Orvosi Hetilap, 1897. október (41. évfolyam, 40-44. szám)
1897-10-03 / 40. szám
Negyvenegyedik évfolyam. 40. szám. Budapest, 1897. október 3. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos di 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Az intubatio alkalmazása a gyermekgyakorlatban, a diphtherián kívül. Közli: Bókay János dr., egyet. rk. tanár, a budapesti „Stefánia“gyermekkórház igazgatója. Uraim! Az O'Dwyer eljárás, mely diphtheritis laryngisnál tizenkét év után ma már majdnem mindenhol általánosan használt eljárás, mint irodalmi adatok mutatják, egyéb szenetikus megbetegedéseknél is mindinkább tért hódít magának. Jelen előadásom czéla, saját észleleteim alapján, az intubatio egyes javaslatainak lehető megvilágosítása. 1. Az intubatio alkalmazása luetikus szűkületeknél, nem luetikus heges stricturáknál s laryng. subglott. chron. hypertrophicánál. O'Dwyer 1885. deczember havában kezelte az első idillt larynx-stenosist intubatióval. A beteg 40 éves tertiaer luesben szenvedő nő volt, kinél a stenosis lassan, két év alatt fejlődött ki. Ekkor szerkesztette O'Dwyer a felnőttek számára szolgáló tubus-sorozatot. Szerző ezen esetben előszőre csak a legnagyobb gyermekkori tubust vezethette keresztül a szűkületen, néhány nap után azonban már fokozatosan nagyobb és nagyobb tubust alkalmazhatott s 15 havi következetes kezelés után a heg végre elvesztette szűkületre való hajlamát s a beteg felgyógyult. O’Dwyer ily módon maga kiterjesztette az intubatiót az idült stenosisok kezelésére is kezdettől fogva s oly eredményeket látott intubatióval idült keletkezésű szűkületeknél, hogy már 1887-ben az alábbi önérzetes nyilatkozatot tehette: ..Had intubation of the larynx proved a complete failure in the treatment of croup, I should still feel amply repaid for the time and expense consumed in developing it, for I believe it offers the most practical and rational method yet devised for the dilatation of chronic stricture of the glottis.“ George M. Lefferts 1890-ben aránylag nagyobb számú esetei alapján már részletesen kifejti az intubatio hasznát a syphilis okozta különböző természetű szűkületeknél, A szerző ezen nagy értékű közlése óta mind nagyobbszámú esetközlés (Simpson, Waldo, Cheatham, John O'Roe, Massed, Rosenberg) demonstrálja az O'Dwyer- eljárás alkalmazhatóságát a luetikus stricturáknál. A nem luetikus heges stricturáknak intubatióval való kezelésével O’Dwyer-en kívül Dillon Brown, Metzeroff, Cholmeley, Ranke, Rosenberg, Schmiegeloff, Guyer, Hartlvig, Chiari foglalkoztak s az általuk elért eredmények csak megerősítik O'Dwyer fent idézett kijelentését. Laryngitis subglottica chron.hypertrophicánál az intubatio alkalmazását Ranke, Chiaris Rosenberg ajánlották. t. barátom Baumgarten dr. kórházi gégészünk, intézetünk anya-1 Előadatott a moszkvai nemzetközi orvoscongressus gyermekgyógyászati szakosztályában. - N. V. Med. Journal, 1888. 3 Intubation of the larynx in acute and chronic syphilitic stenosis. Medical Record, Oct. 4. 1890. Mából 1893-ban szintén közölt egy idevágó esetet, s ezen észlelet is kétségtelenül mutatja az O' Dwyer-Apaods fölényét, adott esetben, a megszokott kezelési módok, így a Schrötter-féle eljárás felett. Saját ide vonatkozó eseteink a következők: 1. Heges gégestrictura esete. K. Margit, 20a éves leányka, 1894. november 30-dikán torok- és gégediphtheritis tüneteivel megbetegszik, minek folytán a gyermeknél serumkezelés és intubatio vétetik alkalmazásba. A kis betegnél a diphtheria kedvező lefolyást vesz, a tubus végleges eltávolítása azonban december végéig sem sikerül a gégében fejlődött fekélyződés folytán (a tubus a gégében összesen körülbelül 400 óráig feküdt). A