Orvosi Hetilap, 1935. március (79. évfolyam, 9-13. szám)
1935-03-16 / 11. szám
1935. 11. sz. ORVOSI HETILAP LAPSZEMLE Belorvostan. »Adovern« alkalmazásáról. Müller. (Deutsche Med. Wschr. 1935. 6. sz.) Az adonis vernalis glycosidája az adomain. A Roche-gyár Adovern néven hozza forgalomba. Hatásai: 1. Javul a diastoles telődés és erőteljesebbé válik a systole. 2. Gyorsan hat, de nem kumulálódik. 3. Ledativ hatású az idegrendszerre. 4. Szabályozza az érvelést. A hatásai közül az ingervezető rendszerre való szabályozó hatása a legfontosabb, alkalmazásának területe elsősorban a rhytmuszavarokban van, így extrasystole, pitvarlebegés és pitvarlibegés és más rhythmuszavarok, vezetési zavarok esetén. Decompensált esetekben nem várhatunk hatást az adovern-től. Természetesen évek óta fennálló arrhythma perpetua (absoluta) esetében sem várhatunk sokat alkalmazásától. Szemben a chinidinnel, a szívizom contractilitását nem csökkenti. Toxikus mellékhatása nincs. Adagja háromszor naponta 25—30 csepp. Kleiner György dr. Angina pectoris gyógykezeléséhez. Roemheld. (Deutsche Med. Wschr. 1935. 6. sz.) Angina pectoris prophylaxisául, sőt therapiául szabályszerűen keresztülvitt légzési tornát elsősorban a rekesz tornáztatását ajánlja, melyek által a vér oxygentelítettsége növekedik. Kleiner György dr. Strychnin alkalmazása vérkeringési zavarokban. Schlomka. (Deutsche Med. Wschr. 1935. 6. sz.) Strychnin alkalmazása indokoltszívbetegségekben extrasystolek és vezetési zavarok esetén, egyidejűleg chininnel, illetve coffeinnel combinálva, továbbá a perifériás vérkeringési zavarokban acut collapsus esetén, akár műtétek után, akár infectiós megbetegedések kapcsán ; ilyenkor parenteralisan kell alkalmazni, öt milligrammot is, akár többször is naponta. Végül a környéki vérkeringés chronikus zavaraiban (hypodynamiás tünetcsoportban, amely különösen sovány, ájulásra hajlamos astheniásoknál fordul elő) inkább az általános »tonisáló« hatás hasznos. Kleiner György dr. »Prontosil« erysipelas gyógyítása. Schreus. (Deutsche Med. Wschr. 1935. 7. sz.) . Erysipelasban a prontosil specifikum, vele szemben úgyszólván nincs ellenálló eset. Per os adható napi 2—6 gramm. A hőmérséklet két napon belül normálisra csökken és az erysipelas megállapodik. Kleiner György dr. a helyzet a fémből készült idegentestek felkeresését illetőleg, mert ezek röntgenernyővel és többirányú felvételekkel aránylag könnyen megtalálhatók. Azonban ezen módszernek is vannak hátrányai. Kocher 1884-ben galvanometer segítségével napfényen történt operálás mellett határozta meg a fémből készült idegentestek helyzetét. Azonban a galvanométeres eljárás csak vasból készült idegentestek felkeresésére használható. A szerző egy elektromos hullámokkal dolgozó készüléket szerkesztett, amelynek egyik áramköre bármely fémtárgy közellétét megérzi és megfelelő szerkezet segítségével a másik áramkörben érezteti a változásokat. Ezen második áramkörbe egy hangszóró van bekapcsolva, amelyet a műtét előtt megfelelően beállítva, vagy a hang megjelenéséből, vagy annak eltűnéséből következtethetünk az idegentest helyzetére. A készülék alkatrészei, amelyek a műtéti sebbel érintkezésbe kerülnek, sterilisálhatók, nem nagy terjedelműek, maga a készülék szintén könnyen kezelhető és nagy helyet nem foglal el. Nagy előnye az, hogy segítségével pontosan, gyorsan, napfény mellett megkereshetjük az aránylag igen kicsi idegentesteket; érzékenysége oly fokú, hogy milliméterekről megérzi a századgramm súlyú fémszilánkokat. Ha a műtőasztal gummialappal isolálva van és a beteget úgy helyezzük el, hogy az eszközzel nem kell túl közel járnunk a fém alkatrészekhez, zavaró momentumokat nem észlelhetünk. Természetesen a keresés ideje alatt az összes fém-műszereket el kell távolítani a sebből és annak közvetlen környékéről. Nagy Andor dr. Sebészet: A rekeszalatti tályog diagnosisa szokatlanul magas rekeszállás mellett. H. Harntung, Lutherstadt. (Zentral. für Chir. 1934. 