Orvosi Hetilap, 1902. április (46. évfolyam, 14-17. szám)

1902-04-06 / 14. szám

236 ORVOSI HETILAP 1902. 14. sz. Eredményeseknek bizonyultak a vér és vizelet molecularis töménységének meghatározása és a phloridzineljárás. Főként a physikai chemia szolgáltatta újabb szempontok módosították nézeteinket a vesék működéséről physiologiai és pathologiai viszonyok között ; ezek közül a következőket szándé­kunk kiemelni: Ép viszonyok között a vizeletnek fagyáspontsülyedésével arányos osmosis nyomása rendszerint jelentékenyen nagyobb, mint a véré Dresert fejtegetései szerint a vesék tetemes munkát végez­nek, a­midőn a vizelet osmosisnyomását növelik; ezen munkát Paulit a vese vízfelszívó, sűrítő munkájának (Wasserresorptions­­arbeit) nevezi. Korányi S. vizsgálatai bizonyítják, hogy a beteg veséknek ez irányú működési képességük csökken. Bár az ép vesék rendszerint töményebb vizeletet választanak el, azok bősé­ges vízfelvétel után oly vizeletek kiürítésére is képesek, a­melyek molekuláris töménysége a vérénél jóval alacsonyabb (Dreser). Híg vizelet ürítésének esetében a vesék vizet elválasztó, hígító munkája felülmúlja a vízfelszívó, sűrítő munkát. Ezen képességen alapul a vesék jelentékeny szerepe a szervezet folyadékcseréjének szabályozásánál. Diffus vesebántalmaknál a vízelválasztó, hígító képesség többé­­kevésbbé korlátolt (Korányi, Kövesi és Roth-Schulz). Kövesi és Roth-Schulz vizsgálatainak eredményeként továbbá kitűnt, hogy a vízelválasztó hígító képesség csökkenésének foka szoros viszonyban van a bántalom nemével ; azon esetekben, a­melyekben a specifikus mirigyszövet részben tönkre ment, tűnik ki legélesebben a vízfelvételhez való alkalmazkodás hiánya; más szóval a veseparenchyma megbetegedésénél a vesék elválasztó hígító képessége alacsonyabb és állandóbb, a rendes viszonyok között a szilárd molekulák és a folyadék kiválasztása között fennálló függetlenség szűkebb korlátok között ingadozik. Ezen rendellenes jelenségek a megzavart functio jelei s főként ezekben nyilvánulnak a vízkiválasztás rendellenességei. Az e helyen köz­lendő vizsgálataink czélja az egyes vesék elégtelenségének fokát közelebbről meghatározni, még­pedig a vesék vízkiválasztó mű­ködésének vizsgálata segélyével bő folyadékfelvétel után, egybe­kötve az ureterek catheterizmusával. Eljárásunk a következő volt: Sebészi vesebántalmaknál a külön-külön felfogott vizelet fagyáspontsülyedését s Na­bil-tartalmát határoztuk meg. Továbbá pedig, hogy eredményeinket egyéb módszerekkel egybevethessük, a phloridzineljárást is alkalmazzuk Casper és Richter előírása szerint. Ezután a beteg l'B liter Salvator-vizet ivott, minekutána a vizelet gyűjtését lehetőleg félórai időközökben foganatosítottuk és mennyi­ségét, valamint fagyáspontját meghatároztuk. A következőkben főbb vonásokban közöljük az egyes kor­történeteket s a végzett vizsgálatokat; végül a higítási eljárás értékét és használhatóságát fogjuk behatóbban megvilágítani. I. B. Lászlóné, 62 éves. Felvétetett 1901. június 4-dikén. Két év előtt vette észre vizeletének zavarodását, néhány hónap óta húzó jellegű fájdalmak a bal vesetájon, időnként 4—5 napig tartó vérvizelés. A bal hypogastriumban mintegy férfiökölnyi dudoros, igen tömött daganat tapintható. Vizeletvizsgálat: napi mennyiség: 1200 kcm. ; fajsúly : T020; vért tartalmaz. Időnként a vizelettel 10—15 cm 3 hosszú, hengeres, gilisztaszerű