Orvosi Hetilap, 1909. augusztus (53. évfolyam, 31-35. szám)
1909-08-01 / 31. szám
I EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Schrank Ferencz : A budapesti egyetemi diagnostikai tanszék közlése. Az adrenalin és chlorcalcium antagonistikus hatásáról. 539. 1. Veress Ferencz: A kolozsvári egyetem bőr- és bujakórtani klinikájáról. (Igazgató : Marschalkó Tamás dr., tanár.) A Wright-féle opsonin-elméletről és staphylococcus-betegségek vaccinás gyógyításáról. 527. 1. Kovács Richárd : Hamburgtól Yokohamáig. 529. 1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. E. Jacobi, A. Neiscer: Ikonographia dermatologica. — A. Poulhes : La criminalité juvénile et les récidivistes.— Lapszemle Gyógyszertan. Blumenthal: Szerves arsenkészítmények. — Belorvostan. Wiesel: Az arteriosclerosis tanának mai állása. — Idegkórtan. Jacqet és Jourdanet: A migraine gyógyítása. — Laignel-Lavastine: Psychikai tünetek a mellékpajzsmirigytünetekben. — Sebészet. C. Foerster: A gyomorkrízis sebészi kezelése. — Sencert: Oxygen-infusio általános heveny hashártyagyuladás eseteiben. — Venereás bántalmak. H. Boas : A Wassermann-reactiónak jelentősége a syphilis therapiájában. — W. Hecht és M. Wilenko : A spirochaeta pallidának a tuseljárással való kimutatása. — G. Stumpke: A syphilis korai szakában előforduló labyrinthbetegségek. — Fizikai gyógyításmódok. Herzl: Fizikai vérzéscsillapító alkalmazások a gynaekologiában. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. J. Carlos: Az ólommérgezés gyógyítása íi. n. fixatiós tályoggal. — Siegmund ezer tüdőüszök eseteiben. 548—551. 1. Magyar orvosi irodalom. Klinikai füzetek. — Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 551. lap. Vegyes hírek. — Pályázatok. — Hirdetések. 552. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 553—554. lap. TARTALOM: 53. évfolyam. 31. szám. Budapest, 1909. augusztus 1. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON egyet. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. SZERKESZTI ÉS KIADJA. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babirczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Haberern Jonathan Pál és Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A budapesti egyetemi diagnostikai tanszék közlése. (Igazgató: Korányi Sándor dr. nyilv. r. tanár.) Az adrenalin és chlorcalcium antagonistikus hatásáról. Irta : Schrank Ferencz dr. J. Loeb-nek azon tapasztalata, hogy a NaCl és CaCL között kifejezett physiologiai ellentét áll fenn úgy a friss állapotban mesterségesen termékenyített funduluspete, valamint a szívről leválasztott szívcsúcs rythmusos mozgása tekintetében. Maccallum-ot arra indította, hogy ezen két sónak hatását a bél sima izomsejtjeire is kipróbálja. Ebbéli kísérletei kapcsán azt észlelte, hogy ha akár belsőleg, akár intravénásan, akár közvetlenül a kiirtott bélre alkalmazta a NaCl-ot, az a bélmozgásokra serkentőleg hatott, míg a CaCb az említett módok bármelyikén alkalmazva éppen ellenkező hatású volt. Fischer-nek sikerült a nátriumchlorid adagolására beálló diabetest Ca egyidejű alkalmazásával csökkenteni illetve meggátolni. A NaCl-nak ezen kétféle tulajdonsága, tudniillik egyrészt a sima izomelemre való hatása, másrészt a diabetesz kiváltó képessége emlékeztet az adrenalinra, amelyről tudjuk, hogy ugyancsak a sima izomszövet összehúzódását váltja ki, az állati szervezetbe való bevitele pedig diabetest okozhat. Korányi S. tanár felszólítására intézetében kísérleteket végeztem annak megállapítása péljából, vajjon az adrenalinnak a Nádhoz való hasonlósága a Ca-mal szemben való viselkedésében is megtalálható-e; más szóval: az adrenalinnak az állati szervezetre való befolyását a Ca egyidejű adagolása meg tudja-e gátolni. Ezen kérdés megfejtése czéljából az adrenalinnak következő hatásait vettem vizsgálat alá. Megvizsgáltam: 1. várjon az Ehrmann-féle reactiót — azaz a kiirtott bakabulbus pupillájának adrenalin okozta tágulását — miként befolyásolja a Ca egyidejű alkalmazása. 2. Meg tudja-e akadályozni a Ca az adrenalin intravénás adagolása után keletkező arterionekrosis kifejlődését. 3. Miként befolyásolja a Ca az adrenalin adagolása után beálló glykosuriát. 1. Idetartozó kísérleteimet két sorozatba (A és B) osztva, olyképpen végeztem, hogy az első kísérletsorozatban (lásd az A) táblázatot) 6 pár bulbusz: 1. physiologiai konyhasóoldatba, 2. 1%-os chlorcalciumoldatba, 3. adrenalinnak physiologiai konyhasóoldattal készített oldatába (1 : 33,000), 4. adrenalinnak 1%-os chlorcalciumoldattal készített oldatába (1 : 33,000) helyeztem. Az 1. és 2. oldalba helyezett bulbusok pupillái változatlanul maradtak ; a 3.-ban levőkön igen csekély, körülbelül 1—2 percznyi eltérés volt; a 4.-ben levőkön a tágulás 10 perccel később kezdődött és körülbelül ugyanannyi idővel később érte el maximumát. A második kisérletsorozatban három pár békabulbust használtam és ezeket 1. adrenalin 1%-os chlorcalciumoldatával készített oldatába (1:26,000), 2. adrenalinnak 1%-os chlorcalciumoldattal hígított oldatába (1 : 13,000), 3. adrenalinnak physiologiai konyhasóoldattal készített oldatába (1 : 13,000) helyeztem. Az 1. és 2. oldatba helyezett bulbusok pupillájának tágulásában kisfoki késés volt észlelhető, még pedig az első esetben a pupilla 6 perczig változatlan maradt s a tágulás csak azután indult meg lassanként; rögtön megindult a 2.-ban a tágulás, de az első félórában nem haladt előre, míg a harmadikban kezdettől fogva fokozatos tágulás volt észlelhető, mely fél óra múlva elérte maximumát. Azonkívül az 1. és 2. oldatban a kísérlet végén sem tágult ki a pupilla oly mértékben, mint a kontrollul használt és tiszta adrenalinoldatba helyezett bulbus pupillája. A békabulbuson végzett kísérletek tehát azt bizonyítják, hogy a chlorcalcium a pupilla tágulását késlelteti és az adrenalinnak a sima izomsejtekre gyakorolt hatásával szemben antagonistikus viselkedést tanúsít. II. Az arterionekrosis keletkezését adrenalininjectiók után egyrészt specifikus toxikus hatásra, másrészt az érizomzat összehúzó