiten. Von Heinrich Haeser. Dritte Bearbeitung. — Lapszemle. A nyársipoly kezeléséhez. Tárcza : Farkas L. tr. Visszapillantás a lefolyt szünidei orvosi tanfolyamra. — Heti szemle. Az 1885-diki budapesti országos kiállítás szakbizott­sága. A budapesti központi tejcsarnok-szövetkezet. A jegyiríty hatása. A fájdalom mint bódító mérgezés ellenszere. — Vegyesek. — Pályázatok. A húgykövekről 1­. Kovács József tanártól. Azt gondolom, hogy helyesen cselekedtek azok, kik ezen cursus létrehozását, oly okokból, melyeket annak idején az urakkal közöltek, itt szorgalmazták. Nem akarok ezen okokra általában is észrevételt tenni, mert itt majd mással foglalkozunk , de egyet nem tudok elhallgatni és ez az, hogy valóban szükséges volt, hogy azoknak, kik tanulmányaikat régebben vagy itt végezték, vagy kik tanulmányaikat talán más intézetekben végezték, alkalom nyúttassék, hogy meggyőződjenek arról, miszerint a tanu­lás és orvosi tanítás tekintetében mit tett tulajdonképen az ország kormánya azóta, mióta az ország lendítésének ügye kezébe esett; s ha némi ok forgott fenn bizonyos idő előtt — talán azon időben is, midőn némelyek az urak közül tanultak — arra, hogy különösen ha egy kör­utat tettek, intézeteinket meglátva, úgy találták a dolgo­kat, hogy az, kinek kis hazafias érzése volt, fájt; akkor azt hiszem, hogy ma ezen tekintetben megválto­zott érzelmekkel lehetünk, mert kik most tanintézeteink­ben körutat tettek, meg lehetnek győzve arról, hogy nem részul gazdálkodtak azok, kikre ezen ügyek vezetése bízva volt és oly állapotokat teremtettek, melyek mellett egy külföldi intézet sem mondhatja, hogy előttünk van és én azt hiszem, hogy ezen vállalkozás módot nyújt és egyúttal alkalmas, a hazafias érzeteknek egy nemét kelteni. Jelen előadásaim tárgyát a húgyhólyagbeli concrementumok és a húgycső rendellenességeinek gyógykezelése képezik. Ezen thema, különösen utóbbi része annak idején talán praecisebben lett volna formulázva olyképen, hogy főleg a húgycső azon rend­ellenességeivel fogunk foglalkozni, melyek akkor jönnek számba, midőn a húgyhólyagbeli concrementumok gyógykezelését, illető­leg eltávolítását tárgyaljuk. A húgycső rendellenességeinek tana általában oly nagy terjedelmű, hogy nem 5, hanem talán 50 órában lehetne velük foglalkozni, hogy kimerítsük. Hogy azon­ban arról, mit előadni szándékozunk, az urakat még tárgyiasab­­ban tájékozzuk, kell, hogy azon megjegyzést tegyük, miszerint még ezen thémát sem adjuk elő kimerítően, mert hiszen ha a húgykövek fejlődése módjáról, prognosisáról, segélynyújtásáról és a segélynyújtás eszközeiről kimerítően akarnánk szólani, azt csak hosszabb időben tehetnők, mint mennyi rendelkezésünkre áll. De azt hiszem, hogy nincs is arra szükség, mert önök kö­zül tart mindenki könyvtárában oly régibb vagy újabb eredetű könyvet, melyben jó szivar füstje mellett könyedén elolvashatja, hogy miről van szó általában véve, s azért ezen thémából csak azon álláspontot akarjuk kifejteni, melyet ezen intézetünkben el­foglalunk. Hogyha ezt uraim tudják, akkor összehasonlíthatják azon ismeretekkel, melyeket otthon olvasással beszereztek. Ily szempontból kiindulva, mindazon pontokra nézve külö­nösen igen rövidek lehetünk, melyek a hólyagbeli concremen­tumok messze terjedő aetiológiájával állanak összeköttetésben. Azt, hogy miért és hogyan támadnak a concrementumok a hó­lyagban, valamint azt, hogy mióta állanak fenn, hol és mily dia­­thesisből származnak és ezen diathesis mibenlétét nem is fejte­getjük. Az pl., hogy Péternek az ő egyénisége és életmódja mellett épen húgysavas kristályok válnak ki vizeletéből és pedig, hogy ezen kiválás nem történik a hólyagban, hanem történik a vesé­ben már, s hogy némely egyénnél ezen kristályok összenőnek és ez, ha valamely hely van hozzá (pl. egy kitágult húgycsator­­nácska) már a vesében történik, hogy ott kettő összekapaszko­dik, s hogy ezekhez idő múlva egy harmadik kristály csatlako­zik,­­ az már az uraknak régi tanulmányaikból ismeretes. Csak azt constatáljuk, hogy bizonyos alkat, bizonyos életmódi viszo­nyok mellett létrejönnek az ily kiválások a sókból, illetőleg a vérből és a belőle kiválasztott vizeletből, mely sokat bizonyos oldási constitutiók mellett a vizelet nem tudja oldva tartani, s így történik, hogy részint magában a vesében, részint a vese­­kelyhekben, máskor a hólyagban történvén ezen kiválások, mennyi­ben ott stagnálásra alkalom van, összekapaszkodások támadnak. 41 .) Gyorsírói feljegyzések az 1883. szünidei cursusban tartott elő­adások után.

Next