véralvadékok távoznak. Üledékben szá­mos vörös vérsejt s genysejtek s atypikus, nagy festenyzett sej­tek központi maggal láthatók; a vér fagypontja d­­ 0­ 61. (Retentio a vérben.) Uretercatheterismus junius 8-dikán; vizelet este 7-től más­nap délelőtt 11 óráig gyű­jtetett. Jobb Bal Mennyiség = 424 cm3 Mennyiség = 4 cm3 Fajsúly: T021 /1 a hígított vizeletben meg­^/=1‘75 határozva = 0'50 Na Cl = lT6°/o N=1*69% Czukorpróba negatív. (Ízukor 0*87% Higítási kísérlet 1/312-kor: Jobb Bal Idő Mennyiség cm3-ekben /1 Vs2—V23 20 O'HO Ezen idő alatt 3— V74 120 0'20 néhány cm3 Va4—4 166 0' 18 vizelet ürült ki. 4— V26 180 0-20 Kórisme :1 Tumor (sarcoma ?) renis lat. sin. et pyelonephritis lat. dexti­. N­. S. Sándor, 40 éves. Felvétetett 1901., junius 4-dikén. Baja állítólag 15 év előtt kezdődött, heves fájdalom-rohamokkal a jobb vesetájon, melyek hat napi tartam után egy év előttig nem jelentkeztek; ezen időben azonban újólag felléptek. 10 év előtt egy napig véreset vizelt. Február hótól kezdve rövid idő­közökben fellépő fájdalmas rohamok vannak jelen. A jobb bordaív alatt tenyérnyi területen nagyfokú érzékeny­ség ; e helyütt homályos resistentia is észlelhető. A vér fagypontja 6 , 0'59. Vizeletvizsgálat: napi mennyiség: 1000 cm 3; fajsúly: 1*012, genytartalmú. Tuberculosis-bacillusok vizsgálata negatív. Üledék­ben számos genysejt, egyes hyalin- és szemcsés hengerek. Június 7. A délután folyamán rázóhideg lépett fel, a­mely­nek kíséretében a hömérsék 40*5°-ra emelkedett. A jobb vese megnagyobbodása ez idő alatt kifejezettebb s igen érzékeny. Június 11. Három hasonló roham. Hőmérsék: 40'0". Június 12. Három roham. Hőmérsék : 38*5°. Uretercatheterismus június 12-dikén, vizelet gyűjtése este hat órától reggel nyolc­ óráig. Jobb Bal Mennyiség: 1200 cm3 Néhány cm3 Fajsúly: 1*009 ^ = 0*58 N = 0*32 C­ukorpróba negatív Na Cl = 0*29 (ízukor = 0*95°/o Geny kimutatható. Higítási kísérlet 10 órakor: Bal Jobb Idő Mennyiség cms-ekben /­ VH 1—3/411 28 0*79 Hígítás nem volt 3/4l1-V412 10 1*32 ' észlelhető 1/412-3/412 16 0*67 3/412-V41 78 0*28 ’Al-3 41 140 0*23 3/41-1/42 144 0*19 Kórisme: Pyelonephritis calculosa lat. dextr. Pyelitis lat. sinistri. Bollinger tanár úr junius 14-dikén nephrostomiát végzett, mely a kór ismét megerősítette s julius 10-dikén beteg vesesipolylyal távo­zott. Szeptember 22-dikén újból felvétetett. A vesesipoly teljesen meggyógyult. A kóros vesébe felvezetett uretercatheteren át 24 óra alatt 10 cm3 genytartalmú vizelet ürül. A hólyagban elhelye­zett állandó catheteren át 8-tól 2-ig 450 cm3 vizelet ürül ki s ezen vese jól hígít. Itt a kóros vese másodlagos eltávolítása tehát nem vált szükségessé, mert a sipoly spontán záródott. III. E Katalin, 42 éves. Felvétetett 1901. junius 10-dikén. Két év előtt kezdett a vizelet zavaros lenni s tompa fájdalmak jelentkeztek a jobb vesetájon ; egy év óta igen heves fájdalmas rohamok jobboldalt, s ugyanekkor észlelték első ízben jobb oldalt a vese megnagyobbodását. A jobb hypochondriumban tumor tapintható, a­melynek alsó határa három harántujjnyira a bordaív alatt van s mellfelé a bimbóvonal meghosszabbításáig terjed, sima felületű, mérsékelten fájdalmas. Vizeletvizsgálat: napi mennyiség 1 100 cm 3, bö­genyes üle­dékkel: 6­­­0*56. Uretercatheterismus junius 16-dikán : vizelet gyűjtve délelőtt Vs9-től 4/211-ig. Jobb Bal Mennyiség: 160 cm3 Néhány csepp geny. Faj­súly : 1*011

Next