Orvosi Hetilap, 1937. december (81. évfolyam, 49-52. szám)
1937-12-04 / 49. szám
1937 49 sz. ORVOSI HETILAP A hólyaggyulladás kórisméje a fentiek alapján igen könnyű, bár egyes betegségek a hólyagláb tüneteit utánozhatják. A prostatagyulladás fájdalmas gyakori vizslást és pyumát is okoz, gyakori vizelést okoznak a hólyagkörüli daganatok, s a terhes méh is. Hólyagtáji fájdalmakat a talbes, a hólyag és ureterkő, a hólyagdaganat és a vesék megbetegedése is okoz. Ezekben az esetekben csak a pontos vizsgálat és a hólyagtükri lelet döntheti el a kórismét. Fontos, hogy a hólyaggyulladás okát tisztázzuk, mert csak az ok megszüntetésével tudjuk a bajt céltudatosan gyógyítani. Éppen ezért meg kell határoznunk a kórokozó csírákat is, mert sokszor nem közönséges genyésztő, hanem gümőbacillus okozza a gyulladást. Szabály az, hogy amikor a gyulladás oka nem teljesen tisztázott, s amikor a hólyaggyulladás a szokásos kezelésre nem javul, mindig gondoljunk gümőkórra. A pontos kórisme érdekében szükséges tehát, hogy a hólyagot minden esetben tükörrel is megvizsgáljuk. A hólyagtükrözés (cystoskopia) azonban csak akkor lehetséges, ha a hólyagnak bizonyos befogadóképessége van. Minél nagyobb a hólyag befogadóképessége, annál könynyebb a vizsgálat és annál megbízhatóbbak a tükrözéssel kapott képek is, mert igen kicsi, 25—30 ccm-es befogadóképesség esetén a hólyagnyálkahártya durva ráncokba szedődik és nehezen tekinthető át. Az egészséges hólyagnyálkahártya halványsárgás-rózsaszínű sima, fénylő, s rajta a szemfenék erezéséhez hasonló vérerecskék láthatók. A gyulladás legelső szakában a látható kis erek száma tetemesen megszaporodik, mert a vérerek belöveltek. Ha a gyulladás fokozódik, akkor a nyálkahártya egyenletesen haragos vörös színű, mert a középerek rajzolatát a belövelt hajszálerek teljesen elfedik. Ugyanekkor a nyálkahártya megvastagszik, fényét veszti, redőkbe szedődik, annyira, hogy kifejezett esetekben a nyálkahártya agyvelőszerűen dudorzatos. Az igen heveny gyulladások esetében a nyálkahártya egyes részein átlátszó rózsaszínű hólyagocskák (oedema bullosa), fekélyek, (ulcera vesicae), nyálkahártya vérzések (cystitis haemorrhagica) s a fekélyes részek kötőszövetes burjánzása is szépen látható. Idősült gyulladás esetén a nyálkahártya már nem haragos piros, hanem szürkés-vörös, s erezettség az idősült, gyulladásos nyálkahártyán sem látszik. A hólyagtükör kitűnően mutatja a gümős elváltozásokat, a hólyagköveket és daganatokat is. Bizonyos esetekben azonban a kórmegállapítás még hólyagtükörrel is nehéz. Nehéz például annak az eldöntése, hogy a megvastagodott, ráncokba szedődött hólyagfal tisztán gyulladásos, vagy daganatos eredetű-e? Ugyancsak nehéz a tisztázása annak is, hogy a hólyag falán lévő vizenyő tályog, vagy daganat szomszédságában keletkezett-e? Sokszor a hólyaggyulladás néhány napi kezelése annyira megjavítja a helyzetet, hogy a megismételt tükrözés eredményes. Kétes esetekben a gyanús részletekből próba kimetszést végzünk. A hólyaggyulladások kórjóslata az ok szerint igazodik. Az előrehaladottabb bonctani elváltozással nem járó folyamatok kellő orvoslásra igen gyorsan gyógyulnak, míg a szövődményes hólyaggyulladások csak akkor szűnnek meg, ha az előidézett kórbonctani elváltozásokat is megszüntetjük, amelyek miatt a hólyaggyulladás életveszélyes lehet. A hólyaggyulladást hygieno-diaetás rendelkezésekkel, belső szerekkel, becseppentésekkel, mosásokkal és műtéttel kezelhetjük. A heveny, gyulladásos beteg lefektetendő. Az alhasi és gáti tájra meleg borogatások