Orvosi Hetilap, 1900. augusztus (44. évfolyam, 31-34. szám)

1900-08-05 / 31. szám

Negyvennegyedik évfolyam, 31. szám. Budapest, 1900. augusztus 5. ORVOSI HETILAP. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magán­gyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével rr ___ SZERKESZTI: HŐG­YES ENDRE EGYET. TANÁR. Társak a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Fodor József, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kézmárszky Tivadar, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Portik Ottó, Plósz Pál, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ : SZÉKELY ÁGOSTON EGYETe­m. tanár. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÖRBAVARLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. TARTALOM: — Minden jog­ fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. sajátságosan elváltozott vérfestékről. (Marikovszky.) — Rátz István: A _ _­­ . , r veszettség vírusának ellenállása rothadáskor. — (A—y.) Élet- és kór vegytan. Prout: Filep Gyula: Közlemény a kolozsvári m. kir. „Ferencz József“ tud.-egyetem Különböző fehérjéknek a vizeletben való jelenlétéről és azoknak pathognomostikus közegészségtani intézetéből. Igazgató: Rigler Gusztáv dr. e. ny. r. tanár. A pheno- jelentőségéről. (Doctor Káról­y.) — Mayer P.: A glykuronsav jelentőségé­lysolum hungaricum fertőtlenítő hatásáról. 474. 1. ről, tekintettel a vizelet phenylhydrazin próbájára. (Doctor Károly) — Pándy Kálmán: Közlemény a kir. magy. tud. egyetem II. sz. belklinikájáról. Belgyógyászat. Teichmüller: Az eosinophil bronchitisről. (Benedict.) —­ Licht­(Igazgató : Kétly Károly dr. ny. r. t­r.) Neuritis multiplex és az ataxia. 475. 1. heim : Lymphaemia nyirkmirigy-duzzanatok nélkül. (K­ö­v­e­s i.) — Kisebb Pálffy István : Érdekes chorea-szövődmény. 477. 1. közlemények az orvosgyakorlatra. Feer: Tussis convulsiva gyógyítása. — A tej­i— , , , ' rT elválasztás csökkentése. 484—485. 1. Kollarits Jenő : Közlemény a kir. magy. tud. egyetem II. sz. belklinikájáról. гЫ/ттЧ Imio^ 178 n^‘ * l' tin'^ izü­leti csúz és a spondylose Hetiszemle és vegyesek. — A főváros egészsége. — Országos elmeorvosi érte­^ ...................................... kéziét. — Hirschler Ágoston. — Fürdőink személyforgalma. — A nagykárolyi Tarcza. A gyógyhelyekről, ásványvizekről, üdülőhelyekről. 481. 1. nyilvános közkórház kimutatása. — Hibaigazítás. — Elhunyt. — Szt.-Lukács-Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Tauszk Ferencz : A tildotuberculosis medica- fürdő. — Herczel dr. 485.1. — Pályázatok. Hirdetések, mentosus gyógykezelése. 483. 1. — Könyvismertetés. Arnold Pollatschek: Die therapeutischen Leistungen des Jahres 1899. XI. Jahrgang. 484. 1. — Lapszemle. Tudományos társulatok és egyesületek. Általános kór- és gyógytan. Jelles: Paroxysmalis haemoglobinuriával fellépett. "­■■■■" —______» '■ --- ' - — EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a kolozsvári m. kir. „Ferencz József“ tud.