Orvosi Hetilap, 1924. április (68. évfolyam, 14-17. szám)
1924-04-06 / 14. szám
68. évfolyam, 14. szám. Budapest, 1924 április 6 ORVOSI HETILAP Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszti és kiadja: a vallás, és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA KUBINYI PÁL GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY JÓZSEF felelős szerkesztő : VÁMOSSY ZOLTÁN egyetemi tanár segédszerkesztő : HUZLY IMRE. Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857.ben. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Berde Károly: Toxicoderma menstruale esete erysipeloidszerű jelenségekkel. (201—203. oldal.) Balogh Mihály: A terhesség alatt jelentkező narkolepsia. (203— 204. oldal.) Szilvási Gyula : Spirochaeta-festékemről. (204—205. oldal.) Toldy Lóránt: Méhenkívüli terhességet utánzó ovarialis vérzés (haematocele retrouterina). (205—206. oldal.) Gerlóczy Géza: A latens inactiv maláriánál észlelhető hyperinosis kórismér jelentősége. (206—208. oldal.) Barabás Zoltán: Elhagyott gyermekek gümőkóros fertőzése és adatok a tuberculin-bőrpróba lefolyáséhoz. (208—209. oldal.) Étrendi előírások. A diabetes mellitus diaetás kezelése. 7. Quantitative összeállított étrendek. (209—210. oldal.), Lapszemle. Belorvosion. — Sebészet. — Szülészet és nőgyógyászat.— Szemészet. (211—213. o.) — Könyvismertetés. (213. o.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület márc. 29-i ülése. (213—214. o.) A Debreceni Orvosegyesület 1924 március 27-én tartott X. tudományos ülése. (214—215. oldal.) Heti krónika. (215—216. oldal.) — Vegyes hírek. (216. oldal.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A szegedi m. kir. Ferenc József tudományegyetem bőr- és nemibetegi klinikájának közleménye (igazgató: Poór Ferenc dr. egyet. ny. r. tanár). Toxicoderma menstruale esete, erysipeloidszerű jelenségekkel. Irta: Berde Károly dr. klinikai tanársegéd. A havivérzéssel együtt időszakosan megjelenő, majd elmúló, valamint kimaradása esetén az őt helyettesítően jelentkező bőrelváltozások már régebben is ismeretesek voltak. Opelnak összefoglaló tanulmánya (1908) számos alakját sorolja fel az idősebb Hebra óta észlelt ilyen bőrelváltozásoknak. Azóta újabb észlelők néhány más, általuk önálló betegségnek tartott, s a petefészek menstruális tevékenységével többé-kevésbbé okozati összefüggésben álló bőrfolyamatot írtak le, mint a Polland-Matzenauer-féle dermatitis dysmenorrhoica symmetrica, a Marocchi-féle erythrodermia angioectatica circumscripta, s a H. Cruschmann-féle erythrocyanosis cutis symmetrica. Esetem, melyről beszámolok, a fent említett kórképek közül az erysipeloidszerű kiütések közé sorolható, bár a tisztán orbánészerű jelenségeken kívül más jellegű, időszakos bőrelváltozások is észlelhetők voltak nála. Az esetet egyrészt ritkasága, másrészt azon körülmény folytán tartom közlésre érdemesnek, mert a petefészek belső elválasztásos működésének időleges felfüggesztése révén a bőrelváltozások megjelenését is képesek voltunk megszüntetni. G. M.-né 33 éves asszonyt 1923 március 13-án vettük fel. Egészséges szüleiktől származott, erős gyermek volt. Havihaját 15 éves korában kapta meg, mely szabályosan jelentkezett, 2—3 napig tartott,, kevés vérzéssel. 17 éves korában ment férjhez, kilenc évi házasság alatt három gyermeket szült, az utolsót 1916-ban. Azóta havivérzései rendes időközökben ismétlődnek ugyan, de 1922. év nyara óta alig egy napig tartanak, igen kevés, néha csak pecsételő vérzéssel. 