Orvosi Hetilap, 1903. december (47. évfolyam, 49-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

Negyvenhetedik évfolyam. 49. szám. Budapest, 1903. deczember 6. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magán­gyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével SZERKESZTI: HŐGYES ENDRE EGYET. TANÁR. Társak a rovatok szerkesztésében. Bókay Árpád, Bársony János, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kétly Károly, King Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Moravcsik Ernő, Portik Ottó, Réczey Imre, Tangl Ferencz, Tautter Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ: SZÉKELY ÁGOSTON EGYETE­M. TANÁR, TARTALOM: — Minden jog fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Szentgyörgyi Jordán Ferencz : Utólagos ír.eljegyzések a tonsillitisek abortiv gyógyításáról. 772. lap. Hőgyes Endre : A budapesti Pasteur-intézetnek 1902. évi kimutatása. 774. lap. Kertész József: Közlemény a budapesti kir. magy. tud.-egyetem 2. számú (Igaz­gató : Réczey Imre tanár) sebészeti klinikumából. Kísérleti tanulmány a sérvek kizáródásának mechanikájáról. 770. lap. Halász Aladár: Közlemény a budapesti kir. tud .-egyetem 1. sz. kórboncztani intézetéből. (Igazgató : Gen­ersieh Antal dr., egyet. ny. r. tanár.) Adatok a has­nyálmirigy kórszövettani elváltozásainak ismeretéhez pankreas-diabetesnél. 778.1. Tárcza. Markusovszky-féle jubilaris előadások 779. lap. — Ónodi: Úti levelek 781. lap. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Székely Ágoston : Újabb adatok az emberi és a marhagü­mőkór azonosságának kérdéséhez. 781. lap. — Könyvismertetés Gaston Lyon : Traité élémentaire de clinique thérapeutique. — Lapszemle: Bel­­­gyógyászat. Hampeln: Súlyos hastünetek pneumonia és pleuritis kezdeti szakában. — Sebészet. Kayser: A koponyatöréses csontdarabkáknak a koponya lemezei közé való beültetése által keresztülvitt primaer koponyaplastikáról néhány meg­jegyzéssel a koponya- és agy­sebészethez. (Pa­un­a Sándor.) — Kisebb közle­mény­ek az orvosgyakorlatra. Decars: Theoemn. — Folyóiratok átnézete. 782— 783. lap. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — Kinevezések. — Válasz­tások. — A budapesti orvosi kör országos segélyegylete pénztárába befizettek. — A kolozsvári önkéntes mentő-egyesület. — Taufffer tanár szülészeti poliklini­­kája. — Megjelentek. 784. lap. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Budapesti kir. orvosegyesület. — Biharmegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi egylet Nagyváradon. — Magyar orvosok és természetvizsgálók XXXII. vándorgyűlése. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Utólagos megjegyzések a tonsillitisek abortiv gyó­gyításáról. Irta : Szentgyörgyi Jordán Ferencz dr., Róku­s-közkórházi főorvos. Közel négy éve annak, hogy e lapok 189­9. évi deczember 17-diki számában közzétettem azon észleletemet, hogy a chinin a toroklobok, vagy, hogy helyesebben fejezzem­i ki magamat, az ön­álló toroklábok specificuma, a­mennyiben ezek a chinin beadása után, a legszembetűnőbb kritikus izzadás kíséretében, 4—5 óra alatt lezajlanak, és hogy ezt követőleg egy 24 órára már a hely­beli kórboncttani tünetek — a még oly súlyos esetekben is — visszafejlődnek. És már ott kiemeltem azt is, hogy a chininnek ezen specifikus hatását mint lehet és kell differentiális diagnos­­tikai szempontból is felhasználni, szemben a heveny fertőző bajokhoz (scarlat, diphtheria) csatlakozott lobokkal, melyekre, amint ott erak­tém, a chinin hatással absolut nem bír. Minthogy pedig tapasztalatom közlése óta, hogy úgy mond­jam, nap-nap mellett is mindinkább kétségtelen előttem azon sajátlagos és biztos hatás, a­melyet a chinin úgy a hurutos, tü­szös, valamint a phlegmonés önálló toroklábokra kifejt: meg­győződésem, hogy ennek alkalmazása a tonsillitisek ellen hovan tovább oly általános lesz mint specificum, akárcsak a malaris ellen. Meggyőződésem továbbá az is, hogy ép oly differential­­­értékkel fog az bírni az önálló, szemben a heveny fertőző bajok­hoz társult toroklábokra vonatkozólag, mint a minő döntő szerep jut a chininnek a tekintetben, hogy egy váltakozó lázakkal járó megbetegedésnél a hatás kimaradásából már biztosan megállapít­hatjuk, hogy az nem malárias eredési­, hanem vagy phthisisből, vagy pyaemiából származik. Meggyőződvén mindezekről, kötelességem is egyúttal, hogy egyes oly lehetőségekre h­ívjam fel újabban az érdeklődők figyel­mét, a­melyeknek esetleges nem ismerése avagy tekintetbe nem vétele képes lenne eljárásom megbízhatóságát discreditálni. Oly körülményre u. i., a­melylyel ha első észleléseimben találkozom, aligha mertem volna tapasztalatommal a nyilvánosság előtt meg­jelenni. Úgy általánosságban azt lehetne a. i­ mondani, hogy az önálló mondolatok hirtelen támadt, rendszerint rázóhideggel vagy csak fázással bevezetett megbetegedés, melyben a helyi tünetek is ezzel egyidejűleg kezdődnek, ilyekre terjedt tapasztalataim valóban ilyenekre is kellett, hogy vonatkoztak legyen, mert csak így érthető, hogy kivétel nélkül minden észlelésem alá került esetben oly biztos és kimaradhatatlan volt a hatás. Úfjabban azonban részint családomban, részint pedig egyes olyan család­jaimban, hol előzőleg volt már alkalmam torokláboknál közbe­lépni, hol a specifikus hatás tehát már nem volt ismeretlen, for­dultak elő elvétve egyes olyan megbetegedések, hol a chinin után némi izzadás kíséretében tetemesen, sőt majdnem a láztalan­­ságig is leszállt ugyan reggelre a láz, de a­hol az estére várt gyógyulás helyett a hó ismét felszökött. Megvallom, eleinte zavarólag hatott reám ez a körülmény­, bárha előző tapasztalataimra támaszkodva, a beállt némi izzadásból és hőcsökkenésből következtetve nyugodt voltam az iránt, hogy ezen eseteimbe sem játszhatik bele valamely heveny fertőző meg­betegedés. Ebbéli meggyőződésem természetesen csak fokozta az iránt való érdeklődésemet, hogy ezen ellentmondásnak látszó körül­mény okát kideríthessem. Minthogy szorgos utánnézéssel, azt hiszem, ezt sikerült is megfejtenem, ennek ismertetése egyik tula­j­­donképeni c­élja jelen közlésemnek. Vizsgálódásaimra kitűnt u. i., hogy míg a megbetegedés első napján pl. a jobb mandola volt lobos, a chinin beadást követő nap folyamán lobossá lett a bal, 8 a jobboldali lob lezaj­

Next