Orvosi Hetilap, 1905. szeptember (49. évfolyam, 36-39. szám)

1905-09-03 / 36. szám

1905. 36. sz. ORVOSI HETILAP 24 óráig állni hagyjuk, a­hol egészen beszáradnak. Légszivattyú­val a beszáradást gyorsíthatjuk, de ekkor többnyire tökéletlen kristályokat vagy félgömb alakú képleteket nyerünk. A beszáritott praeparatumokat fedőlemezzel befedjük és parafinnal vagy botani­kus lakkal légmentesen elzárjuk. Ekkor a mikroskop alatt közön­séges fényben, illetve egy nicollal látjuk a káliumplatinchlorid sárga oktaédereit, melyeknek sarkai gyakran letompítva vannak, valamint a h­él színtelen koc­káit, melyek néha lépcsőzetesen vannak elhelyezkedve. Keresztezett nicolok között pedig a kálium platinchlorid és K­Cl-kristályok sötétek maradnak, míg a cholin­­platinchlorid-kristályok a sötét alapon világosak, vagy színben játszók. Alakjukra nézve: lemezkék, léczek, egyenes vagy hajlott tűk, néha pamut-, kéve- vagy rosettaszerű elrendezésben, prisma­­tikus alakok, rostok, melyek gyakran fogazottak. Közönséges fény­ben a kristályok, ha igen vékonyak, színtelenek, valamivel vas­tagabb rétegekben sárgásak vagy narancssárgák. Keresztezett nióoloknál látni néha, a­mint kettőstörésű­ jegeczek néha körül­veszik vagy ellepik az egyszerű törésű alakokat Ha most keresztezett nicoloknál a mikroskop kerek tárgy­asztalkáját 45°-kal elforgatjuk, úgy a világos vagy színben ragyogó kristályok elsötétednek, valamint az előbb még láthatatlan kristá­lyok világosakká lesznek és ez így váltakozik minden 45%-kal való forgatásnál.­ Ismert optikai törvények szerint az egészen vékony és a vastagabb kristálylemezkék fehérnek tűnnek fel, míg a vékonyabbak pompás színben ragyognak, de ugyanazon kristálylemezke mindig ugyanazon, csupán a vastagságtól függő interferentiális színeket mutatja, mert tudvalevőleg az interfe­­rentiális szín a lemez vastagságától és az illető anyag törési indexeinek különbségétől függ. Nátriumfénynél való vizsgá­latnál természetesen csak sárga és sötét közti váltakozás van. Ezen módon a cholin-platinchloridnak legcsekélyebb töredéke is, mely a közönséges fény melletti górcsövi vizsgálatnál átláthatósága miatt alig vehető észre, a keresztezett nicolok között sötét alapon rögtön felismerhető és a nicoloknak 45°-nyi forgatásával beálló fényváltozás által mint kettősen törő jellemezhető. (Lásd az 1—9. ábrákat.) A cerebrospinalis folyadékban előforduló egyéb kettős törésű anyagok, mint a húgyany, mely a négyzetes, és a szőlő­­czukor, mely a monoklin-rendszerhez tartozik, nem jönnek tekin­tetbe, mert ezek platinchloriddal nem csapódnak le, továbbá a vízben könnyen oldódó nátriumplatinchlorid sem, mely — való­színűleg kristályvíz-tartalmánál fogva (6 mól.) — nem ugyan­azon kristályrendszerhez tartozik, mint a kristályvizet nem tar­talmazó kálium- és ammóniumplatinchlorid, hanem a triklin rendszerhez. A NaCl-ra vonatkozólag ugyanis azt találtam, hogy ennek absolut alkoholos oldatát az absolut alkoholos platinchlorid egyáltalán nem csapja le. Szóval, a cerebrospinalis folyadék­ban eddig talált összes alkatrészek közül (fehérjetestek, bili­rubin, zsír, szőlőczukor, húgyang, cholestearin, tejsav, vas, alkali­­kus földek), melyek részben kettős törésű­ek, egyik sem jut a platin­­chloridcsapadékba. Az utóbbi tehát csak kálium-, ammónium- és cholinplatinchloridból áll, melyeknek vizes oldatához még a fölös KC1 járul hozzá. A vizes oldaté szerint a cholinplatinchloridon kívül csak a szabályos rendszerhez tartozó anyagokat tartalmaz. A kálium- és ammóniumchlorid jelenléte az eddigi cholin­­platin-reactióknál, noha absolut alkoholban igen kevéssé oldód­nak, elég nehézséget okoztak , azonban ezen methodusomnál nem okoznak semminemű zavart, sőt a feles platinchlorid lekötésére directe káliumchloridot hozzá is adok.10­9 A kristályok nem tévesztendők össze a hosszú, kígyódzó és sajátlagos szerkezetet mutató, színesen polarizáló len- vagy gyapot­rostokkal, melyek a tárgylemez gondos tisztítása ellenére is itt-ott oda­tapadnak, épen úgy a széleken lévő, szintén kettősen törő goromba parafinrögökkel. Arra is kell ügyelni, hogy az oldalvást ráeső fény által, különösen a nagyobb kristálylapokon okozott fényvisszaverést ne nézzük polarisatiós tünetnek. Kétes esetekben ezt könnyen ki­kerülhetjük az által, hogy elétartott tenyerünkkel vagy megfelelő magasságban felállított paph­ernyővel ezen ráeső fényt visszatartjuk. Különben ezen fényreflexekre úgy is