3° sz.) A rekeszalatti tályogok rendszerint azon az oldalon jönnek létre, amelyik oldalon az őket létrehozó kórfolyamat fekszik. A diagnosisához a következő dolgok tartoznak : kifejezett nyomási érzékenység a XI—XII. borda magasságában, a középső és hátsó hónaljvonalban. Nyomási érzékenység bimanuális vizsgálatban és a hasfal feszes volta. Láz. Erősen fokozott vérsejtsüllyedés, magas fehérvérsejtszám és magas rekeszállás. Physikálisan kopogtatással a felső részben tüdőhangot hallunk, a középső részben tympanicust, az alsó részben tompulatot. Természetesen az utóbbiakat akkor észleljük, ha a tályogban gázok is vannak. Egyesek extra- és intraperitonealis tályogokat is megkülönböztetnek és felveszik, hogy a pancreas és a vese folyamatai után rendszerint extraperitonealis tályogok keletkeznek. Természetesen az extraperitonealis tályogok intraperitonealissá és az intraperitonealis tályogok letokolódás után extraperitonealisakká válhatnak. A röntgenvizsgálat értékes adatokat szolgáltathat, csak abban az esetben hagy cserben, ha ugyanazon oldali pleuraűrben egyidejűleg exsudatum vagy transsudatum van. Szerző ismertet egy esetet, amelyben egy extraperitonealis tályog oly magasra felnyomta a rekeszkúpot, hogy ép tüdőmező a röntgenernyő előtt csak a II. borda magasságáig látszott. Punchio után a rekeszkúp visszatért eredeti helyére és a későbbi műtétkor, amely a vese tuberculosis elváltozásait jelölte meg mint a tályog okát, azt is megállapították, hogy megelőzőleg nem mellűrbe történt áttörésről, hanem valóban a rekesz magasra nyomásáról volt szó. Nagy Andor dr. Idegentestek helyzetének meghatározása és felkeresése elektromos hullámok segítségével. G. Küntscher: Kiel. (Zentrbl. f. Chir. 1934. 30. sz.) Az idegentestek helyzetének megállapítása és azoknak felkeresése mindig bizonyos nehézségekkel járt. Legkönnyebb még Szülészet. A hüvelyképzés műtéti technikájához, J. Pribrsky. (Zbl. Gynäk, 1935. 7. sz.) A Kirschner—Wagner-féle hüvelyképző műtéthez egy újfajta betétet szerkesztett. Hengeralakú kautschukköpenyből áll, melybe, hogy az alakját megtartsa, egy merevítő készülék van szerelve. Behelyezés előtt félig glycerinnel töltendő meg, majd azután, hogy pontosan nekifeküdjön a képzett hüvelycsőnek, utána töltendő, míg a fecskendőben könnyű ellenállást nem lehet érezni. A külső nemzőszervekhez selyemfonalakkal kell rögzíteni. Az eltávolítás glycerin lebocsátásával történik, amikor a prothesis teljesen összeesik. A betét előnye : pontosan hozzáfekszik a kipraeparált cső falához, az átültetett bőrre gyakorolt nyomás közvetlenül ellenőrizhető, a sebváladék lefolyásáról bőségesen gondoskodva van, fertőző csirok behurcolásának lehetősége minimális, a prothesis könnyen sterilisálható, a betét hossza tetszés szerint szabályozható, a bevezetés és eltávolítás egyszerű. Thaisz Kálmán dr. Elgenyedt laparotomiás hassebek nyitva kezelése. Th. Warschawsky. (Zbl. Gynak, 1935. 7. sz.) Osztályukon az utóbbi években a hasfali abscessusok kezelésében a has átkötését mellőzték és a seb nyitva kezelésére tértek át. Az első napokban, amíg a genytermelés bő, a régi kötéseket is lehet alkalmazni, azonban amint a váladék kevesbedik, elhagyják a kötéseket. A sebeket 2—3 sor hypertoniás NaCl-al átitatott gaze-zel fedik, melyet naponta 3—5- ször váltanak. Majd a sebek gyors feltisztulását elérve, egy sor physiologiás NaCl-al átitatott gaze-zal borítják, amit aztán naponta egyszer váltanak. Ezáltal egyrészt a friss granulatiókat óvják, másrészt hozzáférhetővé teszik a sebet a fény és levegő hatásának. Utóbbi időben ezt még mesterséges fénykezeléssel (Sollux lámpa) is összefűzték, ami még inkább gyorsította a sebek sarjadzását, feltisztulását és a hegképződést. A hámosodás teljes szárazságot követel, úgyhogy ebben a szakban csak a teljes nyitvakezelés a célszerű. A kötésben állítólag bizonyos támaszt találna a hasfal, ami megakadályozná az eventeratiót. Eseteiben még teljes dehiscentia mellett sem fordult elő eventeratio. A hasprés működtetését naponkénti beöntésekkel igyekeztek kikapcsolni. A kezelés előnyei a seb teljes nyugalma, a fény és levegő baktericid hatása, a sebváladék gyors megkereskedése, a sarjadzás siettetése levegő, mesterséges- és napfény által. Thaisz Kálmán dr. Gyermekgyógyászat. Gyermekek acetonaemiás hányásának kezelése. Hensle. (Deutsch. Med. Wschr. 60. 1992. 1934.) Egy ötéves fiúcska különösen súlyos esetének kapcsán foglalkozik az acetonaemiás hányás kezelésének a kérdésével s hangsúlyozza az exsiccosis folytán előállott életveszély elhárítására a parenteralis folyadékbevitel fontosságát nagymennyiségű cukros és konyhasós infusiók alakjában. Újat monmond. A C-vitamin, a vérsavó és a scorbut. Jy 'P*al. (fa£$is&ie Wschr. 13. 45. 1613. / C- * % E. Gabbe-tól Kiin. Wschr. 39. számak£in i^iseltSC-vitaV minmeghatározás a vérsavóban c. munkáral hivatalllékeztet arra, hogy eredményesen kezelt Ip^ver^dsc^bufi^« 299