Orvosi Hetilap, 1930. szeptember (74. évfolyam, 35-38. szám)

1930-09-06 / 35. szám

74. évfolyam, 35. szám Budapest, 1930 szeptember 6. ORVOSI HETILAP Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR BÉLÁK SÁNDOR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ HÜTTL TIVADAR FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ Alapította MARKUS­OVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY SZÉKELY ÁGOSTON TARTALOM: Konrád Jenő: A meteorológiai viszonyok szerepe az eclampsia aetiologiájában. (889—892. oldal.) Sas Lóránt és Szeld Endre: Baktériumok és vegyhatás össze­függése a vizeletben. (892 896. oldal.) Záborszky István: A súlyos tüdőbetegek gyógykezelése. (896 —900. oldal.) Kopári József: A tüdőtuberculosis Röntgen kezelése. (900- 904. oldal.) Czoniczer Gábor és Weber Stefánia: Új eljárás a vér (plas­ma)-lepény retractiójának mérésére. (904—906. oldal.) Campián Aladár: Súlyos gégestenosis haemophilia következ­tében. (906—908. oldal.) Barta Imre: A fehérvérsejtek toxikus granulatiója, mint rak­tározás. (908—911. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (137—140. oldal.) Lapszemle: Belorvostan. Sebészet. Szemészet. (911- 912. oldal.) Könyvismertetés. (912. oldal.) Herczeg Árpád: Orvosok a villamosság és mágnességtan tör­ténetében. (912—914. oldal.) Barta Ödön: A II. nemzetközi sejtkutató congressus. (914 916. oldal.) Kiss Ferenc: A III. nemzetközi anatomai congressus Amster­damban. (916. oldal.) Vegyes hírek: (916. oldal és a borítólap III. oldalán. EREDETI KÖZLEMÉNYEK A szolnoki m. kir. Bábaképző Intézet közleménye. A meteorológiai viszonyok szerepe az eclampsia aetiologiájában.* Irta: Konrád Jenő dr., igazgató tanár. A meteorológiai tényezők szerepének megvilágítására az eclampsia aetiologiájában újabb adat gyanánt nem tar­tom érdektelennek a következő észleléseink közlését. A múlt év (1929) május havának végétől (május 30) július 15-ig a szolnoki Bábaképezde szülészeti osztályán kilenc eclampsia került észlelésre. Egy mindössze 3 éve nagyobb helyiség fölött rendelkező, de még így is közép­forgalmú szülőintézetben ennyi eclampsiának aránylag rövid időn belül összetorlódása feltűnő tünet és természet­szerűleg kutatnunk kellett,hogy várjon a véletlen játéka volt-e ez, vagy létrejöttének lehet legalább valószínű ma­gyarázatát adni. 1926. év első felében az ideiglenes, szűk helyiségben, 1926. augusztus hó 17-től kezdve az új tágas otthonban befolyt összesen 335 szülés, 1927-ben 456, 1928-ban 449, 1929. január 1-től 1929. július közepéig 359 szülés. Ezen idő alatt az észlelésünk alá került eclampsiák száma volt: 1926-ban, 1927-ben, 1928-ban, 1929 január 1.—július 15-ig 13, melyek közül 9 az előbb említett rövid 7 hét alatt folyt le. Ezen számadatokból azon következtetést kellett le­vonnunk, hogy itt bizonyos törvényszerűséggel állunk szemben, annál is inkább, mert a kórrajzok átvizsgálá­sánál megálapítottuk, hogy 1928. év ugyanazon évszaká­nak ugyanazon időszakában mindössze 2 eclampsiát ész­leltünk. Ezen két eset közül az egyik, mely történetesen halá­­losan végződött, épen június 11-ére esett, mely napon 30.7 mm-nyi csapadék volt, erős jégeső kíséretében, ezen napot megelőzőleg pedig június 5-én 13.9 mm. június 6-án 13.8 mm. június 7-én 9.7 mm. eső esett A másik és a nyári évadban utolsó eclampsia június 20-ra esett, miközben 20-ig újabb 22 mm­ eső esett. Ezen eclampsiás meggyógyult. 1928. június 20-tól 30-ig még egy nagyobb 29,6 mm­­nyi eső volt június hó 27-én, azután már a tavalyi, emlé­kezetesen súlyos szárazság következett, melynek bekö­szöntése után pedig több eclampsiát ez évadban nem lát­tunk ! Mindezeket figyelembe véve lehetetlen volt nem arra gondolnunk, hogy Hoenthorst állítása, mely szerint az eclampsiák száma is a levegő nedvesség tartalma közt okozati összefüggés van, észlelésünk által újabb bizonyí­tékkal gazdagodik. Egyébként Hoenthorst­ hoz hasonlóképen nyilatkozik Buck is. Szerinte 340 E. közül csak 20 esett derült időjá­rásra és Buck a nedves és hűvös levegőben megnehezített bőrlégzésnek is szerepet tulajdonít az eclampsiák kitörésé­nek elősegítésében. Sachweh szerint is a táplálkozáson kívül az időjárás­nak is fontos szerepe van az eclampsiák aethiológiájában, 12.000 szülés közül 118 eclampsiából a legtöbb a nedves és főképen nedvesen meleg időjárásra esett. Westphal talán az egyedüli az utolsó 8 év szerzői kö­zül, ki az eclampsiák frequentiája és az időjárás közti összefüggést tagadja, de vele szemben áll Ragusa—Eredia, ki ugyancsak azt találta, hogy 137 eclampsia közül 56 esetben a kitörés napján 60 esetben pedig az eclampia kitörése előtti napon a levegő nedvességtartalma lénye­gesen nagyobb volt a rendesnél és csak 14%-ban nem ta­lált szembetűnő összefüggést az eclampsiák kitörése, il­letve száma és az időjárás között. Von Heues kilenc berlini klinika anyagából összeállt­ . A magyar Nőorvosok Társaságának 1930-iki nagygyűlé­séről elmaradt előadás.

Next