ráismerni, hogy ezek csak a fény felé néző kristálylapokon támadnak és nem mutatják a 45°-nyi forgatásra beálló fényeloltást; azonkívül nem oly intensívek, mint a concentrált áteső polarizált fény. 10 Egyszerűbbnek tűnnek fel az alkoholos extractiót platin-A cholinplatinchiorid kristályaira vonatkozólag még meg­jegyzem, hogy optikailag kéttengelyűek, miről csakis nagyobb kristályoknál győződhetünk meg olykép, ha tömény synthetikus cholinchlorid-oldatból állítunk elő nagy cholinplatinchlorid-jege­­czeket, melyek gyönyörű színes polarisatiót mutatnak. Oly kristá­lyok, melyek úgy feküsznek, hogy a néző felé levő lapjuk az optikai tengelyek síkjára merőleges, keresztezett nióolok között fekete hyperbolikus sávokat mutatnak, a­mi a két optikai tengelyű kristályokat jellemzi. Ismeretes, hogy a két optikai tengelylyel bíró kristályok a három utolsó kristályrendszerbe tartoznak, melyeket három különböző hosszú kristálytani tengely jellemez. Tényleg a vízből kijegeczesített vízmentes cholinplatin­­chlorid-kristályok az egyhajlású kristályrendszerhez tartoznak (Rinne,11 Jahns12, sőt Gulewitsch13 szerint mind a három kristály­­rendszerben kristályosodhatnak), míg a melegen telített híg alkoholból kijegeczesített kristályok 1 mól. kristályvizet tar­talmaznak és szabályos oktaédereket képeznek.14 Ezen polarisatiós módszerrel 27 betegtől lumbalpunctio útján nyert cerebrospinalis folyadékkal következő eredményeket kaptam : Paralysis progr. 7 esetében hatszor positiv, egyszer negativ15 Myelitis chron. 3n mind positiv Epilepsia gen. 6n négyszer positiv, kétszer negativ Hy­stero-epilepsia 1n positiv Meningitis tuberculosa 3 esetében positiv Tabes dorsalis4 „ positiv Cephalalgia syphilit.1 „ positiv Paralysis spin. spast.1 „ negativ Neurasthenia1 „ negativ. Az epilepsiásoknál, valamint a hysteroepilepsiás betegnél több­nyire számos görcsroham előzte meg a punctiót. Rendesen keve­sebb az epilepsiánál a cholin, mint az idegrendszer gyorsan haladó szervi megbetegedéseinél. Különösen sok cholint találtam az egyik raeningitis­ esetben, melynél tuberculum cerebelli is jelen volt. Ezen eredmények megegyeznek tehát a már előbb nagyobb vizsgálati anyagon tett észleleteimmel.10 Függelék: Fenti vizsgálati módszer kiinduló pontját a jod-jodkalium­­reactio képezte, melyet elsősorban gondoltam alkalmasnak arra, hogy az alkalichloridok jelenléte irrevelánssá tétessék. Ezen sötétbarna pelyhes csapadék könnyen elfolyósodik a kimosásnál és egyáltalában nem állítható elő tisztán. Igen könnyen oldódik a reagensnek csekély feleslegében, továbbá vízben és alkoholban. A mikroskop alatti viselkedése is mutatta ezen vegyület sajátos labilis voltát. Ha ugyanis a tárgylemezre egy csepp jód jodkalium­­oldatot, vagy a­mit még czélszerűbbnek találtam, jod-jodbaryum­­oldatot1s teszünk és melléje egy csepp cholin-oldatot, úgy hogy ne érintkezzenek és ráborítunk egy fedőlemezt, úgy hogy most már keveredhetnek, akkor a mikroskop alatt finom cseppek keletkezé­sét észlelhetjük, melyekből azután kristály tűk, néha vastag pris­­mák válnak ki; de ezen kristályok igen hamarosan szétfolynak, chloriddal való kezelés nélkül vizsgálni, felhasználva igy a sósavas cholin kettős törőtulajdonságát, de eltekintve azon nehézségtől, mely a rendkívül nedvszívó sósavas cholin teljes kiszárításával jár, nem hasz­nálható ezen módszer a szintén kettősen törő húgyany és a szőlő­­czukor jelenléte miatt. 11 Lásd J. Guareschi. Einführung in das Studium der Alkaloide. Berlin 1896. 148. old. 12 E. Johns. Über die Alkaloide der Arecannuss. Ber. d. deutsch. ehern. Gesellsch. 1890. 2973. old. 13 W. Gulewitsch: Über Cholin und einige Verbindungen dessel­ben. Zeitschr. f. physiol. Chemie, 24. köt. 14 A szokásos 15°/o-os alkoholból való kikristályositása a cholin­­platinchloridnak nem biztosit a kalium- és ammoniumplatinchlorid hozzákeveredésétől, mert a­mint én találtam, ezek is oldódnak 15%-os alkoholban, és pedig a káliumplatinchloridból 017°/o, az ammonium­­platinchloridból 0'4°/o, a cholinplatinchloridból pedig 4T6°/o. 15 Ezen egyénnél egy előbbi alkalommal szintén positív volt a lelet. 16 Donath Gy. A cholin szerepe az epilepsiában, C. H. L. 1903, 4. szám ; továbbá Magyar Orvosi Archivum 1903, I. füzet. 17 Telitett jodkalium- illetve jodbaryum-oldatot jóddal telí­tünk és V4 rész vízzel hígítjuk. Kevésbé alkalmas a jod-jodhydrogensav s egyáltalán nem alkalmas a jod-jodnatrium. 618'

Next