Orvosi Hetilap, 1937. december (81. évfolyam, 49-52. szám)

1937-12-04 / 49. szám

81. évfolyam, 49 szám. Budapest, 1937 december 4 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC MISKOLCZY DEZSŐ GORKA SÁNDOR HÜTTL TIVADAR VÁMOSSY ZOLTÁN VIDAKOVItS KAMILLÓ REUTER KAMILLÓ JENEY ENDRE FELFI­rtS SZERKESZTŐ VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ Folytatták : ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY. SZÉKELY ÁGOSTON TARTALOM: Mező Béla: A beteg hólyag és gyógykezelése. (1213—1216. oldal.). Csapody István: A kötőhártyazsák pótlásának műtéte (1217— 1219. oldal.).­­ Fabinyi Géza: Gyermekkori orrmellékü­reggyulladások, kü­lönös tekintettel a heveny fertőző betegségekre. (1219— 1223. oldal.). Herzum Alfonz: Adatok az ifjúsági sportolók szívnagyságá­nak kérdéséhez. (1223—1226. oldal.). Raksányi Árpád: Adatok a rák mikrobiológiájához. (1226— 1227. oldal.). Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (195—198. oldal.). Lapszemle: Belorvosb­an. — Szülészet — Szemészet. — Gyermekgyógyászat. — Bőrgyógyászat. — Elméleti tu­dományok. (1227—1229. oldal.). Könyvismertetés. (1229—1230. oldal.). Egyesületek ülés jegyzőkönyvei: (1230—1233. oldal.). A Budapesti Orvosi Kamara nyilatkozata az ingyenrendelé­sek ügyében. (1234. oldal.). Vegyes hírek és Hetirend. (1234—1236. oldal és a borítólap III. és IV. oldalán.). A beteg hólyag és gyógykezelése Irta: Mező Béla úr. egy. m. tanár közkórházi főorvos. (Klinikai előadás.) Az egészséges ember éjjel nem vizel s nappal hólyag­ját 4—5 szer üríti ki. A hólyag megbetegedése esetén meg­­változhatik a vizelések száma, a vizelések elosztódása, a vizelés lefolyása, a vizelet többé kevésbé fájdalmas is le­het és végül m­egváltozhatik a kiürített vizelet maga is. Ezeknek a tüneteknek a kellő értékelése vezet bennünket a fennálló kóros elváltozás felismerésére és annak helyes gyógykezel­ésér­e. A gyakori viselésnek (pollakisuria) 2 főcsoportját kü­lönböztetjük meg: 1. a tiszta, genymentes vizeletű és 2. a zavaros, genyes vizeletű gyakori ürítést. Ezeknek ismét több fajtája van: a) a csak nappali gyakori vizelés, b) a csak éjjeli gyakori vizelés, c) az éjjel-nappali gyakori vizelés, d) a testmozgásoktól függő gyakori vizelés és e) az akarattól független vizeletcsepegés. A csak nappal jelentkező gyakori vizelés ideges je­lenség. Ezzel ellentétben áll a csak éjjel mutatkozó gya­kori vizelés, amely a hibásan prostata-túltengés néven ismert hólyagnyak daganatoknak a legelső tünete. Éjjeli gyakori vizelés esetén azonban rejtett szívelégtelenségre is kell gondolnunk. Az éjjel-nappal jelentkező gyakori vi­zelés igen gyakori alakja az, amikor a napi vizeletmennyi­ség jelentékenyen megnövekedik (polyária 1.­­— Dia­betes mellitus, diabetes insipidus, vese zsugorodás, vagy kezdeti gümőkór esetében a vizelet akár napi 3—4 liter is lehet. Ilyenkor a hólyag hamarább megtelik és a beteg napjában 8—10-szer kénytelen üríteni. De gyakran kell vizelni a betegnek akkor is, ha a vizelet napi mennyisége nem nagyobb a rendesnél, de a hólyagot valami kívülről összenyomja (terhes méh, medencedaganat stb.). Reflexes gyakori viselést okozhatnak a hólyagdaganatok és az uréterben megakadt kövek is. Az éjjel-nappal egyaránt tartó gyakori vizelés leggyakoribb alakja azonban az, hogy a hólyag a vizelés alkalmával csak hiányosan ürül ki, (retentio incompleta) és a hólyagban a kivizelés után még kisebb-nagyobb, vizeletmennyiség visszamarad (residuum), a­miért a hólyag hamarább megtelik. A hólyag hiányosan ürül ki hólyagnyak daganatok, (prostata túltengés), húgycsőszűkületek, a hólyag beidegzési zavarai (ideg-, illetve gerincvelő sérülések, tabes, stb.) esetében. Ha e betegségeken nem segítünk, a beteg állapota lassankint annyira romlik, hogy a beteg vizelete, akaratától függet­lenül­ állandóan csepeg. A telt hólyag esetén tapasztalható ezen vizeletcsurgás (ischuria paradoxa) megkülömbözte­­tendő az idegsérülések, illetőleg idegbénulások kapcsán jelentkező azon vizeletcsurgásoktól, amikor a hólyagzáró izom megbénul s a hólyag teljesen üres. A telt hólyag melletti vizeletcsurgást igen gyakran a hólyagkiürülés teljes megbénulása (retentio urinae completa) előzi meg, amely akkor szokott bekövetkezni, ha a daganatos pros­tata, vagy a szűkült húgycsőrész gyulladásos vérbőség következtében megduzzad. Az akarattól független viselet­­csurgásnak van azonban más alakja is. Elhúzódó szülé­sek után elhalhat a hólyag-záróizom vagy a hólyag, ill. az ureter fala is s a hólyag és a hüvely, a hólyag és méh­nyak, ill. az ureter és hüvely közt is keletkezhetik sipoly. Van azonban a vizeletcsurgásnak veleszületett alakja is, amikor a hólyag elülső fala nem záródott vagy az ureter­­nyílás rendellenes helyen, a hüvelyben, húgycsőben, vagy a bőrön szájadzik. A hirtelen testmozgástól jelentkező gyakori vizelés hólyag vagy vesemedence kő jele. Ilyenkor a vizeletben górcsővel mindig találunk vörös vérsejteket. A vizeletsugár alakjának és erejének a megváltozá­sát csak ritkán okozza a hólyagidegek vagy a hólyag­­izomzat betegsége. E tüneteket rendszerint a hólyagnyak, ill. a húgycső elváltozásai váltják ki. E betegségek kap­csán a vizeletsugár csak nehezen indul meg, vékonyabb, erőtlenebb lesz, úgy hogy előrehaladottabb esetben a vi­zelet akár csak cseppekben ürül. A genyes vizeletű gyakori vizelés a hólyaggyulladás kétségtelen jele. Ezzel részletesen foglalkozunk. A hólyag gyulladást a hólyag baktériumos fertőzése okozza. A fertőző csirák közt gyakoriság tekintetében első helyen van a coli, azután a staphylococcus, a proteus, a streptoccccus, a gonococcus; ezeken kívül sorrendben a typhus, a pneumococcus, a pyocyaneus stb. következik. Néha több fertőző csira is található egymás mellett, s megtörténik, hogy a fertőző csirák felváltják egymást.

Next