Orvosi Hetilap, 1935. szeptember (79. évfolyam, 36-39. szám)
1935-09-07 / 36. szám
Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR HÜTTL TIVADAR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ ORSÓS FERENC FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ 79. évfolyam 36. szám Budapest, 1935 szeptember 7 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. TARTALOM: Lipiades Elemér: A női ivarcsatorna rendestől eltérő és kóros elválasztásai s azok kezelése (959—961. oldal) Besnák Aladár és Perjés János: A mellékvesekéreg hypertrophiának összefüggése a testi munkával és a táplálék B-vitamin tartalmával. (961—965. oldal) Szentkirályi Zsigmond : A kolumbácsi légyről. (965—967. oldal) Kaufman Endre : A Meckel-féle diverticulum szerepe a bélelzáródások kóroktanában. (967—970. oldal) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (141—144. oldal) Hollósi Károly: Hatodik hónapban megszakadt méhenkívüli terhesség. (970—972. oldal) Kiss Pál: Állandósult diphtheriás szívzavar. (972—973. oldal) Szombati Sándor : A Meckel-féle diverticulum okozta bélelzáródás esetei a csecsemő- és gyermekkorban. (973— 974. oldal) Lapszemle: Belorvostan — Szülészet — Urológia — Szemészet — Bőrgyógyászat (974—976. oldal) Könyvismertetés (976. oldal) Szendi Balázs : Örökléstani klinikák, fajegészségügy és örökléstan a III. Német birodalomban. (976—979. oldal) Vegyes hírek (a borítólap 3. és 4. oldalán) A női ivarcsatorna rendestől eltérő és kóros elválasztásai s azok kezelése.* — Klinikai előadás. — (Folytatás) Irta: Scipiades Elemér dr., egyetemi ny. r. tanár. 111. A kórismézés. Hogy most a női nemi szerveknek ezekben megismert rendestől eltérő, vagy kóros, elválasztásait eredményesen kezelhessük, mindenekelőtt azok fennforgását, származása helyét, minőségét, majd kórokát kell tisztáznunk. Az ilyen kórisméhez pedig elsősorban az egész szervezetre kiterjedő úgynevezett általános vizsgálatra van szükség. Ezt a nemiszerveknek éspedig a szeméremtestnek, a hüvelynek, a portrónak, egészen a külső méhszájig eszközölt vizsgálata követi tisztán szemmel, illetőleg csöves vagy ha szükséges, más tükörrel, vagy éppen, ha van, kolposcoppal is. Ilyenkor a vulvát vizsgálva, annak az ajkak összenyomásakor mutatkozó váladékát, nyálkahártyájának színét, exchoriatióit, ekzemáit, sérüléseit, burjánzásait, fekélyeit, a hozzátartozó mirigyek (Skene, Bartholinis kivezető nyílásait, azoknak a mirigyek megnyomására történő viselkedését, váladékuknak mennyiségét és minőségét szemléljük meg a szeméremtáj környékével együtt. A hüvelynek színe, exchoriatiói, efflorescentiái, sérülései, fekélyei, burjánzásai s váladékának mennyisége érdekelnek bennünket. A portrén azt vizsgáljuk, ép-e a színe, vagy hogy van-e rajta comissurarepedés, ectropium, pseudo-erosio, fekély, illetőleg burjánzás és hogy milyen váladékának minősége és mennyisége. Ezekhez csatlakozik az egyes nemiszervrészek vizsgálata kapcsán a váladék vegyhatásának lakmás papírral, vagy szakintézetekben esetleg mikroelemekkel elektromos úton, történő megállapítása, továbbá a váladékvétel mikroscopiai vizsgálat céljára. Az 1935. év május havában tartott balatonfüredi Orvoshét előadása. Utóbbihoz vízzel és alkohollal tisztára mosott és aetherrel, vagy chloroformmal, zsírtalanított tárgy és fedőlemez kell, továbbá néhány platinkacs és láng, előbbinek újra és újra végzendő kiégetésére. A váladékot lehetőleg vérzésmentes időben s olajjal nem szennyezett ivarcsatornából kell venni éspedig minden helyről frissen kiégetett platinakaccsal, melyről a váladékot egyenesen a tárgylemezre kenjük. Mi rendesen négy darab tárgylemezt készítünk s a vulvából, itt is kivált a húgycsőből, vett váladékot azok legtetejére, a hüvelyből vettet azok középső részére, a cervixből vettet pedig azok alsó részére kenjük. Az első lemezt aztán egyszerűen methylenkékkel festjük. A második lemezt Graam szerint. Mindkettőhöz, a levegőn levő szárítás után, lánggal történő fixálás is szükséges. A megfestett készítményeket aztán olaj immersióval vizsgáljuk. A harmadik lemezen a váladékot konyhasóval hígítva, függő cseppben, vagy fedőlemezzel közönségesen befedve, sötét látótérben vizsgáljuk trichomonasokra, mely amoebákat többnyire a kezeléssel dacoló kolpitisekben szoktuk találni s amelyekről még vitás, vájjon lehetnek-e elsődlegesen kolpitis okozók, vagy hogy csak a más okból keletkezett gyulladásba másodlagosan telepszenek-e bele. A negyedik lemezt cárból fuchsinnal festjük s olajimmersióval szintén trychomonasra vizsgáljuk.* Az így vett váladékok vizsgálata pedig mindenekelőtt, arra tanít meg minket, vájjon gyulladásos származású-e a váladék (leukocyta túlsúly), vagy sem (hámsejt túlsúlya a leukocyták felett), vagyis tehát, hogy csak hypersecretióról van-e szó. Aztán arra tanít a váladékvizsgálat, hogy az ivarcsatorna mely szakaszaiban van a gyulladás, vagyis hol vannak túlsúlyban a leukocyták a hámsejtek felett. Végül arra, hogy milyen a gyulladást okozó baktérium minősége. * A trychomonas festése a következő: A váladékot vékonyan kikenjük, levegőn s nem lángon fixáljuk, ezután fedjük 20—25 csepp cárból fixinnal, melyhez 20 csep destillált vizet adunk s az egészet három percig állani hagyjuk. Most a tárgylemezeket destillált vízzel lemossuk, itatós- vagy filterpapír közt leszárítjuk. Végül a vizsgálatot olaj-immersio mellett végezzük.