Orvosi Hetilap, 1891. április (35. évfolyam, 14-17. szám)
1891-04-05 / 14. szám
Harminczötödik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1891. április 5. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A hysterias elmezavarról. Moravcsik Ernő Emil dr. egyetemi magántanártól. Az idegrendszerbeli elfajulás és a társadalmi viszonyok együttes hatásának egyik gyakori beteges jelensége a hysteria. Az öröklési terheltség magvát többnyire magában rejtő, gyengébb ellenállást tanúsító s ingerlékenyebb idegrendszerű egyént a mostoha sors, sanyarú életkörülmények, ki nem elégített ambitio, meghiúsult remények, csalódott szerelem meghasonlásba hozhatják a külvilággal, a körülményekkel és viszonyokkal, nyomott lehangolt kedélyvilága egyre sötétebbé válhat, az egyoldalú, kellemetlen képzetek lefolyása alatt általános táplálkozásának viszonyai megváltoznak, az álom üdítő hatása elmarad s az idegrendszer egy sajátságos kóros ingerlékeny állapotba jut, melyből lassanként majd ezen, majd azon működési körben burjánoznak ki különfélezavarok. A külső és belső ingerek az agy egyensúlyát a legtarkább variatiókban képesek megingatni. Aránylag csekélyebb azon hysteriás esetek száma, hol utólag szerzett alapon, mint az idegrendszerbeli kimerülést előidéző testi bántalmak, a nemző szervek különféle betegségei, ki nem elégített nemi inger után reflex úton fejlődik ki a baj. A legtöbb esetben a hystero epilepsiánál mindig feltaláljuk az általános degenerativ jelleget. Az öröklés által feltételezett dispositio mellett szervezeti fejlődésbeli anomáliák, különféle functionális rendellenességek mutatkozhatnak. Már a gyermekkorban feltűnnek ezen bántalom csírái. A nagyfokú impressionabilitás, a merész kedélyhangulatbeli ingadozás, az excentricitásra való hajlam, kóros elfogódzás, félénkség, éjjeli felijedezések, könnyű összerázkódás, gyakori s indokolatlan, vagy legalább is kevéssé indokolt elérzékenyülés, minden új után való mohó kapkodás s e mellet csekély kitartás, az akaraterő csökkenése, alakoskodásra való hajlam, olykor a szervezet különféle részeire localizálódó s mulékony jellegű neuralgiaszerű fájdalmak, minden megmagyarázható ok nélkül beálló emésztési zavarok, egyes tárgyak és személyek iránt mutatkozó szokatlan anti- és sympathia, a későbbi huszámzavarok, ovaralgiák, mind megannyi jelei az idegrendszerbeli működések rendellenességeinek. A további functionális zavarok (anaesthesiák, hyperaesthesiák, sensorialis rendellenességek stb.) csak múlékony s többnyire nagy ingadozásokat képező tünetek. A külső degeneratív jelek között elsősorban említendő a koponyának azon sajátságos alakja, mely az epilepsiásokat is többnyire jellemezni szokta, s ez a felfelé szűkült, alacsony homlok, a midőn a homlokdombok igen közel állnak egymáshoz. Felületes megszemlélésre olykor elég szélesnek látszik a homlok, ha azonban behatóbb szemügyre vesszük, látjuk, hogy a két homlokdomb egymáshoz közel tapintható s a homlok a halánték felé mintegy le van simítva. Azonkívül elég gyakran észlelhetjük a koponyának a két falcsonttáján való tetőszerű elhajlását, így 125 hysteriás egyén 78,4%-ánál megtaláltam ezen alakot. A hydrocephalico-rhachitikus (felfelé széttérő) koponya már ritkábban fordul elő. 125 esetem közül csak 104%-nál észleltem minden méretében arányos, nagyobb fejlődésbeli anomáliákat fel nem tüntető koponyát. Ezen utóbbi körülményre azonban nagyobb súlyt fektetni annál kevésbé vagyok hajlandó, mivel — mint tudjuk — az ú. n. rendes koponya-alkotás általában ritkább. További somatikus degeneratív jelenségek a fogak és fül körében mutatkozhatnak. Hysteriásoknál elég gyakran találkozunk u. i. rendellenes növésű és elhelyezésű fogsorokkal, a fogak olykor igen aprók s ritkák, míg máskor egymásra tolódottak, sőt itt-ott kettős sorban való, szabálytalan növést tüntetnek elő. Azonkívül főleg a metsző fogak elülső és hátsó felületükön likacsosak, rovátkosak, avagy folytonosságukban mintegy lemetszetteknek látszanak. A fülkagylók sokszor aránytalanul kicsinyek, két oldalt egymáshoz viszonyítva, nem állnak egyenlő magasságban, hosszirányban megnyúltak, felső részük mintegy ki van hegyezve s a megvékonyodott helix szorosan lapul az antihelixhez, a fülczimpák legtöbbször oda nőttek, avagy alig fejlődtek ki. A sclerák élénkebb kék színben tűnnek át (neuropathikus szemek), s a tekintetnek sajátságos ábrándos színezetet kölcsönöznek. Egyik — mondhatnám — állandó tünet a lata differentia, az eléggé pontos reactio mellett. Azon 125 eset közül — melylyel itt kívánok foglalkozni — eltekintve ama 20 egyéntől, kiknél kóros izgalom következtében hiányos volt a reactio, 78'4°/o-nál constatálhattam a látakülönbözetet. Érdekes, hogy a tágulás többnyire a bal oldalon volt (48%, jobban 30'4°/0), épen úgy mint a sensorikus és sensitiv zavarok is — ha féloldaliak — többnyire baloldalt mutatkoznak s általában a tágultabb láta oldalával felelkezők. Vannak esetek, midőn a láták nagyságának gyorsabb ingadozása vagy egyébként a differentia nem ismerhető fel. Ilyenkor egy egy kedélyi felindulás (pl. ijedtség) azonnal napfényre hozza a tágulást. A hysteriások külső tünetei között még jellemzők a kéz- és nyelvreszketés. A Marey-féle polygraphfal több rendbeli s részben összehasonlító felvételt eszközöltem s azt tapasztaltam, hogy hysteriások kézreszketésénél 1 cm.-nyi területre 7—8 lengés esik. Epilepsiásoknál ugyanennyi, paralysis agitansnál 8—9, lyssánál szintén ennyi, delirium tremensben szenvedőknél 9—10, paralysis progressivánál 11—13, sclerosis polyinsularisnál átlag 4. Az általam részint a szt. Rókus-kórház volt megfigyelő osztályán, részint törvényszéki orvosi gyakorlatomban behatóbban észlelt 125 hysteriásra vonatkozólag (45 női hysteria, 76 női és 4 férfi hystero-epilepsia) a következő statistikai adatokat tartom érdekesnek felemlíteni: 4 férfi 121 alatt n 10 évenalulivolt, ................... 1nő — férfi 10—15éves ?? ................... 4» 1 „ 15—20n )} ........... ... 31» 1 * 20-25n n ... ... ... 24 1 . 25-30» n .................. 21» 1 H 30—35n » ........... ... 18;;n 35—40H » .................. 10n n 40—50» „ ... ... ... 8n » 50—00n ;? ................... 3n n 00-65n ................... 1