Orvosi Hetilap, 1935. szeptember (79. évfolyam, 36-39. szám)

1935-09-07 / 36. szám

Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR HÜTTL TIVADAR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ ORSÓS FERENC FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ 79. évfolyam 36. szám Budapest, 1935 szeptember 7 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. TARTALOM: L­ipiades Elemér: A női ivarcsatorna rendestől eltérő és kóros elválasztásai s azok kezelése (959—­961. oldal) Besnák Aladár és Perjés János: A mellékvesekéreg hyper­­trophiának összefüggése a testi munkával és a táplálék B-vitamin tartalmával. (961—965. oldal) Szentkirályi Zsigmond : A kolumbácsi légyről. (965—967. oldal) Kau­fman Endre : A Meckel-féle diverticulum szerepe a bél­elzáródások kóroktanában. (967—­970. oldal) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (141—144. oldal) Hollósi Károly: Hatodik hónapban megszakadt méhenkívüli terhesség. (970—­972. oldal) Kiss Pál: Állandósult diphtheriás szívzavar. (972­—­973. oldal) Szombati Sándor : A Meckel-féle diverticulum okozta bél­elzáródás esetei a csecsemő- és gyermekkorban. (973—­ 974. oldal) Lapszemle: Belorvostan — Szülészet —­ Urológia — Szemé­szet — Bőrgyógyászat (974—976. oldal) Könyvismertetés (976. oldal) Szendi Balázs : Örökléstani klinikák, fajegészségügy és örök­léstan a III. Német birodalomban. (976—­979. oldal) Vegyes hírek (a borítólap 3. és 4. oldalán) A női ivarcsatorna rendestől eltérő és kóros elválasztásai s azok kezelése.* — Klinikai előadás. — (Folytatás) Irta: Scipiades Elemér dr., egyetemi ny. r. tanár. 111. A kórismézés. Hogy most a női nemi szerveknek ezekben megismert rendestől eltérő, vagy kóros, elválasztásait eredményesen kezelhessük, mindenekelőtt azok fennforgását, szárma­zása helyét, minőségét, majd kórokát kell tisztáznunk. Az ilyen kórisméhez pedig elsősorban az egész szer­vezetre kiterjedő úgynevezett általános vizsgálatra van szükség.­­ Ezt a nemiszerveknek éspedig­ a szeméremtestnek, a hüvelynek, a portrónak, egészen a külső méhszájig esz­közölt vizsgálata követi tisztán szemmel, illetőleg csöves vagy ha szükséges, más tükörrel, vagy éppen, ha van, kol­­poscoppal is. Ilyenkor a vulvát vizsgálva, annak az ajkak össze­nyomásakor mutatkozó váladékát, nyálkahártyájának színét, exchoriatióit, ekzemáit, sérüléseit, burjánzásait, fekélyeit, a hozzátartozó mirigyek (Skene, Bartholinis kivezető nyílásait, azoknak a mirigyek megnyomására történő viselkedését, váladékuknak mennyiségét és minő­ségét szemléljük meg a szeméremtáj környékével együtt. A hüvelynek színe, exchoriatiói, efflorescentiái, sé­rülései, fekélyei, burjánzásai s váladékának mennyisége érdekelnek bennünket. A portrén azt vizsgáljuk, ép-e a színe, vagy hogy van-e rajta comissurarepedés, ectropium, pseudo-erosio, fekély, illetőleg burjánzás és hogy milyen váladékának minősége és mennyisége. Ezekhez csatlakozik az egyes nemiszervrészek vizs­gálata kapcsán a váladék vegyhatásának lakmás papírral, vagy szakintézetekben esetleg mikroelemekkel elektromos úton, történő megállapítása, továbbá a váladékvétel mik­­roscopiai vizsgálat céljára.­­ Az 1935. év május havában tartott balatonfüredi Or­voshét előadása. Utóbbihoz vízzel és alkohollal tisztára mosott és aetherrel, vagy chloroformmal, zsírtalanított tárgy és fedőlemez kell, továbbá néhány platinkacs és láng, előb­binek újra és újra végzendő kiégetésére. A váladékot lehetőleg vérzésmentes időben s olajjal nem szennyezett ivarcsatornából kell venni éspedig min­den helyről frissen kiégetett platinakaccsal, melyről a vá­ladékot egyenesen a tárgylemezre kenjük. Mi rendesen négy darab tárgylemezt készítünk s a vulvából, itt is kivált a húgycsőből, vett váladékot azok legtetejére, a hüvelyből vettet azok középső részére, a cervixből vettet pedig azok alsó részére kenjük. Az első lemezt aztán egyszerűen methylenkékkel fest­jük. A második lemezt Graam szerint. Mindkettőhöz, a levegőn levő szárítás után, lánggal történő fixálás is szük­séges. A megfestett készítményeket aztán olaj immersió­­val vizsgáljuk. A harmadik lemezen a váladékot konyhasóval hígítva, függő cseppben, vagy fedőlemezzel közönségesen befedve, sötét látótérben vizsgáljuk trichomonasokra, mely amoe­­bákat többnyire a kezeléssel dacoló kolpitisekben szoktuk találni s amelyekről még vitás, vájjon lehetnek-e elsőd­legesen kolpitis okozók, vagy hogy csak a más okból kelet­kezett gyulladásba másodlagosan telepszenek-e bele. A negyedik lemezt cárból fuchsinnal festjük s olaj­­immersióval szintén trychomonasra vizsgáljuk.* Az így vett váladékok vizsgálata pedig mindenekelőtt, arra tanít meg minket, vájjon gyulladásos származású-e a váladék (leukocyta túlsúly), vagy sem (hámsejt túl­súlya a leukocyták felett), vagyis tehát, hogy csak hyper­­secretióról van-e szó. Aztán arra tanít a váladékvizsgálat, hogy az ivar­csatorna mely szakaszaiban van a gyulladás,­ vagyis hol vannak túlsúlyban a leukocyták a hámsejtek felett. Végül arra, hogy milyen a gyulladást okozó baktérium minősége. * A trychomonas festése a következő: A váladékot vé­konyan kikenjük, levegőn s nem lángon fixáljuk, ezután fed­jük 20—25 csepp cárból fixinnal, melyhez 20 csep destillált vizet adunk s az egészet három percig állani hagyjuk. Most a tárgylemezeket destillált vízzel lemossuk, itatós- vagy fil­terpapír közt leszárítjuk. Végül a vizsgálatot olaj-immersio mellett végezzük.

Next