Orvosi Hetilap, 1890. február (34. évfolyam, 5-8. szám)
1890-02-02 / 5. szám
Szerkesztőség , IV. ker., Calvin-tér 4. sz. „Közegészségügy és Törvényszéki orvostan“ minden 2 hónapban 1—2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. A lap előfizetési ára : helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt, negyed évre 2 frt 50 kr. Orvos- és gyógyszerész-hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamátiók a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. Harincznegyedik évfolyam. 5. szám. Budapest, 1890. február 2. ORVOSI HETILAP. A lap megjelenik minden héten vasárnap f.lf,12 íven. Mellékletei a „Szemészet“ s a A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÖRBAVARLAT KÖZLÖNYE. Kiadóhivatal: IV. ker., Calvin-tér 4. sz. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE egyetemi tanár. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Ángyán Béla dr. Az influenzáról. — Bókai János dr. Gyermekkórházi casuistika : Vámos Gyula dr. I. Hashártyalob három érdekes esete. — Alapy Henrik dr. A tág kaliberű húgycsőszűkületek jelentősége. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti kir. orvosegyesület: Bókai János dr. Hydromeningokele-eset. — Ángyán Béla dr. Az idei magyarországi influenza járvány. — Nagyszebeni természettudományi egyesület: Moving dr. A hypnotismusról. — IRODALOM-SZEMLE. I. Könyvismertetés. Brühl und Jahr: Diphtherie und Croup im Königreich Preussen in den Jahren 1875—1882. — II. Lapszemle. Kórtan. Belgyógyászat. Kórboncztani és microbiologiai adalék az influenzáról. — Az influenza befolyása a női nemi szervek megbetegedésére. — Influenza következtében jelentkező szembajok. — Sebészet. Empyema antic Highmoori. — Sipolynyilások egyesítése. — A hydrocele kezelése. — A húgyhólyagdaganatok. — Szülészet és nőgyógyászat. A pete belső átvándorlásáról. — Adalék a kórnemző csiroknak az anyáról magzatra való átmenete tanához. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra: 1. A pharyngitis phlegmonosa. 2. Chorea ellen eservnum sulfuricum. 3. Hystero-epileptikus görcsök. 4. Szőrtelenítő szer. 5. Idült hólyaghurut. 6. Typhusban megbetegedett gyermekek. 7. Strychnin-mérgezés ellen chloral. — TaRCZA. Lehtvarcz Ignácz dr. Milyen legyen egy, az orvostudomány magyarországi fejlődéstörténetét tárgyaló mű? — Heti szemle. Collectiv vizsgálódás a mostani influenza-járványról. — Az orvosi kamara törvényjavaslatának sorsa. — Az influenza-járvány heti állása. — Dr. Kallivoda József de Falkenstein 70. születésnapja.. — Az ebolith-ellenes védőoltások életbeléptetése. — A fogászati tanfolyam megindítása a budapesti orvosi karon. — Az influenza történetéhez. — Vegyesek. — Boríték . Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Az influenzáról.1 Ángyán Béla dr. egyet. m.-tanár s közkórházi főorvostól. Tisztelt orvosegyesület! Általánosan ismeretes, hogy az influenza, mely legelőször Szt.Pétervárott múlt év október utolsó hetében ütötte fel fejét, rövid pár hónap alatt nemcsak Európa legnagyobb részét támadta meg, hanem mint az utolsó hetek tudósításaiból értesülünk, Amerikában is tanyát ütött s valóságos világjárványnyá nőtt. Teljesen indokoltnak mondható tehát ama nagy érdeklődés, melylyel az egész orvosi világ ezen, hogy úgy fejezzem ki magam, „modern“ járvány felé tekint s azt a tudományos vitatkozások napi kérdésévé téve. Ma már e kérdés elől mi sem térhetünk ki. Az influenzajárvány mintegy öt