Orvosi Hetilap, 1906. december (50. évfolyam, 48-52. szám)

1906-12-02 / 48. szám

50. évfolyam. 48. szám. Budapest, 1906. deczember­ 2. ORVOSI HETILAP. LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanár és SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR, FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei : SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek.­­ Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Verebély Tibor: A rákbetegség kóroktana. 1078. lap. Veszprémi Dezső: Közlemény a kolozsvári kir. tud.-egyetem kórboncttani inté­zetéből. (Igazgató: Buday Kálmán dr. egyetemi tanár.) Bacillus fusiformis - szal, spirochaeta gracilis-szal és ejadothrix putredogenes-szel végzett tenyésztési és állatkísérletek. Adatok a kísérleti gangraena bakteriológiájához és histo­­genesiséhez. 1082. lap. Tárcza. Lévai Ödön: Levél a távol idegenből. 1085. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Tj. Bourget: Die Krankheiten des Magens und ihre Behandlung. — Lenhossék Mihály: Útmutatás az anatómiai gyakorlatokhoz. Lapszemle. Idegkórtan. P. Combon: Benvenuto Cellini élete orvosi szempontból. — Sebészet. Mayo Robson : A gyomorrák sebészi kezelése. — C. Beck: A fascia temporalis felhasználása koponyadefectusok fedésére. — Beck: A heretuberculosis miatt castráltak további sorsa. — Ringel: Heveny mechanikai ideus. —Dönitz : Lumbalis anaesthesia. — Gyermekorvostan. Ostermann: A meningococcus okozta pharyngitis jelentősége a járványos nyakszirtmerevedés keletkezésében. — Bört­kórtan. H. Degle: Antipyrin kapcsán támadt szokatlan bőrkiütés. —■ Sutton: A bőr felszívóképessége — Húgyszervi betegségek. M. Jungano: Veseverőér le­kötése után a vesében keletkező szöveti elváltozások. — André : Egyszerű hypertrophiának a prostatectomia után várható kiújulása. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Briess: Bromatol. — Slerff: Az ophthalmoblem­orhoea neo­natorum megelőzése. 1088—1091. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 1091. lap. Vegyes hirek. — Pályázatok. — Hirdetések. 1092. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 1093-1096. lap. Mellékletek. Török Béla: Jelentés a II. sz. belklinika s az új szent János­­kórház fülgyógyászati rendeléséről 1903 —1905. F. Hoffmann-La Roche & Cie­­ezég „Digalan“ és Farbwerke vorm. Meister Lucius & Brüning, Hoechst a/M. ez ég „Novocain“ prospektusa. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A rákbetegség kóroktana.­ Irta: Verebély Tibor dr. A megtisztelő felszólítás, hogy a rák kóroktanának kér­dését egy előadásban röviden összefoglaljam, szükségképen azon principiális kérdés elé állít, hogy a tudomány mai állása szerint jogosultnak tartom-e a carcinoma aetiologiáját mint külön feje­zetet kihasítani a daganatok általános kóroktanából ? Jogosultnak-e, mikor mint volt pathologusnak véremmé lett az a meggyőződés, hogy a rák egy módosulata, egy foka azon növési sorozatnak, melyet általános élettörvények szabályoznak s mely a physiologi­­kus regeneratiókból felvisz a torzképződmények komplikált világába? S ha e feladattal megbirkózandó, ma Önök előtt bátor vagyok megjelenni, ez nem azt mondja, hogy a klinikai évek e meggyőződésemet, nevezzük onkológiai hitvallásomat, meg­ingatták. Az, hogy a rák nem Rokitansky értelmében egy álta­lános rákos crasis vagy általános hámbetegség helybeli kivirág­zása, hanem mint minden epitheliuma a test praeformált ép hám­sejtjeiből fejlődik, s hogy histologice ezektől csak a szaporodás intensitásában, korlátlanságában különbözik, ez ma nem lehet többé vita tárgya. De viszont kétségtelen, hogy ez a bio­­logikus összefüggés nem jelenti az aetiologikus egységet is. A daganatok, tumorok, blastomák általános elnevezése alatt oly különböző értékű elemeket foglal össze ma a kórtan, hogy köztük más kapocs, mint az okok ismeretlensége, nem található. Az a geniális kísérlet, melylyel Albrecht fejlődésmechanikai alapon egyöntetűséget akar behozni a daganatok közé, engem inkább arról győz meg, hogy a choristomák, k­amartomák, organomák, mint ő nevezi, kizárandók a blastomák családjából, s hogy egy kis bőr- vagy májangioma, egy szemölcs, egy eltévedt, mellék­­vesecsír, nem állítható mint aki aequivalens a rák mellé. Tagad­hatatlan másrészt, hogy a rákot, vagy helyesebben mondva a rákos megbetegedéseket óriási absolut és relatív gyakoriságuk.­­ Előadta az orsz. rákértekezlet 1906. év november 15.-i ülésén, cyklikus lefolyásuk, pusztító, romboló hatásuk folytán egy kór­képpé tömörítette a klinikai tapasztalat. S épen azért feltéve, hogy a növési törvényeikben azonos folyamatok csakugyan egy emelkedő sort képeznek, logikailag egyáltalában nem hibás, ha az okok vizsgálatát a sor egyik vagy másik végén kezdjük el. A rák kóroktanában mindenekelőtt tisztáznunk kell azt, hogy az utolsó évtizedek bámulatos munkássága a tényeknek egész sorozatát adta kezünkbe, a­mely tények feltétlen vonat­kozásban állanak a rák fejlődésével, keletkezésével. Fontos ezt hangsúlyozni, mert ma is sokszor hallunk még a rák h­ereditaer, traumatikus, irritatiós elméletéről, ma, mikor e tényezők jelentő­sége nem b­eária többé, hanem határozott tény. Hogy ez írási adathalmazban eligazodjunk, c­élszerű általános kórtani elvek szerint két csoportra osztani. Az első csoport azt mondja, hogy a szervezet általános alko­tásában jelen kell lenni bizonyos tényezőknek, hogy valakiben itt vagy ott rák fejlődjék, más szóval, hogy a rákra hajlamosság­gal, általános dispositioval kell bírni. Ennek a hajlamosságnak összessége a rákos constitutio. Teljesen igaza van Hanseman-nak, ha a constitutiót bonettani fogalommá akarja átalakítani, ha az erek, a bőr, a csontrendszer, a hámborítékok, a vér minőségéből akarja megmondani, hogy ez vagy az az ember rákra, tuber­­culosisra, avagy köszvényre, sarkomára hajlandó-e. Érdekes ez irányban Fraenkel fejtegetése, a­ki abból kiindulva, hogy para­­lytikusoknál aránylag ritka a rák — 1774 esetben csak 5-öt talált —, másrészt, hogy csaknem szabály az arteriosclerosis, azt gondolja, hogy a rákfejlődésnek feltétele a jó erezet. De viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy a szervezet komplikált alkatában lehetnek finom vegyi módosulatok, vegyi dispositiók, melyeket ma morphologice felismerni még nem tudunk. Az állati szervezetre nézve Ehrlich kísérletileg beigazolta, hogy a daganatok fejlődése bizonyos vegyi anyagok jelenlétéhez van kötve; az emberi patho­­logia azonban ma még a pontos és c­éltudatos statistikákra van utalva, a­melyek szerint a kor, a nem, a faj, az életmód, a foglalkozás, a vérmérséklet és az örökölt terheltség a tényezői ennek a rákos dispositiónak. Hogy persze ez adatok mennyire kétélűek, legyen szabad néhány példával bizonyítanom. Ismere­

Next