Orvosi Hetilap, 1901. december (45. évfolyam, 48-52. szám)

1901-12-01 / 48. szám

Negyvenötödik évfolyam. 48. szám. Budapest, 1901. deczember 1. ORVOSI HETILAP. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magán gyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével ir szerkeszti: HŐ­GYES ENDRE egyet, tanár. Társak a rovatok szerkesztésében : Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kézmárszky Tivadar, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Portik Ottó, Plósz Pál, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVARLAT KÖZLÖNYE. SEGÉDSZERKESZTŐ : SZÉKELY ÁGOSTON EGYETE­M. TANÁR. TARTALOM: — Minden jog EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Jendrassik Ernő : A neurastheniai idegzsábákról. 770. 1. Kétly László : Közlemény a m­. kir. tud.-egyetem II. sz. belkórodájáról. (Igaz­gató : Kétly Károly tanár.) Az eupyrin, hasiér­ és rhizoma­scopoliae carniolicae­­ról szerzett klinikai tapasztalatok. 772. 1. Várady László: Közlemény a szt. Rókus-kórházi ideg-ambulatoriumból. (Rendelő orvos Donath Gyula dr. egyete­m. tanár.) Vizsgálatok az oculopupillaris (sensibilis) reflexre vonatkozólag. 773. 1. Kopits Jenő : Közlemény a budapesti kir. magy. tudomány-egyetem I. sebészeti klinikájáról. (Igazgató Dollinger Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár.) A coxa vará­nak nevezett kórkép ismertetése. 775. 1. Tárcza. Győ­ry Tibor: Liebermeister Károly . 776. 1. — Némai József: Az ének­­hang és énekművészet physiologiája. 776. 1. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Novotny Lajos: A hólyagbetegségekről. 778. lap. — Könyvismertetés. Budapest székes­főváros közkórházainak évkönyve. 778. lap. — Nékám Lajos és Kétly László: Magyar Orvosi Vademecum. (G­y.) 779. lap. — Lapszemle. Sebészet. Filéz : A sebészi beavatkozások értéke essen­tialis epilepsiánál. (Pólya J.) — Szülészet és nőgyógyászat. Opitz : Az arcz­­tartásnak fejtetőfekvéssé való átváltoztatásáról, különösen a Thorn-féle műfogással. (Kern G.) — Gebhard : A méh ventrofixatioja hüvelyi úton. (Kern G.) — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Pfeiffenberger : Epicarin. — Tedesch­i Csecsemők gyógyítása fersannal. — Folyóiratok átnézete. 779 — 780. 1. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — A vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetése az 1902. évre. — Orvosi kinevezések. — Berthelot jubileuma — Az országos közegészségügyi egyesület. — Alföldi tüdővészesek sanatoriuma. — Jelölés az elmekórtani tanszékre. — Léghajózás orvosi czélból. — A gyöngyösi alapítványi nyilvános közkórház kimutatása. — Esztergom szab. kir. város kórházának kimutatása. — A nyitrai vármegyei közkórház ki­mutatása. — Megjelent. — Herczel dr. — Sarbó Arthur dr. — Szt.-Lukács­­fürdő. — Krondorf. 765. 1. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Budapesti kir. orvosegyesület.­­ Köz­kórházi orvostársulat, fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK A neurastheniai idegzsábákról. Irta : Jendrassik Ernő dr., egyetemi tanár. Az utóbbi idők zsába-irodalmában a gyógyító eljárások sok­féle alakja és nagy számban közölt esete csaknem teljesen hát­térbe szorította a zsábák kórjelzésének és kórtanának kérdését. De épen az a körülmény, hogy a sebészeti eljárások tökéletese­désével a leggyötrőbb és gyakran máskép meg nem gyógyítható idült arezzsába jelenleg a Gasser-dúcz kiirtásával végleg meg­szüntethető , nagyon is fontossá teszi, hogy a zsábák diagnosisát helyesen állapítsuk meg, hiszen a szóban forgó operálás a leg­komolyabbak közül való, a­melyre az orvos és betege csak kény­szerítő helyzetekben szánhatja rá magát. Sőt a kimondhatatlan fájdalom gyötrelmei más idegterületeken egyes nagymerészségü és ügyességű sebészeket a gerinczcsatornán belül néhány hátulsó gyök átvágására is buzdítottak s ma már ezen nagyon kényes mű­tétnek is ismerjük sikerült eseteit. A neuralgia gyógyítása azonban a belorvosi téren szintén jelentékenyen haladt az utóbbi időben, de a baj makacs volta ezen a téren is a legerősebb segédeszközök felhasználására kény­szerít. Ilyen viszonyok mellett ki tagadhatná a helyes diagnosis meg­állapításának nagy fontosságát a gyógyítási terv kiszabása előtt ? E tekintetben azonban, személyes tapasztalataim alapján mond­hatom, még sok hiba történik. Egyik oka ezen hibáknak az, hogy a betegek fájdalmukkal hol a belorvoshoz, hol a sebészhez, az arczzsábában legtöbbször — és itt azt kell mondanom, sajnos! — a fogorvos kartársakhoz fordulnak, úgy­hogy az arczzsábának, a valódi és álzsábáknak közös és állandó tünete: a h­iába, fölös­legesen kihúzott fogak egész sorozata. A conserváló technika mai fejlettségén valóban csodálatos, hogy még legjobb nevű fogorvosok is sorban húzzák ki a trigeminus-zsábában szenvedő betegek fogait. Az ilyen foghúzásoknak, mint minden erőszakos beavatkozásnak, néha van is az első alkalommal valami múló sikere, de ez soha sem állandó és ezen foghúzások — vajha meghallanák a fogászok is szavamat — határozott műhibák. Ha végignézzük nagy kézi- és tankönyveinkben a neural­gia fejezetét , úgy ezen bántalomnak sokféle okát találjuk fel­jegyezve. Összehordottak itt a szakférfiak lassanként minden el­­képzelhetőt s ma ezen fejezetek olykér tűnnek fel, mintha a zsábák — legalább túlnyomó számban — másodlagos megbetege­dések lennének, mintha egyes zsábaalakokat, pl. az arczideg zsá­­báját sokféle alkati megbetegedés, mérgezés, fertőző bántalom stb. okozhatná. Ezen felfogás ily általánosságban nem állja meg a helyét; nem szabad elfelejteni, hogy a neuralgia szó egymagá­ban csak idegfájdalmat, de nem határozott betegséget jelent ugyan, de kétségtelen, hogy a neuralgiák terén határozott kórformákkal talál­kozunk. így látjuk, hogy a valódi trigeminus-zsábának két alakja van, a­melyeket egymástól élesen el kell különíteni: a hevenyés és az idült alak. Az előbbi általában a fiatalabb egyéneken tör ki, mint valamely előzetes betegség következménye s rendszerint könnyen és véglegesen gyógyítható; az utóbbi ellenben az öre­gebb korban levőket támadja meg s önmagában sohasem gyógyul, és (eltekintve a Gasser-dúcz kiirtástól) ha valamely erős beavat­kozással sikerül is szünetet létesíteni a fájdalmakban , azok bizo­nyos idő múlva ismét előtörnek. Ezen beosztást már Romberg felállította, de az újabb művek nagy része nem eléggé hang­súlyozza ezen baj lényegére épített beosztást, pedig csak ezen az alapon lehet a gyógyító eljárások értékét megbírálni. A hevenyés neuralgiák egyik alaptermészete, hogy a­ fáj­dalom határozott periódusokban ismétlődik ; többnyire naponta ugyanazon órában áll be a fájdalom, a­mely eltart azután több óra hosszat. Ismeretes, hogy ezen klinikai kép nagyon sokakban azt a gondolatot támasztja, hogy ezen neuralgia maláriás termé­szetű. Bizonyítani látszott ezen összefüggést az, hogy gyakran

Next