-egyetem közegészségtani intézetéből. Igazgató: Rigler Gusztáv dr. e. ny. r. tanár. A phenolysoium hungaricum fertőtlenítő hatásáról. Irta: Filep Gyula dr. egyetemi tanársegéd. A kresylsav és készítményei felfedeztetésük óta jelentős helyet foglalnak el a fertőtlenítő szerek nagy tömegében. A carbol­­savhoz viszonyított olcsóságuk és csekélyebb mérgező hatásuk, erős baktériumölő képességük; az a körülmény, hogy vízben ki­tűnően oldódnak és oldatuk hosszú időn át változatlan marad, érthetővé teszi, hogy igen sok államban hatósági pártfogásban is részesülnek, így nálunk is az 1892. évi 78.771. számú bel­­ügyministeri rendelet melegen ajánlja fertőtlenítés czéljára a kresylsavat is, de még inkább annak házilag előállítható készít­ményeit , ú. m. a Fodor által először ajánlott és megvizsgált kresylmeszet, a szappanos és a lúgos kresolt, a­mely két utóbbi fertőtlenítő szert natronlúgnak, illetőleg­ kaliszappan-oldatnak kresol­­lal való keverése által nyerjük. Valamennyi kresol-készítmény közül azonban a 80-as évek végén gyárilag­­előállított szappanos kresol, a lysol jutott leg­nagyobb népszerűségre. Úgy a név maga, mint a szer előállítása szabadalmazva van. Tekintve azt, hogy tudomásom szerint a lysol használata hazánkban is meglehetősen el van terjedve, csinos kis összeg juthat ezért az anyagért idegen földre. Érthető örömmel fogadtuk tehát Heidlberg Tivadar dr. buda­pesti vegyiszergyáros azon kérését, hogy vizsgálnák meg fertőt­lenítő hatására nézve a gyárában előállított „phenolysolum hunga­ricum“ nevű új kresolkészítményt. A vizsgálatot főnököm ellen­őrzése mellett én végeztem és most ennek eredményéről óhajtok beszámolni. Kísérleteim főképen a szer baktériumölő képességének ki­derítését czélozták. Mérgező hatását csupán annyiban vizsgáltam, a­mennyiben azt a közegészségtan szempontjából minden fertőt­lenítő anyagnál a vele való bánás miatt megállapítani szükséges, a méregtani hatás pontos vizsgálata nem tartozván hozzánk. * * * A phenolysolum hungaricum sűrű olajszerű, ráeső fényben sötét vörösesbarna, áteső fényben sárgásbarna színű, tiszta, át­látszó, kifejezetten kresolszagú folyadék. Ezen tulajdonságait a levegőn dugaszolatlanul állva is megtartja. Vízben minden arány­ban azonnal és teljesen oldódik; jellemző szaga és sárgás színe még 1:1000 hígításban is észrevehető. Fehérnyét oldatban tar­talmazó folyadékban mennyisége szerint gyengébb vagy erősebb diffus zavarodást okoz, mely azonban több napi állásnál sem válik ki csapadék alakjában. A készítmény baktériumölő képességét a legfontosabb és legismertebb, alább elősorolt nyolcz féle baktériumon összesen 440 próbával tanulmányoztam. Kisérleteim menete a követ­kező volt: Erlenmeyer-féle lombikokba pontosan 100—100 cm. steril bouillont mértem ki és ezeket a vizsgálat czéljaira használt mikro­­organismusok tiszta tenyészetével beoltva, 24, illetve a lassabban szaporodó fajoknál (streptococcus, diphtheria) 48 óráig 37° C.-os költőkemenczében tartottam. Az igy nyert fiatal bouillon-tenyé­­szetekbe bürettából 0-5, T0, 2-6 és 5 térfogatszázalék pheno­­lysolt öntöttem, rázás által jó összeelegyítettem és azután 1, 5, 30 és 60 perc­ múltával Forster-féle kalibrirozott platinkacscsal, utóbb szélesztett gelatinába, illetve bouillon-csövekbe oltottam be­lőlük. A 28° C.-nál tartott bouillon-csöveket és a 21° C.-nál álló gelatina-lemezeket 10 nap múlva vizsgáltam át. Ez alkalommal a megeredt tenyészetek azonosságának megállapítása végett egyrészt függőcsepp és festett górcsövi készítményeket állítottam elő, más­részt tovább oltottam őket. A phenolysol hozzáadása előtt minden bouillon-tenyészetből két-két bouillont is beoltottam controlképen. Valamennyi positív eredményt adott.

Next