Orvosi Hetilap, 1900. augusztus (44. évfolyam, 31-34. szám)
1900-08-05 / 31. szám
Negyvennegyedik évfolyam, 31. szám. Budapest, 1900. augusztus 5. ORVOSI HETILAP. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magángyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével rr ___ SZERKESZTI: HŐGYES ENDRE EGYET. TANÁR. Társak a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Fodor József, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kézmárszky Tivadar, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Portik Ottó, Plósz Pál, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ : SZÉKELY ÁGOSTON EGYETem. tanár. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÖRBAVARLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. TARTALOM: — Minden jog fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. sajátságosan elváltozott vérfestékről. (Marikovszky.) — Rátz István: A _ _ . , r veszettség vírusának ellenállása rothadáskor. — (A—y.) Élet- és kór vegytan. Prout: Filep Gyula: Közlemény a kolozsvári m. kir. „Ferencz József“ tud.-egyetem Különböző fehérjéknek a vizeletben való jelenlétéről és azoknak pathognomostikus közegészségtani intézetéből. Igazgató: Rigler Gusztáv dr. e. ny. r. tanár. A pheno- jelentőségéről. (Doctor Káróly.) — Mayer P.: A glykuronsav jelentőségélysolum hungaricum fertőtlenítő hatásáról. 474. 1. ről, tekintettel a vizelet phenylhydrazin próbájára. (Doctor Károly) — Pándy Kálmán: Közlemény a kir. magy. tud. egyetem II. sz. belklinikájáról. Belgyógyászat. Teichmüller: Az eosinophil bronchitisről. (Benedict.) — Licht(Igazgató : Kétly Károly dr. ny. r. tr.) Neuritis multiplex és az ataxia. 475. 1. heim : Lymphaemia nyirkmirigy-duzzanatok nélkül. (Köves i.) — Kisebb Pálffy István : Érdekes chorea-szövődmény. 477. 1. közlemények az orvosgyakorlatra. Feer: Tussis convulsiva gyógyítása. — A teji— , , , ' rT elválasztás csökkentése. 484—485. 1. Kollarits Jenő : Közlemény a kir. magy. tud. egyetem II. sz. belklinikájáról. гЫ/ттЧ Imio^ 178 n^‘ * l' tin'^ izületi csúz és a spondylose Hetiszemle és vegyesek. — A főváros egészsége. — Országos elmeorvosi érte^ ...................................... kéziét. — Hirschler Ágoston. — Fürdőink személyforgalma. — A nagykárolyi Tarcza. A gyógyhelyekről, ásványvizekről, üdülőhelyekről. 481. 1. nyilvános közkórház kimutatása. — Hibaigazítás. — Elhunyt. — Szt.-Lukács-Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Tauszk Ferencz : A tildotuberculosis medica- fürdő. — Herczel dr. 485.1. — Pályázatok. Hirdetések, mentosus gyógykezelése. 483. 1. — Könyvismertetés. Arnold Pollatschek: Die therapeutischen Leistungen des Jahres 1899. XI. Jahrgang. 484. 1. — Lapszemle. Tudományos társulatok és egyesületek. Általános kór- és gyógytan. Jelles: Paroxysmalis haemoglobinuriával fellépett. "■■■■" —______» '■ --- ' - — EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a kolozsvári m. kir. „Ferencz József“ tud.