Orvosi Hetilap, 1905. március (49. évfolyam, 10-13. szám)
1905-03-05 / 10. szám
157 ORVOSI HETILAP 1905. 10. sz. adott a betegnek inni, az mindjárt kihányta azt. Szerző ekkor egy mélyebben fekvő oesophago-trachealis sipolyra gondolt s a beteget Killian szerint megvizsgálva, bal oldalt hátul a tracheában lenn egy helyet látott, a mely sárgás színű volt, szélein vörös szegélyével. Ő olyan kinézésűnek mondja e sipolyt, mint amilyen képet nyújt rhinoskopia posteriorral a tuba nyílása. A sipoly majdnem a bifurcationál feküdt. Beteg előadja, hogy jobban tud nyelni, ha fejét hátrafelé hajtja, de három nap óta sehogysem képes enni. Szerző a sondával való táplálkozást ajánlja betegnek, de ez távozik. Június 17-dikén beteg ismét jelentkezik és ekkor mondja, hogy három nap óta képes jól szilárdat enni, de híg táplálékot nyelni nem jól tud. Szerzőnek úgy tűnt fel, mintha az oesophagotrachealis sipoly kisebb volna, miután beteget gégetükörrel megvizsgálta. 1894. november 3-dikán még láthatni hátul a tracheán egy kis fehéres kiszögellést. Ahányszor nyálat nyel a beteg, párszor köhög. Szilárd ételeket könnyen vesz magához, tésztanemű és ital nehezebben megy le a bárzsingján. Az általános állapot jó , kisfokú dyspepsia s olykor görcsök a gyomorban. Szerző a beteget többször nem látta, de úgy véli, hogy teljesen meggyógyult. A műtéttel gyógyult két eset rövid leírása a következő : Gangolpher egy esetet közöl, amikor a beteg egy fogsort nyelt éjjel álmában. Három hónapig volt a fogsor bárzsingjában beékelve a nélkül, hogy azt kihúzni vagy letolni sikerült volna. Beteg állandóan genyes nyakot köpött s különösen táplálkozás alatt voltak nagy fájdalmai. Felvételkor már semmit sem tudott enni, s ekkor sondával a fogsortól 28 cm.-re ülő idegen test volt érezhető, amely idegen test radiographiával egy hamis fogakból álló fogsornak bizonyult, s a képen látható volt, hogy ezen lenyelt fogsor egy oesophagotrachealis sipolyt idézett elő. E végből a szerző műtétre határozta magát s oesophagotomia externát végezett, amelynek segélyével sikerült a beékelődött hamis fogsort eltávolítani. A bárzsingsebbe sondát helyez, amelyen át táplálja a beteget. Nyitvakezelés: Beteg egy hónap múlva gyógyultan távozik. Poncet és Berardo közölnek egy esetet, ahol actinomycosis okozta a trachea felső részében az oesophagotrachealis sipolyt. Poncet tág laryngofissioval hatolt be, kikaparta curette-tel a sipoly széleit s összevarta ; a beteg meggyógyult. Pieniatek említ egy esetet, a mikor a gégéből laryngoscleromát távolítván el, Cooper-ollóval a trachea hátsó falából egy darabot kivágott, úgy hogy communicatiót teremtett véletlenül az oesophagus és trachea között; e communicatiót varratokkal egyesítette, a seb per primam gyógyult. E mellett még négy esetet ismertett az irodalomból. 1902-ben megjelent Malkbassiana munkája, melynek egyik felében ismerteti az oesophagotrachealis sipolyok újabb irodalmát, másik felében pedig az oesophagotomia externa indicatioit és magát a műtétet, ez utóbbira azonban nem terjeszkedem ki. Ismertet öt esetet, amelyek közül három műtéve lett, kettő nem lett műtéve. A műtöttek közül kettő meghalt, egy meggyógyult, a két nem műtött meghalt. A műtött esetek röviden a következők : Weiss- betege csontot nyelt ebéd közben. Három nap múlva orvosnál keresett segélyt, ki Graefe-féle csontfogóval megfogta a csontot, de eltávolítani nem volt képes. E beavatkozástól számított két órára a beteg nyugtalan lesz, erős fájdalmai keletkeznek, légzése nehezített. Másnap kórházba vétetett fel, hol szerző percenként 52 légvételt és cyanosist talált betegénél; a nyak bal oldalán a trachea igen fájdalmas volt. Felvétel után a légzések száma 40, beteg nyugodtabb lesz, másnap reggel ismét 50 lesz a légzések száma, a pulsus rendetlen, nagyfokú cyanosis. Még e nap oesophagotomia externát végzett betegnél s az idegen testet eltávolította, mely 4X3 cm. lapos csont volt. A csont usurálta a tracheát is, amelynek kis nyílásán légvételnél sípolva hatolt be a levegő. Nyitvakezelés: A bárzsingsebbe sondát helyezett el. A beteg a műtét napján délután myocarditisben meghalt. A harmadik és negyedik trachealis gyűrűn U/scm. hosszú, 2—3 mm. széles sipolyt talált a sectio, mely a