Orvosi Hetilap, 1905. március (49. évfolyam, 10-13. szám)

1905-03-05 / 10. szám

157 OR­VOSI HETILAP 1905. 10. sz. adott a betegnek inni, az mindjárt kihányta azt. Szerző ekkor egy mélyebben fekvő oesophago-trachealis sipolyra gondolt s a beteget Killian szerint megvizsgálva, bal oldalt hátul a tracheában lenn egy helyet látott, a mely sárgás színű volt, szélein vörös szegélyével. Ő olyan kinézésűnek mondja e sipolyt, mint a­milyen képet nyújt rhinoskopia posteriorral a tuba nyílása. A sipoly majdnem a bifurcationál feküdt. Beteg előadja, hogy jobban tud nyelni, ha fejét hátrafelé hajtja, de három nap óta sehogysem képes enni. Szerző a sondával való táplálkozást ajánlja betegnek, de ez távozik. Június 17-dikén beteg ismét jelent­kezik és ekkor mondja, hogy három nap óta képes jól szilárdat enni, de híg táplálékot nyelni nem jól tud. Szerzőnek úgy tűnt fel, mintha az oesophagotrachealis sipoly kisebb volna, miután beteget gége­tükörrel megvizsgálta. 1894. november 3-dikán még láthatni hátul a tracheán egy kis fehéres kiszögellést. A­hányszor nyálat nyel a beteg, párszor köhög. Szilárd ételeket könnyen vesz magához, tésztanemű és ital nehezebben megy le a bárzsingján. Az álta­lános állapot jó , kisfokú dyspepsia s olykor görcsök a gyomorban. Szerző a beteget többször nem látta, de úgy véli, hogy teljesen meggyógyult. A műtéttel gyógyult két eset rövid leírása a követ­kező : Gangolpher egy esetet közöl, a­mikor a beteg egy fogsort nyelt éjjel álmában. Három hónapig volt a fogsor bárzsingjában beékelve a nélkül, hogy azt kihúzni vagy letolni sikerült volna. Beteg állandóan genyes nyakot köpött s különösen táplálko­zás alatt voltak nagy fájdalmai. Felvételkor már semmit sem tudott enni, s ekkor sondával a fogsortól 28 cm.-re ülő idegen test volt érezhető, a­mely idegen test radiographiával egy hamis fogakból álló fogsornak bizonyult, s a képen látható volt, hogy ezen lenyelt fogsor egy oesophagotrachealis sipolyt idézett elő. E végből a szerző műtétre határozta magát s oesophagotomia externát végezett, a­melynek segélyével sikerült a beékelődött hamis fogsort eltávolítani. A bárzsingsebbe sondát helyez, a­melyen át táplálja a beteget. Nyitvakezelés: Beteg egy hónap múlva gyó­gyultan távozik. Poncet és Berardo közölnek egy esetet, a­hol actinomycosis okozta a trachea felső részében az oesophagotrachealis sipolyt. Poncet tág laryngofissioval hatolt be, kikaparta curette-tel a sipoly széleit s összevarta ; a beteg meggyógyult. Pieniatek­ említ egy esetet, a mikor a gégéből laryngoscle­­romát távolítván el, Cooper-ollóval a trachea hátsó falából egy darabot kivágott, úgy hogy communicatiót teremtett véletlenül az oesophagus és trachea között; e communicatiót varratokkal egye­sítette, a seb per primam gyógyult. E mellett még négy esetet ismertet­t az irodalomból. 1902-ben megjelent Malkbassiana munkája, melynek egyik felében ismerteti az oesophago­trachealis sipolyok újabb irodalmát, másik felében pedig az oesophagotomia externa indicatioit és magát a műtétet, ez utóbbira azonban nem terjeszkedem ki. Ismer­tet öt esetet, a­melyek közül három műtéve lett, kettő nem lett műtéve. A műtöttek közül kettő meghalt, egy meggyógyult, a két nem műtött meghalt. A műtött esetek röviden a következők : Weiss- betege csontot nyelt ebéd közben. Három nap múlva orvosnál keresett segélyt, ki Graefe-féle csontfogóval megfogta a csontot, de eltávolítani nem volt képes. E beavatkozástól számí­tott két órára a beteg nyugtalan lesz, erős fájdalmai keletkeznek, légzése nehezített. Másnap kórházba vétetett fel, hol szerző per­c­enként 52 légvételt és cyanosist talált betegénél; a nyak bal oldalán a trachea igen fájdalmas volt. Felvétel után a légzések száma 40, beteg nyugodtabb lesz, másnap reggel ismét 50 lesz a légzések száma, a pulsus rendetlen, nagyfokú cyanosis. Még e nap oesophagotomia externát végzett betegnél s az idegen testet eltávolította, mely 4X3 cm. lapos csont volt. A csont usurálta a tracheát is, a­melynek kis nyílásán légvételnél sípolva hatolt be a levegő. Nyitvakezelés: A bárzsingsebbe sondát helyezett el. A beteg a műtét napján délután myocarditisben meg­halt. A harmadik és negyedik trachealis gyűrűn U/scm. hosszú, 2—3 mm. széles sipolyt talált a sectio, mely a