Orvosi Hetilap, 1932. december (76. évfolyam, 48-52. szám)

1932-12-03 / 48. szám

76. évfolyam 48. szám Budapest, 1932 december 3. ORVOSI HETILAP SzerkeKtóbzotta&g: HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR BÉLÁK SÁNDOR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ HÜTTL TIVADAR FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ: FRITZ ERNŐ Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták­: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON TARTALOM: Ádám Lajos: A tüdőechinococcusról. (1075—1076. oldal.) Rejtő Sándor: Az otogen agytályogok megkereséséről. (1077— 1078. oldal.) Orffy Lajos: Magyarország 1931. évben végzett császármet­széseinek statistikája. (1078—1084. oldal.) Klein Miklós és Szentmihályi István: A qualitativ vérkép vál­tozása sárgaságban. (1084—1087. oldal) Janáky Gyula: A Thorn-féle műfogásról. (1088—1089. oldal.) Cseresnyés Tibor: A Donati-féle, a duodenum resectiójában használatos műszer. (1089—1090. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései (189—192 oldal) Lapszemle: Belorvostan. — Szülészet. — Gyermekgyógyászat. —Urológia. — Szemészet. (1090—1091. oldal.) Könyvismertetés. (1091—1092. oldal.) Egyesületek ülésjegyzőkönyvei: (1093—1095. oldal.) Milkó Vilmos: Egy délelőtt a bécsi „Unfa­lspital”-ban. (1096. oldal és a borítólap III. oldalán.) Vegyes hírek: (a borítólap III. és IV. oldalán.) Magyar Orvosi Nagyhét jegyzőkönyvének első füzete. EREDETI KÖZLEMÉNYEK A tüdőechinococcusról.* Irta: Ádám Lajos dr. egyetemi ny. r. tanár. A tüdőben előforduló echinococcus nem nagyon rit­ka betegség és hogy mégis érdemesnek tartom vele fog­lalkozni, annak két oka van: az egyik, hogy a legtöbb országban, hol echinococcus gyakran fordul elő,­­ mint Ausztráliában és Argentinában, Európában pedig Island, Dalmácia, Mecklenburg, Pomeránia és Hollandia északi részében, — pontos statistikát vezetnek az echinococcu­­sok előfordulásáról, amivel már önkéntlenül együtt jár a prophylaktikus intézkedések hatásosabb keresztülvitele s ezzel párhuzamosan a betegségek rohamos csökkenése, addig Magyarországról sehol ilyen statistikát nem talál­tam, dacára, hogy Magyarország olyan államnak van feltüntetve s olyan is, hol az echinococcus betegség elég gyakran fordul elő, a második ok pedig, hogy a tüdő­­echinococcus megbetegedés kórismézése után nincs egy­séges állásfoglalás a sebészek között a követendő el­járásra vonatkozólag. Vannak sebészek, akik minden esetben feltétlenül a műtét mellett vannak s igen sokan, kik hivatkozva a nagyszámú műtét nélküli gyógyulásra, a műtétet csak bizonyos esetben tartják megengedettnek, illetőleg szükségesnek. Az echinococcus a kutyában élősködő taenia echino­­coccusnak cysticercus állapota. A parasitával történő fertőzés lehet direct kutya útján, úgy, hogy érett proglottis, vagy pete kerül a kutya nyalása útján az ember kezére s innen jut az ember szájába. A kutya mindig a végbélen kiürülő proglotu­sokkal fertőzi orrát, száját. Az sem lehetetlen, hogy a kutya szőrén is vannak peték s simogatással is fertőzheti magát az ember. Indirect úton pedig úgy tör­ténhetik a fertőzés, hogy a teheneket őrző fertőzött kutya útján a tehén hasbőre, tőgye fertőződik a mezőn s kintén a fejő egyén keze, esetleg kézről a tej is. Elképzelhető fertőzés nyers gyümölcs, főzelék útján is. Primitív vidé­keken, különösen hol kevés a víz az állatokkal közösen használt kutak útján. Egy proglott­sban 500—4000 pete van, melynek burka a gyomorban, vagy a duodenumban feloldódik és a hathorgú embryo szabaddá válik s bár sok közülük tönkremegy, egynéhány megakad a bélfal­ban é­s bejut a portális vérkeringésbe. Dévé kísérletileg disznókat echinococcussal etetett és az evés után 3 óra múlva már a májban találta meg az embryót. Az állatkísérletek és az egyes szervek fertőzöttségé­­nek m-a is azt bizonyítják, hogy az embryo vér útján jut be az egyes szervekbe s csak ritkám per continuita­tem, vagy a nyirokerek útján. Miután a májra kétség­telenül bebizonyosodott, hogy majdnem kizárólag a par­tnerek útján fertőződik s minthogy a tüdő a H. szűrőt képezi, melyen a vérnek át kell áramolni mielőtt a nagy vérkeringésbe jut, nem lehet csodálkozni, ha a máj után a tüdő van legtöbbször megtámadva. A 25 /x átmérőjű embryo rendesen az I. szűrőn, a májban fennakad s csak ritkábban jut el a II. szűrőig, a tüdőig. Minthogy Spalte­holz szerint a vena coronaria vermtriculii útján a porta és a vena cava között előfordul direct összeköttetés is, el­képzelhető, hogy az embryo direct is bejuthat a tüdőbe, gyakoribb azonban az az eset, hogy a májon keresztül jut a tüdőibe, ez főleg idősebb egyénekkel történhetik meg, kikben a máj capillarisok tágab­bak. Az echinococcusnak kedvező talaja van a tüdőben. Lassú növekedése folytán nagyra megnőhet, mielőtt nyomás folytán functionális zavarokat okozna, később azonban elnyomhatja a szívet, mediastinumot, rekeszt, sőt a mellkas csontos falát is sorvaszthatja. Igen fontos tudni, hogy a tüdőben a tokja (Wirtskapsel) igen vékony, aminek igen fontos jelentősége van, akkor is, mikor se­­bészileg megnyitjuk, főleg pedig azért, mert a beteg köhö­gése közben, megpukkadhat a tok is beletörhet a hörgőbe, mellüregbe. A tömlő külső fala a tüdőben is chitin réteg, mely fénylő és szabályos párhuzamosan csikólt, a belső paren­­chymás réteg, mely szemcsés, bágyadtabb fényű és glyko- *) A Magyar sebésztársaság 1932. nagygyűlésén tartott előadás.

Next