Orvosi Hetilap, 1890. december (34. évfolyam, 49-52. szám)
1890-12-07 / 49. szám
Harmincznegyedik évfolyam. 49. SZám. Budapest, 1890. deczember 7. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség : IV. ker., Calvin-tér 4..s. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÖRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE, „.SSSSSH^ A lap megjelenik minden héten vasárnap 1 */2—2 íven. Mellékletei a „Szemészet“ s a „Közegészségügy és Törvényszéki orvostan“ minden 2 hónapban 1—2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. A lap előfizetési ára : helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 fr. Orvos- és gyógyszerész-hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamátiók a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ HŐGYES ENDRE egyetemi tanár. I I. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Hochhalt Károly dr. Közlemény az üllői-ilti új kórház VII. orvosi osztályáról. Adat az arczorbáncz kezeléséhez. — Kohn Fülöp dr. Purjesz Zsigmond egyetemi tanár belgyógyászati kórodájából. A tachycardiáról. — Tangl Ferencz dr. Idegregeneratios amputatiós neuroma. Baumgarten tr. kórboncztani intézetéből Tübingenben. — Tenner Vilmos dr. Közlemény a szt. Rókus-kórház 111. orvosi (húgy-ivarszervi) osztályából. A lágy fekély contagiuma. — Velits Lajos dr. Apróbb klinikai, kórházi és magángyakorlati tapasztalatok. Scrophulás mirigydaganat és lupus visszafejlődése orbánczos gyuladás után. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti leír. orvosegyesület: Janny Gyula dr. 1. Bordacsonkolás. 2. Koponyalékelés. — Hana Sámuel dr. Ulcus primarium syphiliticum tonsillae. — Bartha Gábor dr. 1. Ruptura urethrae. Corpus alienum in urethra. 2. Genu valgum. — Szabó Dénes dr. A szülészeti fertőtlenítés kérdésének mai állása. — IRODALOM-SZEMLE. I. Könyvismertetés. Der geniale Mensch von Cesare Lombroso. Professor der Psychiatrie an der Universität Turin. Autorishrte Uebersetzung von Dr. M. C. Fraenkel. — II. Lapszemle. Belgyógyászat. Az idült Bright-kór orvoslásának általános alapelvei. — Apróbb jegyzetel az orvosgyakorlatra. — Rhus Toxicodendron idült rheumatismusnál és ischiasnál. — Orvosság a profus menstruatio ellen. — Bórsav idült székrekedés ellen. — Szerek a hemicrania ellen. — TÁRCZA. Portik Ottó tr. berlini levele: A Koch-féle gümőkór-gyógyításról. — Hertel. A Koch-féle szer hatása gégegümőkórra. — Lublinski. A gégegümőkór gyógyítása Koch szerint. — Heti szemle. A Koch-féle gümőkórgyógyítás kérdése külföldön és idehaza. Korányi, Lumniczer, Schwimmer, Stiller, Báron tudósításai gyógykisérleteik eddigi eredményeiről. — Vegyesek. — Boríték: Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény az üllői úti új kórház VII. orvosi osztályáról. Adat az arczorbáncz kezeléséhez. Hochhalt Károly dr., osztályos főorvostól. Általánosan elismert nézet ma már, hogy az orbánczos folyamat a fertőző kóralakok sorába tartozik, hogy kiindulási pontjaként a bőrnek valamely folytonossághiánya szerepel, mely a coccusok bevándorlásának mintegy kapujául szolgál, hogy ezen folytonosságmegszakítás apró horzsolás, genytüsző vagy nagyobb sebfelület lehet, s hogy ezek alapján arczorbáncznál leggyakrabban az orrbemenet körül nátha következtében létrejött apró horzsolások képezik a kóroktani mozzanatot. A régibb elmélet tehát, mely szerint léteznék autochton orvosi