bárzsinggal köz­lekedik. Chavieri betege két incisivust pótló fogsort nyelt. Graefe­­féle műszerrel, majd hánytató adagolásával iparkodott kezelő orvosa eltávolítani az idegen testet, a­mi nem sikerült, mert az az incisura sterni magasságában a bárzsingban fixálva volt. Minden újabb eltávolítási kísérlet sikertelen volt, beteg minden beavat­kozásra vérköpéssel reagált. Az első kísérlet után egy hónap és 9 nap múlva, mivel a beteg már sehogysem tudott táplálkozni és többször voltak feladási rohamai és hangja is elveszett, fordult szerzőhöz segítségért, ki oesophagotomia externával a fogsort el­távolította. Műtét alatt ott, a­hol az idegen test feküdt, a trachea felöl levegő sípolása volt hallható. Beteg műtét után tizennyolczad­­napra gyógyultan, kissé fátyolozott hanggal távozott. Gerstert egy gyermeknél, ki nagyfokú légzési nehézségek­kel kereste fel klinikáját, sürgősen tracheotomiát végzett. Beteg műtét után nemsokára meghalt. Sectio egy gombot talál az oeso­­phagusban, a­mely oesophago-trachealis sipolyt idézett elő annak közepe táján. X.3 esetében egy gyermek játék közben játéktárgyát elnyelte. Öt hónapig nehezen, de mégis táplálkozott. Betegen műtét nem végez­tetett, meghalt. Bonczolatnál kitűnt, hogy öt centiméternyire az oesophagusban egy idegen test volt, mely 1­0 centiméternyi nagy­ságban usurálta a tracheát. Guattanit ismertet egy esetet, a mikor egy részeg ember egy feldobott gesztenyét szájával kapott el s az a bárzsingjában fennakadt. Szerző a betegnek a műtétet ajánlotta a gesztenye eltávolítására, de az ebbe nem egyezett bele, s az eset után 19 napra meghalt. A bárzsing közepe táján feküdt a gesztenye, a mely lencsényi nagyságban usurálta a tracheát. A­mi az oesophagotrachealis sipolyok keletkezését illeti, szóba jönnek: 1. a traumák. És pedig nem annyira a direct traumák, mint az indirectek. Az irodalomban tisztán direct trauma, mely az oesophagust és tracheát egyszerre érve, oesophago­­trachealis sipolyt■ idézett volna elő, említve csak egy van. És ez Pieniazek5 esete, a­hol műtétnél 6 Cooper-ollóval csinált véletle­nül communicatiót az oesophagus és trachea között. Ugyan nem ide tartozik, de mégis érdemes felemlíteni San­­teller esetét, a­mikor egy löveg a clavicula felett az oesophagus és trachea között szaladt keresztül a nyakon, a­nélkül, hogy egyiket vagy másikat sértette volna. Némiképen talán a direkt traumákhoz lehetne sorolni azo­kat az eseteket, a­mikor sondázás útján jön létre mesterséges perforatio az oesophagus és trachea között. Ilyenek fordulhatnak elő lúgmérgezés, maró gőzök­ behatása alatt létrejött bárzsing­­felpulmlásoknál alkalmazott vigyázatlan sondázások alkalmával. Sokkal gyakoribb azonban az olyan mesterséges sipoly, a­mely carcinoma oesophaginál jöhet létre, kissé erősebb sondázásnál. Indirekt traumákként szerepelnek az oesophagusba jutott idegen testek,­ melyek hosszasabban ott fekvésük folytán vezetnek oeso­phagotrachealis sipoly képződésére, mint ilyenek szerepelhetnek fogsor, gesztenye, gomb, csont stb. Továbbá indirekt traumának fogható fel az is, ha pl. valamely daganat, aneurysma­ nyomja az oesophagust, s így a nyomási helyen az oesophagus usurálódik. 1 Chavier. Paris. Archives prov. de Chirurgie. 117. 1. 1895. 2 Gerster. New-York. Med. Journal. 141. 1. 1892. 3 X. Journal Medical. d’Edinbourg. 1818. 4 Guattani. Mem. de l’Acad. Roy. de. Chir. 2. k., 317. 1. 5 Pieniazek: Die Verengerungen der Luftwege. 473—474.1. 1901. 0 Sawtelle: Boston med. Journal. 1872. 7 Pieniazek: Die Verengerungen der Luftwege. 473—474. 1901. lap. Citálva Schröttertöl. 8 Castle : Med. News. 1884. — Crequi: Gaz. Hebdom. 8. kötet. 1861. — Galais: Gazette des hop. 1864. — May: British med. journal. 1887. — Paterson: Edinb. med. journal. 1849. — Weiss: Idézve Malk­hassian thesisében. 1902. — Chavier: Archives prov. de Chirurgie. Paris. 117. lap. 1895. — Gerster: New-York med. journal. 141. lap. 1892. — ! X.: Journal med. d’Edinbourg. — Guattani: Mém. de l’Acad. jRoy. de ! Chir. II. k. 317. lap. 1818. * 6 Haberson: Guy’s hosp. rep. 1856. 1 Gangolphe. Semaine médicale. 1898. 2 Poncet et Berard : Bull. Acad, de Mód. 189(1. 8 Pieniazek: Die Verengerungen der Luftwege. 473. lap. 1901. 4 Malkhassian. These de Nancy. 5 Weiss. Eodem loco. 1902.

Next