Orvosi Hetilap, 1893. október (37. évfolyam, 40-44. szám)
1893-10-01 / 40. szám
Harmínczhetedik évfolyam. 40. szám. Budapest, 1893. október 1. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Kísérletek a műszer-fertőtlenítés egyszerűsítésére, különösen fogászati műszereknél. Árkövy József egyet, tr.-tól. Műszereink helyes és az ismert kivánalmaknak megfelelő fertőtlenítése hosszabb idő óta gondot adott. Ily fertőtlenítésnek szükségessége úgy a magángyakorlatban, különösen pedig a klinikán — ahol nem mindig a legtisztább páciensek hosszú sora váltakozik a műtőszéken — már régebben mint megoldandó kérdés lépett előtérbe. Bármennyire is méltányoljuk Miller2 ide vágó vizsgálatait, mégse lehet úgy az általa vizsgált, mint általában a műszerek fertőtlenítésére használatban lévő eljárások árnyoldalait elhallgatni; az eljárások vagy az agens, majd szaga által, majd a maró hatás, különösen az alkalmazás hosszantartása által és last not least körülményessége folytán többé-kevésbé impraktikusak. Bizonyos nehézségek álltak tehát elő egy helyes, a követelményeknek megfelelő fertőtlenítési eljárás kieszelésében, mely egyúttal czélszerű és könnyű kivitelű lett legyen. Az eddig ismert fertőtlenítő szerek és készülékek (maró folyadékok, forró víz, forró levegő, sterilizátor stb.) a fogorvosi gyakorlatban alkalmatlanoknak bizonyulnak, amennyiben a nagyszámú műszerek folytonos változása és egymásutáni bevitele a készülékbe, vagy a fertőtlenítő oldatba és utólagos gondos megszárításuk vagy direct egy desinfecteurt igényel, vagy annyi időveszteséget, amennyit csak egy kezdő praxisa engedhet meg. Miller műszerek helyett fertőzött üvegdarabokat és sörétet használt; ezzel ellentétben én a műszereket tettem ki fertőzésnek olykép, amint az tényleg a gyakorlati alkalmazás mellett a patiens szájüregében történik. Egy oly eljárást volt célom találni, melylyel a sterilizálás két követelményét, a mechanikait és chemiait, együttesen lehessen végezni. A kísérletek tendentiája tehát volt: 1-szer a különös, időt rabló mechanikai tisztítást megtakarítani; 2 szer lehetőleg erősen ható ágensek alkalmazása mellett a reáhatás időtartamát a lehetőségig redukálni. Ha már most az alkalmatlan készülékeket stb. mellőzzük, úgy egy oly fertőtlenítő eljárást kellett megállapítani, mely a 1 A vizsgálatok a fogászati klinikán és laboratóriumban végeztettek, a melyeknél Hattyasy L. dr. tanársegéd és Hollósy Ede gyakornok urak elismerésre méltó buzgalommal működtek közre. 2 Mikroorganismen der Mundhöhle. 1892. Leipzig, Georg Thieme. — Továbbá: C. Jung: „Zur Asepsis zahnärztl. Instr.“ „Verhandl. d. deut. odont. Ges. Bd. III. H. 4. — Warnehros: hasonló czím alatt, ugyanott. Bd. IV. Heft 3. gyakorlati kivihetőség előnyével bír vala. Ezen czélra egy üvegedényt szereztem bét (hossza 16, szélessége 10, magassága 11 cm.), benne durva homok, amely forró levegősterilizátorban 6 óra hoszant sötétbarna színöltésig sterillé tétetett. Ezen homokfürdőre a teljes átnedvesítésig a megfelelő fertőtlenítő folyadék lett öntve. A különben nyitott üvegedény fedelét, ha használva nem lesz, egy sterilizált (sublimat) lemezpapír vagy Üvegfedő képezi. Az üvegedény szélétől lefelé 2 cm.-nyire üresen marad. A műszerek akár fogó, olló, makfogó, scalpell, excavator vagy tükör, sonda, pincette, fúrók, amily mélyen csak szükséges, a homokba nyomatnak és 2—3-szor benne ide-oda vonogattatnak (éles műszerek, scalpell stb. csak hátoldalukon). A homok eltávolítja mechanice a műszerekre tapadó részecskéket, és ha azok félig szárazak lennének, a homok nedvessége által megpuhulnak. Szükség esetén hosszabb ideig hagyjuk a műszert a homokban; ha kiveszszük, úgy a reá tapadó homoktól lemosás által szabadítjuk meg és pedig vagy ugyanazon ágens oldatával, vagy egy más oldattal, amely egy középnagyságú praeparatumos üvegben áll (beköszörült dugóval) a homokfürdő mellett. Ez utóbbi helyett nagyszerű flanelldarabot is lehet venni, amelynek szálain a homok visszamarad; ha a műszernek charrierje van, úgy erről a homokot fogkefe segélyével kell eltávolítani, ha esetleg a lemosás után még visszamaradtak nyomok. Ezen eljárást 1892. augusztus végétől kezdve alkalmazom, és oly kielégítőnek találtam, hogy az egyetem fogászati klinikáján is bevezettem, mégpedig úgy, hogy minden műtőszék egy ily kis fertőtlenítő készülékkel bír. Megjegyzendő, hogy az öblítő oldat egyúttal a műtevő ujjainak fertőtlenítésére is szolgál. Azt hiszem, hogy ezen homokfürdő legalább 1 hónapig nyugodt lélekkel használható mint sterilizáló készülék; ez idő után a homok újólag a forrólég-sterilizátorba vihető. Magánhelyen, hol ily készülék nincs, a czélnak megfelelően használható egy konyhaedény, amely a homokkal együtt ennek megbarnulásáig vagy kemenczetűz, vagy erős láng fölé vitetik. Ezen fertőtlenítési eljárás sikere indított arra, hogy azt a szaktársakkal közöljem, talán megfelel egyik vagy másik kívánalmainak. A homokfürdőnek, mint mechanikai tisztító eszköznek alkalmazásához, a hatóanyagoknak egy kis sora, mint chemiai fertőtlenítők párosítottak. Ez kiindulási pontját képezte ama vizsgálati sorozatnak, melyet bakteriológiai irányban végezni szükséges volt, és amelyet itt röviden előadni szerencsém van. Ezen üvegedények kívánatra — Weiss und Schwartz czégnél Bécs — vagy Garai műszerésznél Budapest megszerezhetők.