Orvosi Hetilap, 1908. március (52. évfolyam, 9-13. szám)

1908-03-01 / 9. szám

52. évfolyam. 9. szám. Budapest, 1908. márczius 1. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK : LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár. FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth­ István és Temesváry Rezső­ szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. TART EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Körmöczi Emil : Közlés a szt. István-kórház VII. orvosi osztályáról. (Főorvos: Hod­ak­ Károly dr., egyetemi magántanár.) Adatok Budapest maláriaviszonyai­­hoz és a koratavaszi malária tanához. 137. lap. Verebély Tibor: Közlés a k. m. t.­egyetem II. sebészeti sz. klinikumáról. (Igazgató: Réczey Imre, udvari tanácsos, egyet. tanár.) A hyphomycosis pedis kórképe, 140. lap. Királyfi Géza : Közlés az I. számú belorvostani klinikáról. Igazgató: Korányi Frigyes, egyetemi tanár. A klinikai és kórbonczolástani diagnosis. 142. lap. Tárcza. Illyés Géza : Beszámoló a XIII. szünidei orvosi cursusról. 143. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. F. de Quervain: Specielle chirurgische Dia­gnostik. — D. V Bansemann: Ueber die Gehirne von Th. Mommsen Historiker, R. W. Bunsen Chemiker und Ad. v. Menzel Maler. — J. P. Karplus: Zur ALOM: Kenntniss der Variabilität und Vererbung am Zentralwervensystem des Menschen und einiger Säugetiere. — Lapszemle: Gyógyszertan. Wolters: Veronai okozta bőrkiütés. — Általános icór- és gyógytan. Wassermann: Az újabb immunizáló eljárások. — Belorvostan. Jaksch: Jelentős haladás a radiotherapiában. — W. M. Robson : A zsugorodott fehér vese — Sebészet. V. Czerny: A rák keze­lése fulguratioval. — Wildholz : A vesegümőkór. — Tedoroff: Szer a nyelvalap daganatainak eltávolítására. — Bő­rkórtan. K. Herxheimer: Ат. eczemának újabb kátrányos készítményekkel való gyógyítása. — Venereás bántalmarc. C. Rosen­­thal: A syphilisnek arsennel való kezelése. — Kisebb közlemények az orvos­gyakorlatra. Ehrmann: A salicylsavnak fehérjevizelést okozó hatása. — A sajodin tabletták használata. — Bornemann : A lágy fekély gyógyítása. 145— 148. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 149. lap Vegyes ti­rek. — Pályázatok. — Hirdetések. 149. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 150—153. lap. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a szt. István-kórház VII. orvosi osztályáról. (Fő­orvos: Hochhalt Károly dr., egyetemi magántanár.) Adatok Budapest malariaviszonyaihoz és a kora­tavaszi malaria tanához. Irta : Körmöczi Emil dr. A­mióta az anophelesek szerepét a malaria terjesztésében felismerték, azóta mindjobban kiderült, hogy e betegség tanulmá­nyozása helyesen csak egyes vidékek szerint történhetik. Mások a maláriaviszonyok a forró földövi országokban, mások a mérsé­keltebb klíma alatt, sőt mások a viszonyok egyes országok különböző vidékein is Ez különben könnyen érthető, mert a malária jelentkezésmódja és egyik sajátossága első­sorban az anophelesek életmódjától függ, ezt pedig az éghajlat, a talaj­viszonyok, a lakosság kulturális viszonyai befolyásolják. A­mióta pedig az is kiderült, hogy az anophelesek rendkívül alkalmaz­kodnak az őket környező viszonyokhoz és hogy egyes vidékek anophelesei merőben különböző életmódot folytathatnak és a külön­böző plasmodiumfajokkal való fertőzéssel szemben is más és más viselkedést mutatnak, azóta az ilyen vizsgálatok értéke még inkább növekedett. Budapest maláriaviszonyait mintegy 12 év óta kísérem figyelemmel, 1903 óta pedig kiterjesztettem vizsgálódásaimat a fővárosunkban előforduló anophelesekre és azok életmódjára is, a legutóbbi időben pedig különösen a koratavaszi malária létre­­jövetelének módja érdekelt. Ezen vizsgálódások közben nyert tapasztalataimról akarok az alábbiakban beszámolni. Budapest maláriaviszonyairól statistikai adatokat gyűjteni nehéz. Részben hozzáférhetetlenek, részben megbízhatatlanok ezen adatok. Végre is leghelyesebbnek véltem, ha a maláriaviszonyok tanulmányozásakor két forrást veszek csak tekintetbe. A közkórházi évkönyv statiszikai adatait, a­mi úgy általában véve nyújt tájékoz­tatást, és a mi osztályunk adatait, melyeket magunk gyűjtöttünk, és a­melyeket a finomabb kérdések megoldására is felhasznál­hatunk. A közkórházi évkönyv adatai a következők : Év 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 A maláriás betegek száma : 159 . 287 . 446 . 234 . 119 . 144 . 136 . 82 . 39 . 32 45 Az osztályunk beteganyagán gyűjtött adatok a következők :

Next