orbáncz (erysipele medicale) — mialatt kizárólag az arczorbánczot értették — többé nem képezheti vita tárgyát, főleg miután Fehleisen kimutatta a bántalom fertőző coccusait s ezzel egyúttal beigazolta az orbáncz-alakok kórlényegtani egységét. Arról azonban joggal szólhatunk, hogy az arczorbáncz és az úgynevezett sebészi orbáncz lefolyása egymástól lényegesen differáló, hogy tehát kóradat szempontból a kettő között ma is különbség tehető. A különbség abban áll, miszerint az úgynevezett vándorvagy sebészi orbáncz végigvonulhat az egész test kültakaróján a koponya kivételével, kórtartama több hetet, sőt hónapot vehet igénybe, míg az arczorbáncz csak a koponya bőrén terül el, lejebb terjedése a ritka kivételek közé tartozik, lefolyása cyklikus, mert rendesen, még expectatív kezelés mellett is, 6—8—10 nap alatt véget ér. Az arczorbáncz ezen határok terjedése okát tudvalevőleg Pfleger mutatta ki, midőn a bőr szövetének sajátos architecturájára utalt. A bőr kötőszövete rostnyalábainak s a közti hasadékűrök iránya és lefutása jelölik az orbánczos folyamat irtait. Hol a bőr kötőszövete sűrűbb hálózatú s az alaphoz merevebben rögzített, ott a tovakúszó orbáncz mechanikai akadályra talál, e helyen megállapodik, vagy megkerüli az akadályt, ha az a szomszédos részek lazább szövete irányában lehetséges. Ily mechanikai akadályokat, illetve merevebben rögzített kötőszövetet találunk a koponya határvonalain, nevezetesen az alsó állcsont éles szélén, kétoldalt a csecsnyújtványok felett, hátul a nyakszirtcsont területén. Mások a viszonyok a test kültakarójának egyéb részein, hol csak a kulcscsont, csiptarajok és Poupart-féle szalagok sűrűbben szövezett bőre felett találkozik a vándororbánez említett akadályokkal, melyek azonban megkerülhetők lévén, tovaterjedését nem akadályozzák. Az arezorbáneznak az esetek túlnyomó többségénél mutatkozó határolt volta és ennek folytán ciklikus lefolyása irányadó volt sok időn át a therapeutikus nézőpontokra. A klinikusok nagy része, főleg flebra és iskolája egyszerű expectatív kezelést ajánlottak, feleslegesnek tartva egy átlag 8 nap alatt lefolyó bántalomnál egyéb eljárást, a hideg borogatások és olajos bekenéseken kívül. Ezen gyógytani nihilizmus azonban nem jogosult, mert nem állunk mindenkor könnyű esetekkel szemközt. Hiszen jól tudjuk, hogy az orbáncz a fej és arcz korlátolt területén is mily különböző intensitással léphet fel. A bőrláb maga az egyszerű erythemától a hólyagképződésig, a nagymérvű kötőszöveti vizenyő bőralatti tályogképződésig, sőt táplálkozási zavar folytán a bőrelhalásig fokozódhatik, azonkívül a szempillák zacskószerű vizenyője — mely a legenyhébb esetekben is beáll — a szemrés napokig tartó elzárását eredményezi. A folyamat átterjed a fülkagylókra, onnan a külhalljáratokra, hol —z eltekintve a feszülés okozta nagyfokú fájdalomtól — súlyos complicatiókat idézhet elő. Az arczorbáncz tehát adott esetben igen komoly kórképet tárhat elénk már tisztán a helyi tünetek súlyos fokozata által s így teljesen indokolt az oly beavatkozás, mely legalább a topikus tüneteket befolyásolja s azok intensitását mérsékelni képes. Ita végig tekintünk azon eljárások hosszú során, melyek a legutóbbi időig ajánlva lettek, úgy azokat lényegük szerint három csoportra oszthatjuk. Elsősorban olyanokra, melyek a Pfleger-féle nézet alapján az orbáncz tovaterjedését mechanikai