Orvosi Hetilap, 1904. április (48. évfolyam, 14-17. szám)

1904-04-03 / 14. szám

Negyvennyolczadik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1901­­. április 3. ORVOSI HETILAP. szerkeszti: HŐ­GYES ENDRE egyet. tanár. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magán­gyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével Társak a rovatok szerkesztésében. Bókay Árpád, Bársony János, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kétly Károly, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Moravcsik Ernő, Portik Ottó, Réczey Imre, Tangl Ferencz, Tauner Vilmos, Tranhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ: SZÉKELY ÁGOSTON EGYETE­M. TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Klug Nándor, Markusovszky-féle egyetemi jubiláns előadások. Az anyagforgalom élettanának újabb haladásáról. (Kivonatosan ismerteti Halász Aladár.) 207. lap. Donogány Zakariás és Lénárt Zoltán: Közlemény a szt. Rókus-kórház orr- és gégebeteg-osztályáról. (Főorvos: Navratil Imre dr. egyet. ny. r. tanár.) Az orrüreg elsődleges rákjáról. 209. lap. Róna Sámuel: Közlemény a székesfővárosi szt. István-kórház bőrbeteg- és buja­kóros osztályáról. A tuberculosisnak a bőrön és nyálkahártyán való nyilvánu­­lásai. 211. lap. Tárcza. Grósz Emil: Az új beruházási törvényjavaslat. 213. lap. — G. E. : A hatósági orvosok fizetésrendezése. 214. lap. Irodalom szemle. Összefoglaló szemle. Aujeszky Aladár : A Becquerel-sugarak baktericid hatása. 214. lap. — Könyvismertetés. Berthold Goldberg : Die Verhütung der Harninfection. Handhabtung der Asepsis und Antisepsis bei der Behandlung der Harnkrankheiten. (Picker Rezső.) 215. lap. — Lapszemle. Gyógyszer­­tan. Kinner: Bismon. — Ur­stein: Isopral. — Kisebb közlemény­ek az orvos­gyakorlatra. Phosphotal. — Fürst: Fersan és Jod­fersan. — Folyóiratok átnézete. 215. lap. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — Szemerey Bertalan. — Tausz Béla. — Az országos közegészségi tanács. — Zemplén vármegye orvosi fiók­szövetsége. — Az országos balneologiai egyesület. — A XIV. magyar balneo­­logiai congressus. — A Martoni-féle Erzsébet királyné-sósfürdő. — Megjelent. — Elhunyt. 216. lap. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. A Magyar orvosi könyvkiadó-társulat 1904. márczius 28-dikán tartott közgyűlése. — Budapesti kir. orvosegyesület. Melléklet. Gynaekologia. 1. sz. Szerkesztik : Tóth István és Temesváry Rezső. TARTALOM: — Minden jog fenntartatik. — Markusovszky-féle egyetemi jubiláris előadások. Az anyagforgalom élettanának újabb haladásáról. Tartotta az orvoskari tanártestület és meghívott szakférfiak előtt az élettani intézetben Klug J­ándor dr. egyetemi ny. r. tanár. Ál. (záró) előadás. (III. 21.) Kalorimeterek. Élő anyag forgalma. Didong és Depretz az elhasznált O-mennyiség és kilehelt CO­ 2 quantumából számították ki a keletkező meleg nagyságát, valamint megmérték azt vízkalorimeterben. Eljárásuk több tekin­tetben hibás volt. Dulong és Depretz nyomán még Senator, Klebs, Sapalski, Pettenkofer és Voit, Scharling, Vogel és Hirn s mások készítet­tek kalorimétereket. Scharling az emberi szervezet fejlesztette meleget óránként 132 kalóriára, Vogel 100-ra teszi. Leyden részleges vízkalorimetere segítségével a 24 órai melegproductiót 2376 kalóriának találta. Újabb időben Buhner, D’Arsonval és Allvater szerkesztettek kalorimetert. Bucner saját légkalorimete­­rével végzett rendkívül pontos vizsgálataiból az derült ki, hogy az egyes táplálékok kalória-értéküknek megfelelőleg, a napi fehérje­­szükséglettől eltekintve, pótolhatják egymást, miért is a táplálék­szükségletet kalória-érték­ben is ki lehet fejezni. 70 kilogrammos egyén táplálékszükséglete Voit szerint 118 gm. fehérje, 56 gm. zsír és 500 gm. szénhydrát, mi 3054 kaló­riának felel meg; ettől azonban, tekintettel arra, hogy a felvett anyagok egy részét nem használja fel a szervezet, Buhner 10°/C-ot levon, miért is a szervezet napi melegszükséglete kerek számban 2700 kalóriára tehető. D’Arsonval emberrel való kísérletezésre alkalmas anemo­­kalorm­eterje úgy van szerkesztve, hogy az anemometer forgás­sebessége egyenesen aránylik a kisugárzott kalóriák számának négyzetéhez. Ugyancsak 6 állatkalorimétert is készített, mely grafice is feltünteti a­­termelt meleg nagyságát. D’Arsonval kísér­leti adatai Buchner-éivel jobbadán megegyeznek. Igen pontos, emberen is akár hetekig folytatható kísérle­tekre való Atwater kaloriméterje, melylyel úgy a kilehelt CO- és víz, mint a termelt h­ő mennyisége meghatározható. Azon ellenőrző vizsgálatokból, melyeknél a felvett táplálék, nemkülönben a kiválasztott anyagok chemiai összetételét s a Berthelot bombával égésmelegét meghatározták s ily módon az anyag- és energiaelhasználás nagyságát állapították meg, kiderült, hogy a hőtermelés nagysága egyezik a szervezetben elhasznált anyagok minőségével és mennyiségével. E vizsgálatoknál az alig elkerülhető kísérleti hibákból származó eltérés igen csekély. Atwater vizsgálatainál 4' 1 °/0—0'7°/o-nak megfelelő volt. E vizsgálatok egyszersmind beigazolták, hogy a szervezet által bárminő alakban fejlesztett energia a benne foglalt anyagok felszabaduló potentiális energiájából származik. A táplálékokból a szervezetben ugyanannyi meleg szabadul fel, mintha elégetnék őket, másfelől a táplálékok, bizonyos fehérjeszükséglettől eltekintve, egymást energiaértékük arányában pótolhatják. A szervezetben fejlesztett energia nagysága a felhasznált s kiválasztott anyagok­ból kiszámítható s az egyén táplálékszükséglete kalória-értékben is kifejezhető. Éhező egyén anyagforgalma a lehető legegyszerűbb. Maga az éhségérzet akut éhségnél locális, idült éhezésnél centrális. Az idült éhezés embernél 30—50 napig is fennállhat, mint azt egyfelől önkéntesen éhezőkön (Lucci, Merlatti), másfelől vala­mely betegség következtében éhezésre kényszerült egyéneken tett tapasztalatok bizonyítják. Gyermek az éhséget csak 3—5 napig birja ki. Jól táplált kutya éhen 60—98 napig is elél, míg a madarak éheztetés következtében már 14 napon belül, sőt a kisebbek már a 2—3-dik napon is elpusztulnak. Vízivás mellett az éhezés könnyebben s hosszabb ideig kitartható, mint szomjan. Az idült módon éhező egyén bizonyos idő múlva elejöt-

Next