gyermek, ki vidéken kezeltetett, december 29-dikén felhozatik a kórházba, a másodlagos légcsőmetszés végett. A műtét sima lefolyású, canule-lel a beteg jól légzik. Január 16-dikán morbilli fejlődik, melyet csakhamar súlyos hurutos tüdőláb követ. Canule változtatásoknál a trachealis sebet befogva, a gyermek úgyszólván rögtön cyanotikus lesz. Február 17-dikén, tehát 50 nappal a légcsőmetszés után, intubatio kísértetik meg, de sikertelenül, mert a legkisebb tubus is csupán a hangszalagokig volt tolható, hol megakadva, a tubus a légcsőbe be nem vezethető. A gégének heges elzáródását sondával való vizsgálat is bizonyítja ; a trachealis nyíláson sondával felfelé haladva 1/2 cm.-nyire érezhető a gége lumenét elzáró heges diaphragma. Miután a gyermek a nyári hónapokat üdülés czéljából falun töltötte, október 31-dikén laryngoussio végeztetett, a Trendelenburg-foe tampon-canule előzetes bevitele mellett; a gyűrtrporcz magasságában levő hártyás-heges diaphragma átmetszetett. Műtét után a Collin-féle 1. sz. rövid tubus vezettetett a gégébe. Deczember 1-jén a Trendelenburg-csamra eltávolíttatik s helyébe ablakos kautschukcanule helyeztetik. 22-dikéig a Collín-tubus állandóan a gégében van , bedugott ablakos canule-lel a lélegzés tubus-szal, sőt a nélkül is rövid időre nyugodt. Miután étkezésnél a folyékony táplálék a canule-ön át kifolyik, a gyermeknél minden táplálás előtt extubatiót végzünk. November 22-dikén a gyermek korának megfelelő 2. sz. rendes O’Dwyer-tubus helyeztetik a gégébe s a canule eltávolíttatik. Másnap a beteg a tubust kiköhögi s két óráig tubus nélkül is teljesen nyugodtan lélegzik, ekkor azonban hirtelen asphyctikus lesz, úgy hogy a canule gyors visszahelyezése daczára, ha óránál tovább tartó mesterséges légzéssel volt csak ismét eszméletre hozható. November 25-dikén a 3. sz. O’Dwyer-tubus alkalmaztatik s deczember 1-jétől naponként csak az éj idejére intubáltatik, míg nappal 8 — 12 órát légzik tubus nélkül tűrhetően. A tracheotomia helyén kis sipoly-nyílás látható, mely daczára az ismételt tapisolásnak és Paquelin-égetésnek nem záródik. Deczember 9-dikén a 4. sz. tubust alkalmazzuk. 12-dikétől 21-dikéig a gyermek tubus nélkül is nyugodtan lélegzik ; a 21-dikén megejtett intubatio alkalmával a tubus a hangszalagok alatt megakad s csak erősebb nyomás mellett tolható be a légcsőbe. Deczember 19-dikén egy évi teljes hangtalanság után a gyermek tiszta, de kissé mély hangon beszélni kezd. Január 18-dikáig napokon keresztül tubus nélkül van, s csak időnként intubáltatik 1—2 napra. Miután a sipoly nem akar záródni, a fistula heges széleinek kimetszése után karlsbadi tűkkel és nyolczas varratokkal a sebszélek egyesíttették, mire a fistula gyógyul. Márczius 17-dikéig 2—3 napi intubált állapot után 1—5 napig is tubus nélkül van; 17-dikétől 10—12 napig nyugodtan lélegzik tubus nélkül. Augusztus 4-dikén a gyermek végleg extubálható s szeptember 23-dikán, több mint fél évi fáradságos kezelés után a leányka gyógyultan bocsáttatik haza, teljesen szabad légzéssel, igen jó erőbeli állapotban s kitűnő közérzet mellett. A gyermek azóta állandóan jól van, emotióknál a légzés még olykor kissé hangos, de csak rövid időre. Hang tiszta, feltűnően mély. 2. Heges gége-strictura esete. P. Károly, 2 éves gyermek, felvétetett a kórházba 1892. november 22-dikén diphtheritis laryngis-szel, mely miatt nála intubatio végeztetett. Intubatio-kezelés alatt decubitus fejlődik a gégében, minek folytán deczember 12-dikén másodlagos gégemetszést eszközöltem nála. A légcsőmetszés után hurutos tüdőlob fejlődik, mely idő alatt a gyermeknél oly erőhanyatlás volt, hogy a decanulement nem lett volna ! Arch f. Kinderh. Bd. XV.