alkalmazandók. A paprikás, borsos, mustáros ételek, a szeszes italok, kávé, tea, sok folyadék megtiltandó. A székletét rendezendő. , A belső szerekkel végzett kezelésnek leglényegesebb része a fájdalmaknak és a gyakori vizelési ingernek erélyes megszüntetése. Minél hevesebbek a gyulldásos tünetek, annál nagyobb szükség van a fájdalomcsillapító és görcsoldó szerekre, amelyek a hólyag nyugalombahelyezésével valósággal gyógyítólag hatnak. A morphium megnyugtató hatása a legtökéletesebb, de mivel szétszorulást okoz, lehetőleg ne rendeljük. Kiválóan bevált, morphiumot nem tartalmazó, összetétel a következő: Papaverini hydrochlorici, 0.04, Hematropini methylbromati 0 0015, Acid phenylaethylbarbitlurici 0.01, Amidazopheni 0.15, Sacharin 0.20, m. f. p. D. tál. des. No. X. S. 3x1 port. Igyekeznünk kell arra, hogy a vizelet izgató hatását csökkentsük. Ezért, ha a hólyag befogadóképessége nem túlságosan kicsi, a vizelet mennyiségét tej, teák és alkálias ásványvizek (Margit, Salvator, Paptamási, Harmatvíz kevés sóda bicarbonával) adásával növeljük. A húgyhajtó teák is jók, mert a bennük lévő arbutin a hólyagra megnyugtatóig hat. Az újabb vizsgálatok alapján a belsőleg adott hexamethylentetraminnak és készítményeinek, valamint a salonnak kevés a hatása, mert ezek a szerek már a bélcsatornában elbomlanak és hatékony formában alig kerülnek a húgyutakba. A viszérbe adott hexamethylentetramin azonban eljut a vesékhez is és kitűnően fertőtlenít. E célból a 40%-os oldatból naponként kétszer 5 vagy 1x10 ccm (2—4 gr. hatóanyag) adandó. Jó a magyar urocerta, vagy a külföldi amphotropin. Ezek a szerek azonban sokszor nagy vizelési ingert váltanak ki. Újabban nagyon divatos lett a methylenkék, melynek hibája azonban az, hogy a vizeletben nem ér el olyan töménységet, hogy számbavehető fertőtlenítő hatást kifejthessen. A belső fertőtlenítő szerek során igen nagy haladást képviselnek a külföldi pyridiuim s neotropin és a velük egyenrangú magyar vestin. Ezek savanyú és alkális közegben egyaránt hatnak és már 1:500.000 hígításban is gátolják a csírák fejlődését. Egyetlen hátrányuk, hogy a fehérneműt piszkolják. Röviddel ezelőtt a Bayer-gyár prontosil néven egy piros színű vegyületet hozott forgalomba, mely különösen a strepto- és staphylococcusokkal szemben bizonyult jó hatásúnak.. Ugyanezt a célt szolgálja a magyar sanochrom is. Hátránya ezeknek is az, hogy a vizeletet vörösre festik. Kiderült azonban az, hogy e szerek hatékonysága nem a színes, hanem a bennük lévő színtelen aminobensolsulfamid gyökhöz van kötve, s a Chinoin-gyár deseptyl, a Richter-gyár pedig ambesid néven már színtelen vegyületet hoz forgalomba. Ezekből is napjában 3X1—2 tabletta rendelendő, de a szerek érbe is adhatók. A tapasztalat azt mutatja, hogy coccusfertőzések esetén a vizelet gyakran alcaliás, colifertőzések esetén pedig savanyú. Ez vezetett arra a gyakorlatra, hogy a vizeletet coccusfertőzés esetén savivá, colifertőzések esetén pedig alcalissá tegyük. Ez a kezelési mód azonban nem állja meg a kritikát, mert azon a határon belül, amennyire a vizelet kémhatása gyógyszerekkel megváltoztatható, a kísérletekben a coccusok és a coli-baktériumok is kitűnően fejlődtek. Egyesek a kémhatás megváltoztatásától ennek ellenére igen szép eredményeket láttak s így az eljárás szükség esetén mégis megkísérelhető. A vizelet lúgosítására a natriumhydrocarbonicum s a natriumcitricum keverékéből angol szerzők néha hónapokon át napi 20—30 gr-ot is adnak, s vele kapcsolatban sok folyadékot itatnak. A vizelet savanyítására az aci- 1215