Orvosi Hetilap, 1884. augusztus (28. évfolyam, 31-35. szám)
1884-08-03 / 31. szám
Budapest, 1884. 31. sz. Augustus MEGJELEN MINDEN VASÁRNAPMegrendelhető minden kir. potsahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : hely be 11 és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 150. é. kr. 1'JONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Mihalkovics G. tr. Vizsgálatok az ivarcsatorna vagy Müller-féle cső (kürt, méh, hüvely, szözőt) fejlődéséről. Előleges közlemény. — Regéczy Nagy I. tr. A budapesti kir. m. t. egy. élettani intézetéből. A vérnyomás állandóságának oka. (Vége.) — Scheiber S. H. tr. Észrevételek Bókay Árpád tr. úr »aphoristikus megjegyzéseire a szívmozgásokról.« — Könyvismertetés. Practical Pathology. By G. Sims Woodhead. — Lapszemle. A jóindulatú golyva különböző alakjairól. — Gyógyszertani közlemények. — A dobok (bubones) járkórodai kezelése Lassar O. szerint. — A sequirityről. — A golyva-kiirtásról. — Mikulicz-féle lábcsonkolás. Tárcza : Heti Szemle. A vegyes cholerabizottság ülése. A bécsi József-akadémia. Az idei szünidei orvosi cursus. Szerek bőrbántalmak ellen. — Vegyesek. — Pályázatok. Vizsgálatok az ivarcsatorna vagy Müller-féle cső (kürt, méh, hüvely, szűzőr) fejlődéséről1. Mihalkovics Géza tar-tól. Előleges közlemény. Folyó év január 21-dikén tartott szakülésen előadtam a Wolffféle testről és vezetékről tett vizsgálataimat. A jelenlegiek amazoknak kapcsán az ivarcsatornával foglalkoznak. Ismeretes, hogy a nőnemben az ivarcsatorna, mely alatt a kürtöket, méhet és a hüvelyt értjük, ezen mind a két végén (fenn a kürt-tölcsérnél senn a hüvelybemenetnél) nyílt csatorna, ébrényi állapotban az ú. n. Müller János-féle csövekből fejlődik. Az sem képezi már kérdés tárgyát, hogy ezen csövek nemcsak a női, hanem a hím nemben is teljesen kifejlődnek és pedig úgy, hogy mind a hím, mind a női ébrény fejlődésének bizonyos idejében mindegyik oldalon az ősvesében és beebb két-két, tehát összesen négy hosszirányú hámcsővel bir. t. 1. a két Wolff-féle vezetékkel és a szorosan mellettük haladó két Müller-féle csővel. Kevésbé határozottak a nézetek ezen csövek fejlődési módjáról, nevezetesen arról, hogy mily viszonyban vannak a Müller-féle csövek a szomszéd Wolff-féle vezetékekhez és még ingadozóbb térre lépünk, ha a hím nemben a Müller-féle csövek visszafejlődési módját keressük az irodalomban, valamint azt, hogy mikép viselkednek ezen csövek proximális és distalis végei és mi marad meg belőlük a felnőtt egyénben. Ezen kérdések tisztázására vannak szánva a jelen sorok, megjegyezve azt, hogy a Wolff-féle vezetékek fejlődési módjával jelenleg nem szükséges foglalkoznom, utalva arra, amit ezekről első közleményemben előadtam. Összehasonlító fejlődéstani vizsgálatokból kiderült az, hogy amnion nélküli gerincesekben a Müller-féle csövek a Wolff-féle vezetékekből (itt ú. n. elsőrendű ősvesevezetékekből) válnak le, egy hosszirányú redő képződése és lefűződés által, mely alkalommal eme vezetékeknek hasűri nyílása egészben véve a leváló új cső kezdetrésze lesz. Másrészt az amnionos gerinczeseket illetőleg a legtöbb szerző jelenleg azon nézetben van, hogy ezeknél a Müllerféle csövek egészen függetlenül fejlődnek a Wolff-féle vezetékektől. Csak két angol szerző (Balfour és Sedgwick) állították néhány évvel ezelőtt, hogy madaraknál a Müller-féle csövek kezdetrésze függetlenül fejlődik ugyan a Wolff-féle vezetékektől, de azoknak distalis irányban előre növő csúcsa a Wolff-féle vezetékek falához fekszik, sejtjeik egybefolynak és ez utóbbiból leválva amannak a képzéséhez járulnak. Mások (pl. Renson) ezen állítás helyességét kétségbe vonták. E kérdés tisztázása nagyobb jelentőségű, mint első pillanatra látszik, mert ha amaz állítás helyes, akkor közelebb hozza a magasabb rangú gerinczesek ivarcsövét az amnion nélküliekhez, míg ellenkező esetben e csövek amniotákban nem teljesen homológok az amnion nélküliekével, hanem legfelebb csak ú. n. incomplet homológia forog fenn. Az idevonatkozó vizsgálatoknak meg vannak a maguk nehézségei. Mert amennyiben amaz összefüggés a két cső között csak bizonyos korú ébrényekben bizonyos magasságban fordul elő és csak rövid távolságra terjed, ezen követelményeknek megfelelő finom haránt-metszet sorozatokat kell átvizsgálni, ami sok bajlódással és időveszteséggel jár. Madár ébrények (tyúk és kacsa) metszetein azt találtam, hogy a Wolff-féle test proximális részén zárt tölcsér alakjában fellépő és distalis irányban előrenövő Müller-féle cső vak vége beékelődik a Wolff-féle vezeték oldalsó fala és a Wolff-féle test felszínét e helyen borító magasabb hengerhám közé, eleinte egyikkel sincs összefüggésben, de azután a Wolff-féle test felső negyedének megfelelőleg mintegy egészen oda fekszik a Wolff-féle vezetékhez, behorpasztja annak oldalsó falát, majd eltűnnek a kettőnek sejtjei közötti élesebb határok, s végül következik néhány oly metszet, melyeken a Müller-féle cső oldalsó (külső) falának megfelelő sejtsorozat maradt csak meg, míg annak mediális fala a Wolff-féle vezeték oldalsó falával közös lesz, a két csövet e helyen egymással néhány sejthíd köti össze. E rövid helyen túl a Müller-féle cső egészen önállólag nő ismét tova, miután amaz összefüggés is csakhamar megszűnt; innen kezdve a cső azután mindenütt saját csúcscsal végződik az ősvesék oldalsó részében. Kérdés most váljon ezen képekből lehet-e következtetni Balfour és Sedgwick nyomán azt, hogy a Müller-féle cső amnionos gerinczesekben is a Wolff-féle vezetékből válik le úgy, mint az 31 !) Előadatott a m. t. akadémia május hó 19-én tartott szakülésén.