Orvosi Hetilap, 1905. június (49. évfolyam, 23-26. szám)
1905-06-04 / 23. szám
Negyvenkilenczedik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1905. junius 1. ORVOSI HETILAP. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYERMEKGYÓGYÁSZAT Bókay János szerkesztésében 4 szám GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ORR-, GÉGE- ÉS FÜLGYÓGYÁSZAT Navratil Imre, Ónodi Adolf, Krepuska Géza és ifj. Klug Nándor szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. MAGÁNTANÁR, FŐSZERKESZTŐ. _____________ SZERKESZTŐ. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Dollinger Gyula : A rákbetegség sebészeti gyógykezelésével a budapesti kir. m. tud.egyetem I. számú sebészeti klinikáján elért eredmények. 407. lap. Lenkei Vilmos Dani: Folytatólagos vizsgálódások a napfürdők hatásáról a szervezet némely működésére. 409. lap. Pólya Jenő Sándor: Közlemény a szt. István-kórháznak Herczel tanár vezetése alatt álló sebészeti osztályáról. A zsírszövetnekrosisról. 414. lap. Tárcza. Lenhossék Mihály: A termékenyítésről. 415. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Jessner: Dermatologische Vorträge für Praktiker. (Guszman.) 417. lap. — Lapszemle. Általános icór- és gyógytan. Újabb mozzanatok a syphilis kóroktanában. (Picker Rezső.) — Belgyógyászat. Noorden : Az elhájasodás gyógykezeléséről. (P e s t h y.) — Orthopaedia. Lange: A Röntgen-képek jelentősége az orthopaediában. (Kopits Jenő.) — J. Kessler: Kemény kötésekről, különösen sodronyszövettel készített gypskötésekről. (Kopits Jenő.) — Klapp : Merev ízületek megmozgatása és izületi zsugorodások nyújtása szívókészülékkel. (Kopits Jenő.) — Idegbajok. C. Franga : A meningitis cerebrospinalis epidemica kezeléséről. (Ko 1larits Jenő.) — Vogt és Franck : 8 éves gyermeken dementia paralytica. (Kottarits Jenő.) — Sebészet. Frazier: A kisagydaganatok operativ kezeléséről. (Pólya. — Nőbe : Operált heveny pankreas megbetegedés. (Mihálkovics Elemér. — Endersen és Zumstein : A hepatocholangioenterostomia. (Pólya.) — Ehrich : Emlőrákműtétek eredményei. (Steiner Pál.) — Baracz : Előesett és üszkös végbélcsomók kezelése. (Gergő.) — K. Dahlgren: Bélbénulások kezelése. (Gergő.) — Borr mami : A bőrhámrákok Statistikájához és casuistikájához. (Steiner Pál.) — Bőrkórtan. Lengefeld: A vasenol nevű új készítmény értékéről. (Guszman.) — M. Joseph és Z. Vieth: A fagyási csomók kezelése. (Guszman.) — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Maramaldi: Pyrenol. — Blanc : Arthritis deformans. 418.—422. lap. Hetiszemle és vegyesek. Kinevezés. — Választás. — XI. szünidei orvosi cursus. — Belügyministeri körrendeletek. — A budapesti poliklinikai egyesület. — A budapesti orvoskari tanártestület. — Elhunyt. — A syphilis kórokozója. — Közegészségtani tanszék Tübingenben. — A keztyű a hygiene szempontjából. — A londoni orvos-sebészi egylet jubileuma. — Osler William. — A főváros egészsége. 422—423. lap. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Budapesti kir. Orvosegyesület. — Közkórházi Orvostársulat. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A rákbetegség sebészeti gyógykezelésével a budapesti kir. magy. tud.egyetem I. számú sebészeti klinikáján elért eredmények.1 Dollinger Gyula dr. egyetemi nyilv. rendes tanártól. 