Orvosi Hetilap, 1908. július (52. évfolyam, 27-30. szám)
1908-07-05 / 27. szám
52. évfolyam. 27. szám. Budapest, 1908. julius 5. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár, FŐSZERKESZTŐ. _____________ SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a budapesti szt. Rókus-kórháznak Herczel tanár vezetése alatt álló sebészeti osztályáról. A typusos intercarpális ficzamodásos törésről. Irta : Fischer Ernő (dr. segédorvos. Még egy évtized előtt is alig méltatták figyelemre a kéztecsontok ficamodásait és töréseit és igen gyakran a contusiók, a distorsiók vagy a radiusepiphysistörések rovatába sorozták. Azonban az utóbbi években, egyrészt a Röntgen-sugarak kiterjedt használata, másrészt a következményes nagyfokú működészavarok kellő értékelése folytán, mind gyakrabban jelennek meg közlemények e sérülésekről. Schoch-пакi ily tárgyú kimerítő közleménye felöleli a kéztősérülések ismeretének történetét, statistikáját. Schoch gondos tanulmányozás alapján — épen úgy, mint de Quervain, aki szintén foglalkozott e sérülésekkel — azon eredményre jut, hogy a leírandó kéztősérülés, az os lunatumnak és a ketté tört os naviculare proximalis darabjának együttes voláris ficamodása typusos kéztősérülésnek tekintendő, mely kísérletező liton is typusosan létrehozható és aránylag elég gyakori. A kéztőnek egyéb sérülései közül az os naviculare törését 150 esetben, a radiocarpalizület luxatioját 70 esetben írták le , az os lunatum izolált ficzamodását 20 esetben, radius- vagy ulnatöréssel, vagy az os naviculare ficzamodásával szövődve 40 esetben közölték. Schoch a typusos intercarpális ficamodásos törésnek 30 esetét gyűjtötte össze az irodalomból; ő maga öt esettel szaporítja a casuistikát; kétoldali ilynemű sérülést, mint amilyen az alábbi, eddig csak egy esetben közöltek. Kétségtelen azonban, hogy e sérülés nem oly ritka, mint a milyennek az irodalom adataiból gondoljuk, és hogy ismeretét a Röntgen-vizsgálat mindinkább terjeszteni fogja. Kétoldali eset kapcsán, melyet a budapesti kir. Orvosegyesület 1908. évi február 29.-én tartott VIII. rendes ülésén mutatott be a szerző. Hogy e sérülés mibenlétét és létrejöttének mechanismusát megérthessük, a következő körülményeket kell szem előtt tartanunk : 1. Az articulatio brachio-carpea alkotásában az alkar részéről főleg a radius distalis epiphysise vesz részt, míg az ulna csak közvetve, a cartilago interarticularis seu triangularis révén; a kéztő részéről az os naviculare és az os lunatum domború felszíne illeszkedik bele a cavitas glenoidalis radii-ba. A cartilago triangularissal ízesülő os triquetrum már csak közvetett összeköttetésben van az alkarral és — az os pisiformevel együtt — erős kötőszöveti szalagok kötik a kéztőcsontok distális sorába tartozó os hamatumhoz és os capitatumhoz, így a kézteszületet, a működés szempontjából tekintve, egyrészt a radiusepiphysis, másrészt az os lunatum és a vele erős szalaggal összefüggő os naviculare alkotja , de ez utóbbi sem egész domborulatával érinti a radius ízületfelszínét, hanem csakis proximális részével, amely része ezen felül aránylag kevésbé van rögzítve szalagokkal, mint a distális. Az os lunatum a legmozgékonyabb kéztőcsont, csak voláris széle van erősebben rögzítve a radius széléhez és a hátulsó szarva a ligamentum carpi dorsalehez. E körülmények lényegesen elősegítik a két csont együttes ficzamodását. Schoch eseteiben, és a mi két esetünkben is, a ficzamodott os lunatum és a letört és ficzamodott proximális navicularedarab erős összeköttetésben van egymással és egységes izületi fejecset alkot (lásd az 5. és 6. képet). 2. Nagy szerepe van a typusos sérülés létrejöttének mechanizmusában a kéztőcsontok helyzetének a sérülés pillanatában. A kéztőcsontoknak egymáshoz való helyzete a különböző kéz- és alkartartások mellett nagyon változatos befolyással van —amint azt Alexander a hüvelykujjról kimutatta — még az ujjak helyzete is. Az anamnesisben rendesen semmi támpontot sem találunk arra, hogy mily helyzetben volt a kéztő a trauma behatásakor, mindig súlyos, eszméletlenséggel járó baleset, legtöbbször magasból lezuhanás a sérülés oka. Az valószínű, hogy az esés a védőleg előrenyújtott, dorsalflectált kézre történik; a dorsalflexiós helyzet legalkalmasabb is a ficamodás létrejöttére, amennyiben — amint ezt az e helyzetben felvett Röntgen-képeken láthatjuk — az os lunatum e helyzetben erősen a voláris oldalra jut, az os naviculare az alkar tengelyében marad, az os capitatum e tengelylyel mintegy ALOM TART EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Fischer Ernő: Közlés a budapesti szt. Rókus-kórháznak Herczel tanár vezetése alatt álló sebészeti osztályáról. A typusos intercarpális ficzamodásos törésről. 507. lap. Szabóky János: Közlés a fő és székvárosi bakteriológiai intézetből (igazgató : Vas Bernát egyetem. tanár) és a szt. István-kórház VII. orvosi osztályából (főorvos Cseballa Géza egyetemi magántanár). A Spengler-féle oltásokkal elért eredményeimről. 511. lap. Herczel Manó: Sacrális (coccygeális) úton végzett végbélrákmötétek és késői eredményeik. 513. lap. Tárcza. Huber Alfréd: A fő- és székváros szt. István-kórháza újonnan berendezett Sröntgen-laboratoriumának ismertetése. 515. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. L. Becker: Die Simulation von Krankheiten und ihre Beurteilung. — Th. Ziehen: Das Gedächtniss. — Lapszemle. Belorvostan. Albers- Schönberg és Schlager: A tüdőcsúcsgümőkór Röntgen-diagno- stikája. — Basse: Typhusbacillusok nem typhusosak vérében. — Fiengo: A palmo plantaris jel a typhusban. — Idegkórtan. Déjerine és Gauckler: Az ideges gyomor nevelése. — Gyermekorvostan. Tixier : Physiologiai sóoldat és tengervíz fecskendezése gastroenteritises csecsemők bőre alá. — Funaioli és Jefimov: A helminthiasis kórjelzésének új módja. — Szülészet és nőorvostan. F. Schulte: A terhesek csillapíthatatlan hányásának eredményes suggestiós kezelése. — Bőrkórtan. M. P. Gundorow: Thyreoditis jodica acuta. — H. E. Schmidt: A lupus vulgarisnak a Kromayer-féle quartlámpával való kezelése. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Goldan : Szer neuralgia makacs eseteiben. — Runck : A bromural. — Latzko: Koraszülés után beállott súlyos vérzés. — Laufer: Az áfonyakivonat használata bélbajokban. 518—521. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 521. lap. Vegyes hirek. — Pályázatok. — Hirdetések. 521. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 522—524. lap. Melléklet. Merck vegyészeti gyár „Gelatin“ készítménye.