1922. év júliusában általános rosszallat kíséretében homlokán és szemei körül arcának bőre megduzzadt és élénk pír borította el. Pár napi fennállás után e jelenségek megszűntek, csak a szemek körül maradt meg némi vörös elszíneződés, hogy néhány hét elteltével e tünetek újból eredeti hevességeikkel jelentkezzenek, majd alábbhagyjanak. A szemek tájékának ezen általános tünetekkel kísért feldagadása és kivörösödése azóta gyakran megismétlődik, nyomukban a homlok, orrgyök és szemek tájékának állandó, elmosódó határú pírja maradt vissza, hogy azonban e baj kiújulásai havivérzésének jelentkezésével függenének össze, azt nem figyelte meg. Utolsó havihaja három nap előtt, egy napig tartó, kevés vérzéssel. A mérsékelten táplált, életkoránál idősebbnek látszó nő köztakaróján a következő elváltozásokat találtuk: A hajzat igen ritka, szálai vékonyak, rövidek. Az arcon és nyakon a hajas fejbőr szélei, a fejbiccentő izmok vonalai s a fossa jugularis által körülhtárolt területien a bőr elmosódó határokkal élénken vörös, legélénkebb a pír az alsó szemhéjak és a nasolabialis redők között, itt a bőr vizenyősen duzzadt és tapintásra fájdalmas is. A törzsön és a nemi részek körül egyenetlenül elszórt, vagy csoportokban álló gyulladt szőrtüszők, vérzéses udvarral. Mindkét felkar hajlító felszínén egy-egy gyermek tenyérnyi területen éleshatárú, egyenetlenül színeződött ibarna folt, a beteg állítása szerint e helyeken pár nappal azelőtt kékesvörös, viszkető kiütés állott fenn. A látható nyálkahártyák közül a kemény- és lágyszájpadoké elmosódó határokkal kékesvörös és duzzadt, a portip uterin sötétvörös, szemös esős kimaródás ül. Belső szervek épek, vizeletben fehérje és cukor nincs, testhőmérsék normális, Wassermann-reactio negativ. A keringő vérből ültetve bakteriumok nem erednek meg. (Jeney dr.) A gynaekológiai vizsgálat hátrahajlott méhet talál szabad környezettel. A petefészkek nem tapinthatók. (Kuncz A. dr.) A köztakarónak fent leírt elváltozásai több mint három heti láztalan állapot mellett nagyrészben visszafejlődtek, csupán a szemek és orrgyök tájékán maradt meg — bár lényegesen halványulva— az arc pírja. Április 7-én láz jelentkezik, mely két nap alatt lassankint 39 fok fölé emelkedik, miközben az arc kisfokú viszketés kíséretében egész kiterjedésében kékesvörössé válik és megduzzad. Az elszíneződés és duzzanat határa az ép bőr felé elmosódik. A duzzanat annyira fokozódik, hogy április 9-én a beteg szemréseit felnyitni már nem tudja. Ez az állapot három napig tart, mialatt a nyelv s a torokképletek duzzadttá válnak, vizenyősek és vörösek, a beteg 40 fokos láz mellett nyelni nem tud, légzése annyira akadályozott, hogy légcsőmetszéshez készülünk. Emellett émelygés, kínzó hányási ingerek és görcsös gyomortáji fájdalmak állanak fenn. Április 12-én a nyelvgyökön mogyorónyi savós hólyag keletkezik, délután megjelenik a menses, kevés savós-véres váladékkal, mely másnapra meg is szűnik. Ettől kezdve a láz három nap alatt alászáll, az arc és szájüz elváltozásai visszafejlődnek, csupán a szemek körül marad meg mintegy három harántujjnyi szélességben a bőr mérsékelt oedemája és pírja, az előzőleg bántalmazott bőrterület pedig enyhén ihomlik. Ellenben a lábszárakon és felkaron symmetrikus elrendeződésben számos lencsényi—tallérnyi urtica jelentkezik, melyek heves viszketés mellett néhány óra alatt vérzéses foltokká alakulnak, majd pár nap múlva festenyzett folt hátrahagyásával felszívódnak s a patiens újból teljesen egészségesnek érzi magát.