Orvosi Hetilap, 1902. július (46. évfolyam, 27-30. szám)
1902-07-06 / 27. szám
Negyvenhatodik évfolyam. 27. szám. Budapest, 1902. julius 6. ORVOSI HETILAP. szerkeszti: HŐGYES ENDRE egyet. tanár. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magángyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével ír Társak a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Moravcsik Ernő, Portik Ottó, Plósz Pál, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ : SZÉKELY ÁGOSTON EGYETEM. TANÁR. TARTALOM: — Minden jog fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Hőgyes Endre : Közlemények a budapesti m. kir. tud.-egyetem általános kór- és gyógytani intézetéből. I. Újabb vizsgálati módszerek a n. vestibularis működésének tanulmányozására. 437. lap. Marikovszky György: Közlemény a budapesti kir. magy. tud.-egyetem általános kór- és gyógytani intézetéből. II. Kapcsolat a labyrinth és a testfelület érzékenysége között. 438. lap. Parádi Ferencz : Közlemény a kolozsvári Ferencz József tud.-egyetem bőr- és bujakórtani intézetéből. (Igazgató Marschalkó Tamás dr. egyetemi tanár.) A méhgonorrhoea gyógykezelése prostituáltaknál. 439. lap. Falta Marczel: A tavaszi hurutról. 440. lap. Tárcza. — Maizner János dr. 442. lap. — Huber Alfréd: A Finsen-féle gyógymód mai állása. 442. lap. Közegészségügy. Az országos közegészségügyi egyesület iskolaegészségügyi bizottsága. 444. lap. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Szili Jenő: A bakteriológiai technika fejlődése az utolsó két évben. 445. lap. — Könyvismertetés. Miquel et Cambier: Traité de bacteriologie pure et appliquée a la médecine et a l’hygiéne. 445. lap. — E. Marx: Die experimentelle Diagnostik, Serumtherapie und Prophylaxe der Infectionskrankheiten. 445. lap. Naecke : Die Unterbringung geisteskranker Verbrecher. (Reuter Camillo.) 446. lap. — Lapszemle: Közegészségügy. Jäger és Magnus: A formalinfertőtlenítés módjai. (Bexheft.) — Belgyógyászat. Mannaberg: Néhány ritkábban előforduló hasmegbetegedés. (Ifj. Elischer Gyula.) — Sebészet. Carré: A tüdőbetegségek sebészi kezelése. (Pozsonyi.) — Nagano: Thiry-féle sipolyon emberen végzett vizsgálatok. (Pozsonyi.) — Venereás bántalmak. Lesser: Kísérleti adatok a higany- és jódkészítmények egyidejű használatához. (S e 11 e i.) — Colombini: A venereás bubo pathogenesise. (S e 11 e i.) — Kisebb közlemény ele az orvosgyakorlatra. Eberson : A tüdőláb gyógyítása. — Seeligmann: Pruritus vulvae gyógyítása. — Wild: A tengeri betegség megelőzése. — Folyóiratok átnézete. 446—448. lap. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — Cairoi orvosi congressus. — Győry Tibor. — A budapesti gyakorló orvosok segélyző egyesülete. — Fürdőink személyforgalma. — Máramaros vármegye közkórháza. — Orvosi oklevél elvonása. — Az orvosi rend államosítása Hollandiában. — Orvostörténelmi szakkiállítás. — Megjelent. — Elhunytak. — Pályázatok. — Hirdetések 432. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. Közkórházi orvostársulat. 449. lap. — Erdélyi Múzeum-Egylet orvos-természettudományi szakosztálya. 450. lap. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemények a budapesti m. kir. tud.egyetem általános kór- és gyógytani intézetéből. I. Újabb vizsgálati módszerek a n. vestibularis működésének tanulmányozására. Hőgyes Endre, tanártól. A n. acusticus vestibularis ága physiologiai működésének tanulmányozására még a múlt század 80-as éveinek elején több értekezésemben kísérleti módszert mutattam volt be a t. Akadémiának. A módszer lényege abban állott, hogy az élő állaton a testnek passív helyzetváltoztatásával mesterségesen mindig ugyanazon módon létrehozható fej- és testmozgásokat physiologiai kísérleti analysis alá vetettem, és az agyvelőnek (agy, középagy, nyúltagy), hallóidegeknek, a hártyás labyrinthnak részint izgalomba hozatalával, részint egyes részek működésének kirekesztésével, azon eredményhez jutottam, hogy a n. vestibularis ideg végkészülékeiből, különösen pedig a hártyás ampullákból, az utriculusból és sacculusból szakadatlanul működő reflexbeidegző áramok áradnak szét az összes, de különösen a szem, fej, nyak, törzs és végtag izmaira, és ezen bilateralis reflexáramok tartják a testet nyugalmi állapotban, a test két felén levő hasonló és ellentétesen működő izmokat labilis bilateralis egyensúlyban, amely labilis egyensúly változik meg akkor, midőn a testmozgások az akarat befolyása alatt vagy más reflexhatások folytán aktívakká lesznek, és az ú. n. associált bilateralis szem- és testmozgások keletkeznek. Valamely tudományos tétel bizonyossága annál nagyobb, mennél több úton és módon lehet annak positiv kísérleti alapjait ! Előadatott a Magyar Tud. Akadémia 111. osztályának 1902. június 16-diki ülésén demonstrálni. Eléggé bizonyított tételek érvényessége újabb bizonyító adatokkal erejében csak izmosodik. Ezen szempontból közlöm jelenleg a következőket, fennhagyva azt, hogy a közlendő kísérleti módszerekkel nyert újabb eredményeket másszor közölhessem. Különösen részletes kísérleti analysis alá vetettem volt fennebb említett értekezésemben azon associált bilaterális szemmozgásokat, amelyeket az élő testnek a tér horizontális, verticális és sagittalis síkjában való többszöri forgatása által lehet előidézni, amely szemmozgásokat közönségesen forgatás folytán támadó szemtekerezgésnek — nystagmus rotatoricus — neveznek, amely mozgásokon kimutattam, hogy azok nem a retina, hanem elsősorban a vestibularis idegvégek izgalmi változásainak eredményei. A múlt és jelen év folyamán e tárgyban újra felvett nagyobb számú kísérleteim folyamán a régebbi kísérletek ismétlése, és újabb kísérleti módok alkalmazása közben ezt az összefüggést a szemizomzat és a hártyás labyrinth között még meggyőzőbben sikerült kimutatni. Ha a kísérletezésre szolgáló állatot (házinyúl) rendes ülő helyzetében rendes fejtartás mellett rögzítjük, amidőn az állat látható mozgásaiból csak a lélegzés és a szemtekemozgások maradnak szabadon, és azután nyugalmi helyzetéből a fej sagittalis síkjában előre, hátra, vagy a frontális síkban jobbra vagy balra fordítjuk 0—90°-ig, minden elfordítás folyamán az elfordítás fokának mindig ugyanazon módon megfelelő bilateralis szemállások (strabismus) keletkeznek, mely szemállások változatlanul megmaradnak mindaddig, míg az állat a kitérített helyzetben marad, akár egész napon keresztül és azonnal elmaradnak akkor, ha az állat rendes horizontális nyugalmi állásába visszahelyeztetik. E szemállapotokra nézve az is kiderült, hogy azok épen úgy, mint a forgatásra beálló nystagmus, kimaradnak akkor, ha a két vestibularis ideget átmetszi az ember. Ez a módszer tehát még alkalmasabb és meggyőzőbb a