-egyetem közegészségtani intézetéből. Igazgató: Rigler Gusztáv dr. e. ny. r. tanár. A phenolysoium hungaricum fertőtlenítő hatásáról. Irta: Filep Gyula dr. egyetemi tanársegéd. A kresylsav és készítményei felfedeztetésük óta jelentős helyet foglalnak el a fertőtlenítő szerek nagy tömegében. A carbolsavhoz viszonyított olcsóságuk és csekélyebb mérgező hatásuk, erős baktériumölő képességük; az a körülmény, hogy vízben kitűnően oldódnak és oldatuk hosszú időn át változatlan marad, érthetővé teszi, hogy igen sok államban hatósági pártfogásban is részesülnek, így nálunk is az 1892. évi 78.771. számú belügyministeri rendelet melegen ajánlja fertőtlenítés czéljára a kresylsavat is, de még inkább annak házilag előállítható készítményeit , ú. m. a Fodor által először ajánlott és megvizsgált kresylmeszet, a szappanos és a lúgos kresolt, amely két utóbbi fertőtlenítő szert natronlúgnak, illetőleg kaliszappan-oldatnak kresollal való keverése által nyerjük. Valamennyi kresol-készítmény közül azonban a 80-as évek végén gyárilagelőállított szappanos kresol, a lysol jutott legnagyobb népszerűségre. Úgy a név maga, mint a szer előállítása szabadalmazva van. Tekintve azt, hogy tudomásom szerint a lysol használata hazánkban is meglehetősen el van terjedve, csinos kis összeg juthat ezért az anyagért idegen földre. Érthető örömmel fogadtuk tehát Heidlberg Tivadar dr. budapesti vegyiszergyáros azon kérését, hogy vizsgálnák meg fertőtlenítő hatására nézve a gyárában előállított „phenolysolum hungaricum“ nevű új kresolkészítményt. A vizsgálatot főnököm ellenőrzése mellett én végeztem és most ennek eredményéről óhajtok beszámolni. Kísérleteim főképen a szer baktériumölő képességének kiderítését czélozták. Mérgező hatását csupán annyiban vizsgáltam, amennyiben azt a közegészségtan szempontjából minden fertőtlenítő anyagnál a vele való bánás miatt megállapítani szükséges, a méregtani hatás pontos vizsgálata nem tartozván hozzánk. * * * A phenolysolum hungaricum sűrű olajszerű, ráeső fényben sötét vörösesbarna, áteső fényben sárgásbarna színű, tiszta, átlátszó, kifejezetten kresolszagú folyadék. Ezen tulajdonságait a levegőn dugaszolatlanul állva is megtartja. Vízben minden arányban azonnal és teljesen oldódik; jellemző szaga és sárgás színe még 1:1000 hígításban is észrevehető. Fehérnyét oldatban tartalmazó folyadékban mennyisége szerint gyengébb vagy erősebb diffus zavarodást okoz, mely azonban több napi állásnál sem válik ki csapadék alakjában. A készítmény baktériumölő képességét a legfontosabb és legismertebb, alább elősorolt nyolcz féle baktériumon összesen 440 próbával tanulmányoztam. Kisérleteim menete a következő volt: Erlenmeyer-féle lombikokba pontosan 100—100 cm. steril bouillont mértem ki és ezeket a vizsgálat czéljaira használt mikroorganismusok tiszta tenyészetével beoltva, 24, illetve a lassabban szaporodó fajoknál (streptococcus, diphtheria) 48 óráig 37° C.-os költőkemenczében tartottam. Az igy nyert fiatal bouillon-tenyészetekbe bürettából 0-5, T0, 2-6 és 5 térfogatszázalék phenolysolt öntöttem, rázás által jó összeelegyítettem és azután 1, 5, 30 és 60 perc múltával Forster-féle kalibrirozott platinkacscsal, utóbb szélesztett gelatinába, illetve bouillon-csövekbe oltottam belőlük. A 28° C.-nál tartott bouillon-csöveket és a 21° C.-nál álló gelatina-lemezeket 10 nap múlva vizsgáltam át. Ez alkalommal a megeredt tenyészetek azonosságának megállapítása végett egyrészt függőcsepp és festett górcsövi készítményeket állítottam elő, másrészt tovább oltottam őket. A phenolysol hozzáadása előtt minden bouillon-tenyészetből két-két bouillont is beoltottam controlképen. Valamennyi positív eredményt adott.