Orvosi Hetilap, 1938. október (82. évfolyam, 40-44. szám)
1938-10-01 / 40. szám
t)2. évfolyam, 40. szám. Budapest, 1938 október 1. ORVOSI HETIL Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC MISKOLCZY DEZSŐ GORKA SÁNDOR HÜTTLEI VÁMOSSY ZOLTÁN VIDAKOVITS KAMILLÓ REUTER KAMILLÓ JENEYE FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : Blaskovics László 1869-1938 Blaskovics László a budapesti egyetemen a szemészet ny. r. tanára s az egyetemi Szemklinika igazgatója e hó 26-án rövid betegség után elhunyt. Elhunytával az orvosi tudomány, a magyar nemzet egyetemünk és a szenvedő emberiség nagy veszteséget szenvedett. Egyetemi pályafutását mint Schulek Vilmos tanársegéde kezdte. 20 éven át az állami Szemkórház igazgatója volt, 8 éven át a budapesti Egyetem II. sz. Szemészeti tanszékét töltötte be, 2 év óta pedig az egyesített két szemklinika igazgatója volt. Született operatur volt, ezért igyekeztem őt a szemészetnek megnyerni bár barátai inkább a sebészetre biztatták. A betegségéből hazatért Schulek soronkívül tanársegédjévé választotta és 10 évig maradt klinikai szolgálatban. 1904-ben a Szent István-kórház trachoma osztályának vezetését vette át, majd 1907-ben az Állami Szemkórház igazgatója lett. A debreceni egyetem felállításakor a fa-kultás meghívta a szemészet tanszékére de ő nem fogadta el, csak arra vállalkozott hogy a tanszéket Budapestről betöltéséig ellássa. Hoór Károly halálával megüresedett 2. számú tanszék betöltése nehéz feladat elé állította az illetékes tényezőket. Számos kitűnő szakember állott rendelkezésre, de a hazaiak közül kettő annyira kiemelkedett, hogy a bizottság és a tanártestület csak igen alapos mérlegelés és tanácskozás után hívta meg a tanszékre az idősebbet, Blaskovics Lászlót. Tudományos munkásságát, mely kiterjedt a szemésze egész területére a rendkívüli alaposság jellemzi. A felvetett problémába elmélyed, azt teljes részletességgel kidolgozza, sokoldalú, s minden téren maradandót alkotott, de különös előszeretettel a szemoperálások terén mozgott, s ezek között a szemhéj plastikáinak az egész világon elismert mestere volt. Szemészeti műtéttana magyar nyelven több kiadást ért meg, (az első 1898-ban, tehát negyven év előtt, az utolsó ez évben) és nemrég Kreiker Aladár közreműködésével németül is megjelent s nemsokára angol nyelven is kiadják. A látásélesség vizsgálatára új egységet, az exopticát ajánlottak ehhez igen gondosan kidolgozott táblázatokat is készített, csak sajnálatos, hogy ez egység még nem nyert nemzetközi elfogadást. A magyar szemorvos társaságnak hosszú ideig titkára, majd elnöke volt. Külföldi összejövetelekre csak ritkán járt, de azért nevét és eljárásait külföldön is jól ismerték. Egyénisége teljesen egyensúlyozott, higgadt, úgyszólván méltóságteljes volt. Fedhetetlen jellemű, örzetlen, művelt lelkületű jó ember volt, kinek komoly hazafisága minden kétségen felül állott, de emellett sohasem volt igazságtalan, sohasem volt szenvedélyes és mindenkivel szemben szeretetet, türelmet, elnézést tanúsított. A két klinika egyesítése igen nagy feladatot rótt reá. Egészsége már a múlt évben megingott, de a gondos ápolás akkor még megmentette, ezúttal ez nem sikerült. Graefe Albrecht 1870-ben haldokolva hallotta a hadbavonuló hadsereg ágyúinak dübörgését. Hazája sorsa Blaskovicsot is nagyon aggasztotta. A sors nem engedte meg neki azt, hogy a jobb időket megérje. Emlékét tanártársai, tanítványai, barátai és hálás betegei meg fogják őrizni. Neki igazán nem volt soha ellensége, benne mindenki a jó ember, a jó orvos, a jó tanár s a jó barát mintaképét tisztelte, szerette és becsülte. Grósz Emil