Orvosi Hetilap, 1900. március (44. évfolyam, 9-12. szám)

1900-03-04 / 9. szám

Negyvennegyedik évfolyam. 9. SZám. Budapest, 1900. márczius 11. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magán­gyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével rr _____ __ _ SZERKESZTI: HŐGYES ENDRE EGYET, tanár. Társak a rovatok szerkesztésében : Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Fodor József, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kézmárszky Tivadar, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Portik Ottó, Plósz Pál, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ : SZÉKELY ÁGOSTON EGYETE­M. TANÁR. TARTALOM: — Minden jog­ fentartatik. — és Eberthür: Syringomyelia. (—ts.) — Niculaier: Kísérleti és klinikai tapaszta-EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Illyés Géza : Közlemény a budapesti kir. m. t. egyetemi I. sebészeti klinikáról. Igazgató Dollinger Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár. A hydrocele kezeléséről és a Winkelmann-féle eljárásról. 128. 1. Reach Dezső: Közlemény a budapesti kir. magy. tud.-egyetem II. (Réczey Imre tanár) sebészeti klinikumáról. A hydrocele gyökeres műtétének értéke. 130. 1. Ónodi A. : A gégechorea (chorea laryngis) kérdése. 132. 1. Venetianer Jakab: Mola hydatosa egy esete. 134. 1. Tárcza. Juha Adolf: A gyengetehetségűek oktatása. 135. 1. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Áldor Lajos: A kerek gyomorfekély gyógy­kezelésének mai állása. 136. 1. — Könyvismertetés. R. Stern: Über traumatische Entstehung innerer Krankheiten. 137. 1. — Lapszemle. Általános kór- és gyógytan. Steineboth : A vérnek lehűlés következtében beálló változásairól. (M­a­r­i­k­o­v­s­z­k­y Görgy.) — Belgyógyászat. Chipau­lt: Meralgia paraesthesica. (—ts.) — Philippe latok az urotropinról. (K­­­­vesi Géz­a.) — Frank: Mucinaivadék a vizeletben. (K­övesi Géz­a.) — Szülészet. David Ferrup Dol­erby: A magzat sérüléseiről szülés alatt. (K­u­b­i­n­y­i P­á­l.) — Flaischlen : A retroflexio gyógyításának mai állása. (C­s­i­k­y János.) — Bőrgyógyászat. F. Both : éves fiúnál fellépett kankó-eset. (M. T.) — Colombini: Halálosan végződő érdekes syphilis-eset (M. T.) — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra, belső vérzéseknél vízelvonás. — Naunyn : Cholelithiasis. 138—139. 1. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — A budapesti orvosok szövet­ségének közgyűlése. — A tisztiorvosi vizsgák bizottsága. — A közegészségügy a képviselőházban. — Az Országos Orvos-Szövetség igazgató tanácsa. — A buda­pesti városligeti Glück-féle sanatorium és vízgyógyintézet. — Megjelent. — El­hunyt. — Szt Lukács-fürdő. — Herczel dr. — Baumgarten Samu dr. — 140. I. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a budapesti kir. m. t. egyetemi I. sebé­szeti klinikáról. Igazgató Dollinger Gyula dr. egye­temi ny. r. tanár. A hydrocele kezeléséről és a Winkelmann-féle eljárásról. Illyés Géza dr. klinikai tanársegédtől. Az olyan gyakori megbetegedések, mint a hydrocele, gyak­ran foglalkoztatják az orvosokat; igyekeznek olyan gyógyító el­járásokat találni, melyek egyszerűek, veszélytelenek, de azért eredményeikben biztosak. A hydrocele gyógyításában arra törekszünk, hogy az endo­­thellel kibélelt üreget, hol a folyadék meggyülemlik, eltüntessük s ezen módon lehetetlenné tegyük a betegség kiújulását. Elérhetjük ezt vagy a befecskendési eljárásokkal, midőn a folyadék kibocsátása után valamely összenövést létrehozó anya­got viszünk be a hydrocele üregébe, vagy a különböző véres műtétekkel, midőn a zsákot fel-, illetőleg kimetszszük s ilyen módon akarjuk annak üregét eltüntetni. Legelterjedtebb eljárás volt hosszú ideig a punctio­s izgató folyadékok befecskendése a hydrocele zsákjába, akár úgy, hogy a folyadékot bizonyos idő múlva megint kieresztjük, akár pedig úgy, hogy benne hagyjuk ; a czél, mit elérni akarunk, az adhae­­siv lob létrehozása. A Velpeau által ajánlott jódot alkalmazzuk leggyakrabban befecskendési folyadék gyanánt akár tinctura, akár Lugol-oldat, vagy jodoform-glycerin alakjában. A jód lobot indít meg a hydrocele zsákjában, fibrinosus izzadmány keletkezik, mely a falakra felrakódik, sőt a kötő­szövetbe beivódik, úgy hogy jelentékeny elváltozások lépnek fel nemcsak az endothel rétegben, de az alatta levő felületes kötő­szövetben is; gyógyulásnál a savós hártyában lefolyó organisatios és regenerativ folyamatok kellőképen megmagyarázzák, hogy az előbbi kiizabási folyamat megszűnik s a zsák obliterálódik falai­nak összenövése által. Ezen összenövések azonban a herére nézve nem egészen közömbösek, mert Kocher a befecskendezés után 4—8 év múlva vizsgált egyéneknél azt találta, hogy a here a serotumban ugyan többnyire szabadon mozog, de sokkal tömöttebb, mint a normális és felületén szabálytalanul szemcsés. Gossel­in meg épen azt állítja, hogy a savós hártya lemezek­nek jód befecskendezés által elért összenövése után az ondóképző­­dés akadályoztatik annyira, hogy magtalanság állhat be, mert a savós hártya összenövésekből kiindulólag scerlotizáló kötőszöveti gyuladás léphet fel, mely a here állományára folytatódik, a­mint ezt haematocelenél már előbb is észlelték. Az eljárás különben az, hogy a hydrocele folyadék ki­bocsátása után befecskendezünk a jódtartalmú folyadékból bizo­nyos mennyiséget, melyet egy pár percz múlva kieresztünk. A lobos reac­hen 2—3-dik napon kezdődik, de addig is a betegnek erős fájdalmai vannak. A lob­os duzzanat nő a 6-dik napig, lázak jelentkeznek, azután a tünetek lassan visszafejlődnek, úgy, hogy a beteg 14—15 nap után a kórházat elhagyhatja; egy pár hét azonban beletelik, míg a here egészen normális állapotba jut. A­mi a jóbbefecskendések utáni eredményeket illeti, erre vonatkozólag több statistikai adat áll rendelkezésünkre, melyek­ből kitűnik, hogy a kezelt eseteknek átlag 10—15°/o-ában reci­­diva keletkezik. Sokan tettek kísérletet hígított vagy concentrált carbol­­savnak befecskendésével, de nem oly kedvező eredménynyel, mint a­hogy várták. Az elterjedtebben alkalmazott Levis-féle eljárás szerint a hydrocele punctioja után 2—6 gramm tiszta carbolsavat kell be­fecskendezni, mely 5—10%-ra vízzel vagy glycerinnel van fel­hígítva ; a befecskendések nem fájdalmasak, mérgezések nem for­dulnak elő, s a betegek állítólag azonnal dolguk után láthatnak. A concentrált carbolsavnak hatásmódja különben olyan, mint a jodtincturáé. Kochernek alkalma volt anatómiai vizsgá­latot végezni 6 nappal egy ilyen befecskendés után egy 66 éves embernél; azt találta, hogy a cavum vaginale 12 cm. vastag-

Next