bárzsinggal közlekedik. Chavieri betege két incisivust pótló fogsort nyelt. Graefeféle műszerrel, majd hánytató adagolásával iparkodott kezelő orvosa eltávolítani az idegen testet, ami nem sikerült, mert az az incisura sterni magasságában a bárzsingban fixálva volt. Minden újabb eltávolítási kísérlet sikertelen volt, beteg minden beavatkozásra vérköpéssel reagált. Az első kísérlet után egy hónap és 9 nap múlva, mivel a beteg már sehogysem tudott táplálkozni és többször voltak feladási rohamai és hangja is elveszett, fordult szerzőhöz segítségért, ki oesophagotomia externával a fogsort eltávolította. Műtét alatt ott, ahol az idegen test feküdt, a trachea felöl levegő sípolása volt hallható. Beteg műtét után tizennyolczadnapra gyógyultan, kissé fátyolozott hanggal távozott. Gerstert egy gyermeknél, ki nagyfokú légzési nehézségekkel kereste fel klinikáját, sürgősen tracheotomiát végzett. Beteg műtét után nemsokára meghalt. Sectio egy gombot talál az oesophagusban, amely oesophago-trachealis sipolyt idézett elő annak közepe táján. X.3 esetében egy gyermek játék közben játéktárgyát elnyelte. Öt hónapig nehezen, de mégis táplálkozott. Betegen műtét nem végeztetett, meghalt. Bonczolatnál kitűnt, hogy öt centiméternyire az oesophagusban egy idegen test volt, mely 10 centiméternyi nagyságban usurálta a tracheát. Guattanit ismertet egy esetet, a mikor egy részeg ember egy feldobott gesztenyét szájával kapott el s az a bárzsingjában fennakadt. Szerző a betegnek a műtétet ajánlotta a gesztenye eltávolítására, de az ebbe nem egyezett bele, s az eset után 19 napra meghalt. A bárzsing közepe táján feküdt a gesztenye, a mely lencsényi nagyságban usurálta a tracheát. Ami az oesophagotrachealis sipolyok keletkezését illeti, szóba jönnek: 1. a traumák. És pedig nem annyira a direct traumák, mint az indirectek. Az irodalomban tisztán direct trauma, mely az oesophagust és tracheát egyszerre érve, oesophagotrachealis sipolyt■ idézett volna elő, említve csak egy van. És ez Pieniazek5 esete, ahol műtétnél 6 Cooper-ollóval csinált véletlenül communicatiót az oesophagus és trachea között. Ugyan nem ide tartozik, de mégis érdemes felemlíteni Santeller esetét, amikor egy löveg a clavicula felett az oesophagus és trachea között szaladt keresztül a nyakon, anélkül, hogy egyiket vagy másikat sértette volna. Némiképen talán a direkt traumákhoz lehetne sorolni azokat az eseteket, amikor sondázás útján jön létre mesterséges perforatio az oesophagus és trachea között. Ilyenek fordulhatnak elő lúgmérgezés, maró gőzök behatása alatt létrejött bárzsingfelpulmlásoknál alkalmazott vigyázatlan sondázások alkalmával. Sokkal gyakoribb azonban az olyan mesterséges sipoly, amely carcinoma oesophaginál jöhet létre, kissé erősebb sondázásnál. Indirekt traumákként szerepelnek az oesophagusba jutott idegen testek, melyek hosszasabban ott fekvésük folytán vezetnek oesophagotrachealis sipoly képződésére, mint ilyenek szerepelhetnek fogsor, gesztenye, gomb, csont stb. Továbbá indirekt traumának fogható fel az is, ha pl. valamely daganat, aneurysma nyomja az oesophagust, s így a nyomási helyen az oesophagus usurálódik. 1 Chavier. Paris. Archives prov. de Chirurgie. 117. 1. 1895. 2 Gerster. New-York. Med. Journal. 141. 1. 1892. 3 X. Journal Medical. d’Edinbourg. 1818. 4 Guattani. Mem. de l’Acad. Roy. de. Chir. 2. k., 317. 1. 5 Pieniazek: Die Verengerungen der Luftwege. 473—474.1. 1901. 0 Sawtelle: Boston med. Journal. 1872. 7 Pieniazek: Die Verengerungen der Luftwege. 473—474. 1901. lap. Citálva Schröttertöl. 8 Castle : Med. News. 1884. — Crequi: Gaz. Hebdom. 8. kötet. 1861. — Galais: Gazette des hop. 1864. — May: British med. journal. 1887. — Paterson: Edinb. med. journal. 1849. — Weiss: Idézve Malkhassian thesisében. 1902. — Chavier: Archives prov. de Chirurgie. Paris. 117. lap. 1895. — Gerster: New-York med. journal. 141. lap. 1892. — ! X.: Journal med. d’Edinbourg. — Guattani: Mém. de l’Acad. jRoy. de ! Chir. II. k. 317. lap. 1818. * 6 Haberson: Guy’s hosp. rep. 1856. 1 Gangolphe. Semaine médicale. 1898. 2 Poncet et Berard : Bull. Acad, de Mód. 189(1. 8 Pieniazek: Die Verengerungen der Luftwege. 473. lap. 1901. 4 Malkhassian. These de Nancy. 5 Weiss. Eodem loco. 1902.