Orvosi Hetilap, 1931. július (75. évfolyam, 27-30. szám)

1931-07-04 / 27. szám

698 ORVOSI HETILAP 1931. 21. sz. A lázkezelést megelőző állapothoz képest tehát — szi­gorúan véve — a javulás nem 66,7, hanem kerek számmal 60%-ban volt 1—2-es cenzurájú, ami szintén igen jelenté­kenynek mondható. Somogyi Istvánnak 12a­g a Schaffer­klinika anyagán egy éven belül a megbetegedés időpont­jától megindított malária-kúrásnál a teljes és fél remissiós esetek száma 52,4%. Vitéz Hegedűs L.5 már említett 60 esetéből teljesen munkaképes lett 53,2%, félig munkaképes 28,5, együttesen 81,7%, mely szám kb. egyezik a mi 1-es, 2-es és 3-as cenzúrájú keresetképes eseteink összegével, 83,3%-kal. Feltehető, hogy a Schaffer-klinika esetei mégis általánosságban a kezelés időpontjában mind a magunkéi­nál, mind a Sarbó osztályán kezeltek minél progrediáltab­­bak voltak. Az általános intelligenciával meglehetős szoros korre­lációt mutató logikai szókapcsolat-emlékezet, ahogy azt láttuk, még gyakrabban javul, mint a munkaképesség, így a felfogó emlékezet eseteink 91,3%-ában, a megtartó em­lékezet 82,6%-ban kétségtelenül javult. Igaz ugyan, hogy itten is e javulás mértéke (1. 1. táblázat) a felfogó emlé­kezet terén az esetek kb. felében, a megtartó emlékezet terében kb. 60%-ban közelíti meg, ill. éri el a normális, ill. a gyakorlati hasznavehetőség határait s igaz, hogy a me­mória is az esetek egy kisebb százalékában a kezelés előtt is tűrhető mértékű volt. A tényleges, gyakorlatilag számbavehető munkaké­pesség különben az esetek nem túlságosan csekély hánya­dában csak igen lassan s ahogy azt Kaufmann Irén­(1929) leírta, a különböző képességekre lényegesen eltérő tempó­ban állott be, de évről-évre, néha hullámzásokkal, ám mégis tovább javult, némely esetben a kezdeti igen szerény eredményhez képest meglepő mértékben. Másrészt azon­ban a lázkezelés eredményének megítélésénél fontos kö­rülmény, hogy eseteink túlnyomó része, 81,5%, már meg­betegedése előtt is többé-kevésbbé szerényebb szellemi tel­jesítményt igénylő munkakörön belül, mint asztalos, bor­bély, cipészmester, irodai tisztviselő, kisebb kereskedő, házfelügyelő, jegyszedő, stb. kereste volt meg kenyerét. Az eredmények elfogulatlanul helyes megítélhetése szempontjából tehát fontos az is, hogy nem egy betegünk magasabb, de elég nagy részük alsóbbrendű, eredeti mun­kakörében is mindvégig teljességgel munkaképtelen ma­radt, ellenben teljesen munka- és keresetképessé lett idő­vel, csekélyebb rendű szellemi koncentrátiót s azt sem huzamosabb folytonosságban megkövetelő egyéb pályán, így pl. eredetileg bankpénztáros betegünk intelligenciája teljesen helyreállott, számolóképessége kivételével, mely ma, 40 évvel a kezelés után, bár még mindig egyre javul, ingadozó megbízhatósága folytán távolról sem volna elégséges eredeti hivatásának betöltésére. Mint ki­sebb vállalat csoportvezető már másodéve kifogás­talanul beválik. Volt építész betegünk nagymérvű remis­siója óta beállott rokona butorkereskedésébe üzletvezető­nek s nem túlságosan nagy igényű munkakörét kifogásta­lanul ellátja. Teljesen leromlott s felvételkor súlyosan za­vart többgyermekű hölgybetegünk ma újból többgyerme­kes, bonyolult háztartása élén áll, de közelebbi kikérde­zésre kiderül, hogy az igényeket, miket vele szemben a háztartás, gyermeknevelés, stb. támasztottak, lényegesen redukálták. Egy soffőr betegünk is mintegy teljesen helyreállott­nak volt mondható, mégsem engedhetjük meg neki eredeti hivatása folytatását, ellenben mint házfelügyelő, nemcsak saját de gazdáik bemondása szerint is dolgát (szere­lés, kapunyitás, házbérbeszedés, elszámolás), valameny­­nyire ugyan felesége ellenőrzésével, kifogástalanul végzi. Egy másik tiszviselő betegünk, ki a maláriás lázak köze­pette fokozódóan elhülyült egyén benyomását tette, telje­sen megzavarodott volt, majd a kezelés befejeztével dü­höngő expansiv