1. Azon gyanú, hogy a rákbetegség terjed és azon tény, hogy a kellő időben szakszerűen végzett sebészeti műtéttel a rákos betegek egy nagy részét meggyógyíthatjuk, a művelt világ minden részeiben mozgalmat indított, amely a rákbetegséget tűzte ki beható tanulmánya tárgyává. Ezen mozgalom vezetett az angol, a német és németalföldi rákstatistikákhoz és e mozgalom egyik megnyilvánulása a budapesti kir. orvosegyesület rákbizottsága, amely első feladatának egy országos rákstatistika elkészítését tekintette. Előterjesztésem folytán a m. kir. kereskedelmi ministerium megengedte, hogy a m. kir. orsz. statistikai hivatal a rákstatistikát felvegye 1904. évi munkaprogrammjába és miután az 1904. évi országgyűlés a m. k. orsz. statistikai hivatalt az adatgyűjtésre felhatalmazta, ez 1904. október 15.-én megtörtént. Felszólítást 5803 orvos kapott. Ezek közül válaszolt 5574, vagyis a felszólított orvosok 96‘l°/0-a, míg a hiányzó 3'9°/0 között igen sok olyan orvos volt, akinek czíme rosszul volt bejelentve és ezért a felszólítást kézhez nem vették. Ata tekintjük, hogy a németországi rákstatistikai felvétel alkalmával a német birodalom orvosai közül a felszólítottaknak csak 55 4%-a válaszolt, úgy ezen feltűnő kedvező eredmény orvosi rendünknek még akkor is dicsőségére válik, ha figyelembe veszszük, hogy 1897. évi XXXV. számú törvényczikk, a mely a ra. k. statistikai hivatalt 1 Előadás a budapesti kir. Orvosegyesület 1905. márczius hó 4.-én tartott rendes ülésén, életbe léptette, nálunk az országgyűlés által engedélyezett statistikai adatgyűjtést törvényesen rendezte és az adatszolgáltatást kötelezővé tette. Az országos statista hivatal igazgatója, Vargha Gyula minisz tanácsos úr . Méltósága a nevezett törvényt ez esetben is minden tekintetben a legtapintatosabban kezelte, miért is neki őszinte köszönettel adózunk. Adatgyűjtésünk eredménye, hogy 1904. év október hó 15.-én Magyarország területén — Horvát- és Szlavonországok nélkül — 3488 rákos beteg íratott össze úgy, hogy e szerint Magyarországon minden egy millió lakosra 209 rákos beteg esik, míg a Német Birodalomban 215. A becses anyag részletes feldolgozása az orsz. statistikai hivatalban folyamatban van, de azt már az eddig megállapított adatokból is láthatjuk, hogy a rákbetegség nálunk ugyanolyan arányokban pusztít, mint más országokban. Azonban, ha a vezetésem alatt álló klinika ambulanciáján azt látom, hogy alig van nap, hogy ott egy vagy több rákbeteg meg ne jelennék és hogy klinikai munkánk jelentékeny részét a rákbetegség foglalja le, akkor arra a meggyőződésre kell jutnom, hogy hazánkban az összeírt 3488 rákos betegen kívül még sok olyan betegnek kell léteznie, akik, mert semmiféle orvosi kezelés alatt sem állottak, az összeírást elkerülték. 1905. márczius hó 15-től 1905. május hó 11-ig 47 rákos beteg jelentkezett a klinikai ambulantián. Ezek közül csak 15 beteg járt azelőtt orvosnál, míg 32-t, tehát az összes betegek 2/3-át, daczára annak, hogy rákbetegségük többnyire már nagyon előrehaladt, a klinikára jövésük előtt orvos még nem vizsgálta meg. A betegek 2/3-a tehát nagyon későn jelentkezik orvosnál, ezekről az orvosoknak az összeírás alkalmával tudomásuk még nem volt, úgy hogy e szerint az orvosok által kimutatott 3488 rákos az összes rákosoknak körülbelül csak egyharmadát képezné. Rákosaink száma e szerint meghaladná a 10.000-et. E feltevés mellett szólnak az országos statistikai hivatal halálozási évi kimutatásai is. Az utolsó 8 esztendő halálozási kimutatásait tekintve, hazánkban évenként átlag 5239 ember halt meg rákbetegség