Orvosi Hetilap, 1908. április (52. évfolyam, 14-17. szám)

1908-04-05 / 14. szám

52. évfolyam. 14. szám. Budapest, 1908. április 5. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár, FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth­ István és Temesváry Rezső­ szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. T A R T E R E 1 R E TI K Ö Z L E­M­É NYEK. Navratil Imre: Adatok a gégeszűkületek operatív kezeléséhez. 226. lap. Fialowsky Béla : A részegség törvényszéki orvosi szempontból. 230. lap. Szabóky János: Közlés­­i székesfővárosi bakteriológiai intézetből (igazgató: Vas Haniát dr. egyetemi magántanár) és a szt. István-kórház VIII. orvosi osztályából (főorvos : Cseballa Géza dr. egyet. magántanár). Az opsoninokról és értékesít­hetőségükről a tuberculosis diagnosisában, prognosisában és therapiájában. 232. 1. Tárcza. Tornai József: Müncheni levél. 233. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Bollinger Gyula: A csípőizület gyufahúsa, merevsége és zsugorodása. Lapszemle. Belorvostan. Schmidt A. : Az erjedéses dyspepsia. — Jossalin de Jong : Meningitis gonorrhoica. Idegkórtan. Works : A fejfájás gyógyítása massage-zsal. Sebészet. A. C. Wiener : A gümős csigolya­­gyuladás újabb kezelésmódja. Cohnreich: Az ureter és a veseerek kereszte­zett lefutása mellett előálló hydronephrosis. Pfeiffer és Mayer: Az epithel­­testecsek működése.­­ Gyermekorvostan. Kephallinus: A gyermekkori végbél-A L 0 M : előesésnek kezelése a végbél hosszanti merevítésűvel. Szülészet és neorrostan. Wirrmann: Mit nyújt a konzervatív kezelés az adnexumok és a medenczebeli kötőszövet lobos bánhalmaiban ? Vener­eás bántalmak. Knochenhauer : Afrika és Ázsia némely népének családi élete és prostitutioja. — Orr-, torok- és gége­­bajok. Fiocre: A chlorotonnak mint érzéstelenítő szernek használata orvostanban. Hecht: Az orr- és gyomorbetegségek közti összefüggés. Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Kabatschnik : A chloroform okozta vérnyomás­­csökkenés. Gomoin: A jód-chloroform. Laarmann : Szer orbáncz ellen. — Weber: Szer Basedow-kór ellen. 235 - 238. lap. Magyar orvosi irodalom. Klinikai füzetek. Gyógyászat. Orvosok lapja. Budapesti orvosi újság. 231). lap. Vegyes­ekrek. Pályázatok. — Hirdetések. 231­. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 240 243. lap. Melléklet. Richter Gedeon vegyészeti gyár gyógyszerkészítményei. F. Hoffmann- La Roche &­­’ie czég „Secacornin“ készítménye.­­— Actien-Gesellschaft für Anilin-Fabrikation „Acidol-Pepsin“ készítménye. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Adatok a gégeszűkületek operatív kezeléséhez. írta : Navratil Imre dr., egyetemi tanár, udvari tanácsos, szent Rókus­­kórházi rendelő orvos. A gégeszűkületek gyógyítása az operatív sebészetnek eddig még nem teljesen megoldott, legnehezebb s épen azért egyik leg­értékesebb feladata. E téren tett kísérletezéseim és tapasztalataim talán némi adatot szolgáltathatnak a kérdés megoldásához. Magától értődik, hogy leginkább az idült szűkületek jönnek itt szóba, kevésbé a hevenyek, bár lehetetlen ezeket figyelmen kívül hagyni, mert elég sűrűn nyomukban fejlődnek az idült alakok. A heveny szűkületek közül a diphtherias croup kezelése köti le első­sorban figyelmünket. Tagadhatatlan, hogy az O’Dwyer-féle intubatio jelentékeny vívmány a heveny diphtherias gégeszűkület kezelésében. Ismerjük előnyeit: gyorsabban és könnyebben hoz biz­tos segélyt a fuladozónak s az esetek nagy számában feleslegessé teszi a légcsőmetszést, de felette hibáznánk, ha benne látnák a diphtheriás gégecront s az általa okozott szűkület egyedüli gyógy­­eszközét. Tapasztalataim bizonyítják, hogy a hosszasabb ideig alkalmazott intubálás veszélyeket rejt méhében, a­mennyiben utána úgy a lágy­részeken, mint a gége porczain kisebb-nagyobb fokú decubitusok, üszkösödések keletkeznek, a­melyek kiterjedt hegesedésre, igen súlyos gégeszűkületre vezetnek. A diphtheriás gégeszűkület azon eseteiben, a­melyekben az álhártyák képződése sokáig tart, tehát gyakori és hosszasabb ideig tartó intubálás válnék szükségessé, helyesebb megnyitni a légcsövet, de nem szabad laryngo- vagy cricotomiát végezni, mert ezzel nem érünk ezért, a szenvedés helyére tennék a canulet s így csak fokoznék a bajt. Minden ilyen esetben minél távolabb a bántalom helyétől nyissuk meg a légzőutakat, tehát mély légcsőmetszést végezzünk. A diphtheriás gégelégcsőcroup ama igen súlyos eseteiben, a melyekben az álhártyák képződése mélyen leterjed a légcsőbe, oszlásának helyéig, a mély légcsőmetszéssel sem érünk mindig czélt, kivéve azon eseteket, a­melyekben nagy nyilast ejtve, utat és módot nyújtottunk arra, hogy a beteg a leválni készülő álhártyákat könnyebben kiköhögheti, megkísérelhetjük ilyenkor kampókkal (a­melyeket szalaggal a nyakra erősítünk) szétfeszíteni a légcsövet s horgas fogóval kihúzni az álhártyákat. A diphtheria legsúlyosabb eseteiben, a­melyekben az álhár­tyák a nagyobb, sőt esetleg a kisebb hörgőkbe is leterjednek, tartózkodjunk minden sebészi beavatkozástól, mert csak discreditál­­nák sebészi tudásunkat. Magától értődik, hogy a diphtherias croup operatív kezelé­sével együtt a diphtheriaserumot is használjuk. A typhus és himlő kapcsán fejlődött gégeperez körüli lábok s az általuk feltételezett szűkületek gyógyítására csak egy biztos esz­közünk van : ez a mély légcsőmetszés, a­mennyiben ez, míg egy­részt biztosítja a légzést a canubeón át, másrészt megadja a láb­ellenes kezelés cardinalis kellékét, a gége absolut nyugalmát. Az eredmény annál kedvezőbb, minél korábban végezzük a légcsőmetszést, nem várva be a szövődményeket, tályogképződést stb. , ugyanez áll a kislerőszak vagy fertőzés útján fejlődött lobos szűkületekről. Ha a kislerőszak nem volt igen nagyfokú és a fertő­zés nem igen jelentékeny, a korán végrehajtott mély légcsőmetszés a legtöbb esetben sima és gyors gyógyulást biztosít. * * * Az idegen test okozta, heveny gégeszűkület szintén légcső­­metszést tesz szükségessé, ha nem sikerül jó korán endolaryngeális úton eltávolítani az idegen testet. Az idegen test, főleg az apró, hegyes csontdarab, szilánk, csakhamar oly mélyen fúródik a gége lágyrészeibe, a Morgagni-tasakokba, hogy csak ritkán sikerül meg­­látnunk a gégetükör segélyével a gégében. Voltak eseteim, a­melyek­

Next