hete hazánkra és fővárosunkra is egész súlyával nehezedik. Egyesületünk igazgató tanácsa tehát csak kötelességet vélt teljesíteni akkor, midőn az influenza kérdését a mai ülésen szőnyegre hozni elhatározta. Részemről csak készséggel engedek a felszólításnak, hogy bevezető előadással megindítsam az eszmecserét azon észleletek alapján, melyet részint a kórházban, részint a magángyakorlatban volt alkalmam gyűjteni. Az influenza-epidemiák történetének részletes tárgyalásával nem fárasztom a t. orvosegyesület figyelmét. Mindnyájunk előtt eléggé ismeretes az részint a szaklapokból, részint Schweich, Biermer, Zuelzer, de különösen Hirsch kimerítő munkája után. De ha mégis az influenza-járvány történetéről röviden szólok, ezt csak annyiban teszem, amennyiben az hazánkban időnként felmerülvén, bennünket közelebbről érdekelhet. Amennyire a rendelkezésemre álló irodalom áttekintése után megítélhetem, az influenza-járvány történetét hazánkban a XVI-dik évszázad második feléig lehet visszakövetni. Ezen időből találunk először olyan feljegyzéseket, melyek kétségen-1 Előadatott a budapesti kir. orvosegyesület 1890. évi január 25-dikén tartott rendes ülésében, kívül e járványra vonatkoznak. Felemlíttetnek ugyan jó- és rosszindulatú járványok a további évszázadokból is, melyek vagy az időjárással, vagy a csillagzatokkal hozatnak összefüggésbe, de miután közelebbről jelezve nincsenek, természetükről sem nyerhetünk felvilágosítást. Az 1580-diki járvány volt hazánkban az első, melyről bizton mondhatjuk, hogy az influenzához tartozik. E járvány délkeletről északnyugat felé Ázsia, Afrika és Európa felett terjedt el. Chytraeus Dávid történetíró e járványról a következőket jegyzi fel: „Secuta est epidemica lues, totam Europam pervagata ex catarrho praecipitii in pectus delabente, cum febricula coniuncto, quae paulatim progressa, mense Junio Siciliam ; Julio Romam et vicinae Italiae loca; Augusto Venetias et Constantinopolin; Septembri Germaniam et Ungariam ; Octobri has littoris Balthici urbes; Novembri et Decembri Daniam, Suedam et Livoniam infestavit.“ Ugyanezen járványt Schenwaldt Ádám, a következőkép írja le: „War ein sehr kalter Winter, mit Gefrierung aller Wässer, die Menge Mäuse verderbten alle Feldfrüchte, giftige Säuchen schlichen die ganze Welt durch, mit Steckkatarrhen, welche die Boeheimischen: Schafgift, Schafhusten, Schafkrankheit, Lungensucht, Hirnweh genannt. Vorher bliesen mittägige Winde, warm und feucht; in den Hundstagen folgeten Mitternachtswinde, gegen den Herbst schlich diese Krankheit durch ganz Europa und fieng an mit einem trockenen Husten und Heiserkeit, darauf folgendem schweren Athem, Erbrechen des Magens, mit einer corumpliten faulen Galle, mit Schwachheit des ganzen Leibes, Stechen in Gliedern, Kopfschmerzen, Alterwitz und andern schweren Zufällen ; davon viel starben, welche aber davon kamen, denen blieb ein Husten und immerwährende Heiserkeit.“ Meglehetősen kimerítő jelentést ad Dogger Károly pozsonyi physikus az 1675-diki járványról egy munkájában, mely a német „Academia naturae curiosorum Leopoldo-Carolina“ közlönyében a „Miscellanea curiosa medico-physica academiae naturae curiosorum 1677 diki évfolyamában jelent meg. Roggeri 1 Chytraeus Dávid, „Saxonia ab anno 1500 usque ad annum IliOO“. Lipcse, 1611. 2 Linzbauer X. Fereucz „Codex sanitario medicinalis Hungaiiae“ Tom I. 208. 3 Orvosi Hetilap 1890. 1. sz. Schwarcz Ignácz közlése.