Orvosi Hetilap, 1925. május (69. évfolyam, 18-22. szám)
1925-05-03 / 18. szám
69. évfolyam 18. szám Budapest, 1925 május 3 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszti és kiadja : a vallás- és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága: HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA KUBINYI PÁL GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY JÓZSEF FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : BÍRÓ ISTVÁN. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Detre László és Sivó Rudolf: Insulin és gyomorsecretio. (399-401. oldal.) Schustek Jenő: Ritkán előforduló hasűk pseudo-cysta esete. (401—403. oldal.) Fritz Gusztáv és Paul Benő: Állandó-e a nyulak vérének cukortartalma? (404—405. oldal.) Szily Pál és Ambrus Tibor: A tej és tejtermékek szerepe a nemspecifikus gyógyhatásban. (405—408. oldal.) Puder Sándor: A tuberculosis kezelése sanocrysinnel Möllgaard szerint. (408—412. oldal.) Étrendi előírások. Az anyagcserebetegségek diaetás kezelése. 32. Hizlalókúra. (412—413. oldal.) Lapszemle. Belorvostan. — Sebészet. — Szemészet. (413—415. oldal.) Elméleti tudományok köréből. (415. oldal.) A Budapesti Kir. Orvosgyűlés április 25-i ülése. (415— 416. oldal.) Az Országos Balneologiai Egyesület XXX. kongresszusának ülése április 17-én és 18-án. (416—417. oldal.) A Közkórházi Orvostársulat április hó 22-i ülése. (417— 418. oldal.) A Magyar Röntgentársaság április 20-i ülése. (418. oldal.) Honvédorvosok Tudományos Egyesülete április 7-i ülése. (418—419. oldal.) Erzsébet Egyetemi Tudományos Szövetség Orvostudományi Osztályának március 28-i ülése. (419—420. o.) Egyetembarátok Orvosi Szakosztályának és a vele egyesült szegedi Orvosegyletnek április 18-i ülése. (421. oldal.) Vegyes hírek. (421—422. oldal.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A budapesti kir. magy. Pázmány Péter tudományegyetem III. sz. belklinikájának (igazgató báró Korányi Sándor dr. egy. ny. r. tanár) közleménye. Insulin és gyomorsecretio. Írták: Detre László dr. és Sivó Rudolf dr. A belső secretiós apparátusnak a gyomor élet- és kórtanában elfoglalt jelentőségteljes helyzete a klinikai belgyógyászatnak és a kísérleti pathologiának meglehetősen széles körben átkutatott területe. Ismertek a belső secretiós apparatus egyes tagjainak — elsősorban a thyreoideának s a mellékvesének — pathologiás functióváltozása következtében a gyomor secretiós viszonyaiban bekövetkező módosulások; ismertek e kérdés tisztázását előmozdító azon kísérletes vizsgálatok is, melyek az egyes belső elválasztású mirigyek kivonatainak adagolásával értek el változásokat a gyomor secretiós viszonyaiban. Az első enemű rendszeres vizsgálatok Boenheim nevéhez fűződnek. Boenheim a thyreoidea, pancreas, thymus, mellékvese, hypophysis és ovarium belső secretiós produktumainak egyszeri parenteralis adagolása után a gyomor sósavsecretiójában elért változások alapján fenti mirigyeket két csoportra osztja; az első csoportba, az acceleratorok csoportjába sorolja a pajzsmirigyet, a hypophysist és az ivarmirigyeket, mint amelyeknek extractumai a gyomor sósavsecretiójára stimulálólag hatnak, a második csoportba a thymust és mellékvesét sorolja, mint amelyek a gyomor sósavsecretióját gátolják. Az epiphysis, úgy látszik, nem befolyásolja a gyomor secretorikus functióját. Boenheimn kívül számos más szerző foglalkozott ilynemű vizsgálatokkal, melyek részben hasonló (thyreoidea: Molnár és Csáki, Rogers és munkatársai; mellékvese: Hess és Gundlach, Rogers és munkatársai stb.; hypophysis: Hess és Gundlach, Rogers és munkatársai stb.), részben ellentétes (thyreoidea: Hardt; mellékvese: Jukawa stb.) eredményekkel végződtek. Legújabban Badylkesnek az állandó vékony szondával végzett vizsgálatai útján nyert aciditási görbéi adrenalininjectio hatása alatt emelkedő tendentiát mutatnak; pajzsmirigy nagyobb adagjaival viszont a secretiós görbe ellapulását idézte elő s csak individuálisan kis dosisokkal sikerült secretiónövekedést elérnie. Pituitrinnal a savsecretio jelentős csökkenését idézte elő Badylkes. A pancreas valódi belső secretumának a gyomorelválasztást befolyásoló hatására vonatkozó vizsgálatok mindmáig hézagosak. Boenheim a kereskedésbeli „pankreasextractum“-okkal végzett kísérletei során úgy találta, hogy a pankreas is az accelerans mirigyek közé tartozik; hasonló eredménnyel végződtek Rogers, Rahe, Fawcett és Hadkert coagulált és nem coagulált pankreasextractummal végzett állatkísérletei, melyeknek eredménye szerint az extractumok a gyomorsecretióra erős ingerként hatnak. Az utolsó évek insulinkutatása bebizonyította, hogy ezek a készítmények nem felelnek meg a pankreas valódi belső secretumának. A valódi secretumnak, az insulinnak a gyomor secretiós viszonyaira való hatását — tudomásunk szerint— mindeddig nem tették vizsgálat tárgyává. Ezen körülmény indított minket az insulinnak a gyomor secretiós viszonyainak befolyásolására irányuló hatása tanulmányozására. Kísérleteinket két csoportra osztottuk: a vizsgált esetek nagyobb részében huzamos insulinhatást igyekeztünk elérni s ezeknél a gyomor secretiós functióját több napig tartó állandó insulinadagolás alatt figyeltük. Eseteink második csoportjában egyszeri insulinadag hatását óhajtottuk észlelni. Vizsgált eseteink közül kizártuk mindazokat, melyeknél a gyomor secretiós apparátusának anatómiai laesiója által feltételezett megbetegedés szóba jöhetett, ugyancsak mellőztük a belső secretiós disfunctióban, továbbá a diabetes mellitusban szenvedő betegeket. Kísérleteink befejezésekor jelent meg Collazo és Debreff (Biochem, Zeitschr. 154.) közleménye. Szerzők az insulinnak Pawlow-gyomoros és gyomorfiszulás kutyák gyomornedvelválasztásának mértékére (cm3-ben kifejezve, aciditás meghatározás nélkül) gyakorolt hatását vizsgálták,melyek „spinatsecretin“, illetve pilocarpinrészben hússal etetett, részben pedig olyan kutyákon vizsgálták, melyek „spinalsecretin“-, illetve pilocarpinhatás alatt állottak. Saját kísérleteink — mint továbbiakból kitűnik — teljesen más irányban mozognak.