mániás állapotba jutott s éveket töltött utána elmegyógyintézetben, végül a 3-ik évben lényegesen javulni kezdett s most fejben kifogástalanul számol, ír, olvas. Beszédje időnkint szakemberre még mindig elég fel­tűnően elmosódott s felesége panaszkodik is férje megbíz­hatatlan s durva voltára. Mindezek ellenére a bíróság gondokság alól őt hatósági orvosi bizonyítvány alapján felmentette s most második éve — felesége elfoglalt tiszt­viselő lévén — egyedül vezet trafikot. Főhibája ma karak­terének bizonyos, főleg hangulatilag alapozott alsóbbren­dűsége, mely főleg naiv nagyzolásra hajló, euforiás mo­dorában nyilvánul meg, melynek folytán üzleti teendőinek teljes ellátása mellett bizonyos elegáns nemtörődömséggel okoz s szenved el a hibátlanul megkeresett pénznek nem hibátlan hovafordításával kisebb károsodásokat. Iparos­mester betegeink, kik betegségük előtt nagyobb személy­zettel dolgoztak, relatív gyógyulásuk óta személyzetüket túlnyomóan elbocsátották, s külön műhely nélkül ottho­nukban egyedül dolgoznak, keresnek s úgy, ahogy megél­nek. Mindebbe a mai, általánosan leromlott gazdasági ill. kereseti viszonyok is közrejátszanak.* Prognostikus szempontból ezek szerint: 1. A paralyti­­kusok postherápiás keresetképessége jó esetben is függ a hivatástól, melynek körén belül tevékenykedniök kell. Mennél magasabbrendűen szellemi volt ez a megbetegés előtt, annál valószínűbbként kell a prognózisba beleven­­nünk a hivatáskor nívójának leszállítását a therapia után. 2. Ahol súlyosabb tabeses ataxiás, avagy, mint egy Lis­­sauer-féle paralysis-esetünkben, féloldali idősült motoros hűdések komplikálják a korképet, ottan az eredetileg szin­tén kisebb-nagyobb mérvben jelen volt értelmi defektusok­nak akár teljes visszafejlődése sem fogja a saját képein hi­­vatáson­ belüli keresetképességet helyreállítani, ha az egyén foglalkozásának egyik nélkülözhetetlen előfeltétele a teljes motilitás volt. K­ét esetben a fenti 23 eset közül került sor 1930 végéig megismételt lázkúrára. Ezek közül négynél az eredmény az első kúra után is már lényeges javulás volt, de pl. a számolás elégtelensége miatt a kereseti képességet tovább akartuk fo­kozni, avagy egyes újabb, gyanús hangulati hullámzások miatt látszott ajánlatosnak a kúra megismétlése. E négy eset ma 1-es, ill. 2-es keresetképességű. Az 5-ik esetben az első malá­ria-kúra után nem állott be gyakorlatilag számbavehető javu­lás s a másfél évvel utóbb megismételt malária-kúra szintén inkább csak a szellemi komponáltságot javította, míg az ál­állapot tabeses komponenseinek nemjavulása a vasesztergá­lyos betegnél a keresetképességet számbavehetően megjaví­tani nem tudta. Hasonló volt egyébként az eset az egyik, a fenti statisztikában nem szereplő, malária + pyrifer + neo­­saprovitannal kezelt csendőrőrmesternél, kinél a lázkúra által nagy fokban megjavított szellemi állapot és munkaképes­ség mit sem enyhített az egyénnek nem­ javult tabeses és sok­ízületi gyuladás által is fokozott járási zavara által tovább fentartott hivatásbeli teljes keresetképtelenségén. * Az emlékezeten kívül az egyéb szellemi képességek prognostikai jelentőségének kidolgozása folyamatban van. Ezen felül azonban igyekszünk a remittáltak fajlagos, azaz szakmabeli munkaképességét is, mint keresetképességük egyik legfőbb alapját gyakorlatban is kipróbálni. A remittált paralytikust igyekszünk elbocsátás előtt foglalkozása keretén belül műhelyben, könyvtárrendezéssel, katalogizálással, szám­lák, pénztárkönyv ellenőrzésével, stb., esetleg azonban ott­honában előírás, megbeszélés alapján végzett próbamunkával munkaképessége mértékének, kitartásának egyéni megbízha­tóságára ellenőrizni, cenzúrázni. Igen jól lehetne ezeket külön orvosi-psychotechnikai laboratóriumban elvégezni, ha ezt ve­zető egyén psychiatriailag és psychológiailag, de iparilag és kereskedelmileg is eléggé tájékozott.

Next