Orvosi Hetilap, 1933. október (77. évfolyam, 40-43. szám)

1933-10-07 / 40. szám

77. évfolyam, 40. szám Budapest, 1933. október 7. ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSEK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR HÜTTL TIVADAR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ ORSÓS FERENC FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR. SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ TARTALOM: Scipiades Elemér: A nőgyógyászat keretébe tartozó vérzések­ről. (889—894. oldal.) Fernbach József: A szív korai syphilise. (894—896. oldal.) Kanócz Dénes és László Géza: A Cholesterin és lecithin ellen­hatása a fokozott vérnyomás és az érelmeszesedés kelet­kezésében. (896—899. oldal.) Szarka Sándor: A tüsző­hormon szerepe a méhnyálkahártya mirigyes-tömlős túltengésében. (899—902. oldal.) Kelemen György: Adat a füleredetű nyaki tályog kórtanához. (902—903. oldal.) Babics Antal: A degeneratio massiva érdekes esetéről. (903— 905. oldal.) Szász Ferenc: „Szivárványos ökle’’ hallal végzett vizsgálatok terhesség felismerésére. (905—906. oldal.) Frank Lily: Gyermekkori laminalmérgezés. (907. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (157—160. oldal.) Lapszemle: Belorvosiam. — Sebészet. — Szülészet. — Elmé­leti tudományok. (907—909. oldal.) Könyvismertetés. (909—910. oldal.) Mansfeld Géza:­­ Riedl Arthur. (910. oldal és a borítólap in. oldalán.) Vegyes hírek: (a borítólap II. és IV. oldalán.) A nőgyógyászat keretébe tartozó vérzésekről. * Irta: Scypiades Elemér dr., egyet. ny. r. tanár. (Klinikai előadás.) Hogy a nőgyógyászat körébe tartozó kóros vérzéseket megértsük, mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a női szervezetben holdhónaponkint két, szakaszos, folyamat pe­reg le egymás mellett. Az egyik a havibaj, a másik a pe­teszolgáltatás. Az elsőt a megtermékenyített pete befo­gadására készülődő méhnyálkahártyán proliferatiós és secretiós szakaszból álló időszak készíti elő, aztán egy olyan vérzés követ, melyet sajátos tünetek vezetnek be, alvadékképződéssel nem jár s­oha a pete megtermékenyí­tésének elmaradásával feleslegessé vált nyálkahártyának tryptikus fermentek hatására történő levedlése, végül pedig a nyálkahártyának rövid nyugalmi szaka fejezi be. A másiknak bevezetője a pete és tüszőérés, lényeg a pete kiszabadulás és a corpus sanguinolentum képződés, be­fejezői pedig: egyrészt a pete elhalásának és a sárgatest kiképződésének, másrészt: a sárgatest szétesésének és a corpus fibrosum kiképződésének szakaszaiból álló stá­diumok. Ennek az egymás mellett járó két folyamatnak idő­beli összefüggését s időszakaiknak jellemzőit, Adler és Hirschmann, valamint Chon előzetes vizsgálatai után Schroeder tisztázta. Utóbbinak eredményeit a következő táblázat szemlélteti: pere kiszabadulás, második megoszlás, vándorlás, corpus sanguinolentum képződés kanyargós mirigyek, elmosódott határa világos sejtekkel, a stromá­ban semmi magoszlás, 2 rétegű menstrualis decidua \ II st. III. st.\ a) phasis b) phasis— \/— stadium, praemenstruum -/ III. stadium. / a) phasis b) phasis 1. st. 1. st. pete elhalás corpus luteum képződés corpus luteum szétesés lipoid kiszabadulás corpus fibrosum képződés tüszőérés peteérés első megoszlás 1—5 nap 6—10 nap 11 —16 nap 17—28 nap vérzés regeneratio pihenés proliferatio secretio «0 — 1­0 magszétesés, •53 0) V"S sejtszétesés «« nekrosis­z­i hámmal fedett mucosa nyug­vó mirigyek, a stromában sem­mi magoszlás, esetleg vér­pigment maradékok szűk mirigyek, éles határú magas sötét sejtekkel, a stro­mában sok magoszlás 25/ ?\ o / (D * 3/ so \ Cv B *) A balatonfüredi orvosi héten tartott előadás.

Next