Orvosi Hetilap, 1938. október (82. évfolyam, 40-44. szám)
1938-10-01 / 40. szám
662 ORVOSI HETILAP 1938. 40. sz. TARTALOM: Grosz Emil: Blaskovics László. (1869—1938.) Schaffer Károly: A pathologiai kutatás morphologiai eszközei az idegrendszerben. A szövetelemzés módszere. (962—965. oldal.) Manninger Vilmos: Az inoperabilis rák kezelése (folytatás). (985—967. oldal.) Molnár István: Bivitamintherapia a belső szervek és az idegrendszer betegségeiben. (967—971. oldal.) Kubányi Endre: Relaxatio diaphragmaticához társult rekeszizomsérv. (971—972. oldal.) Mezei Béla: Görcskezelés utáni epilepsia. (972—974. oldal.) Wollek Béla: Gázmérgezés érdekes esete gyermeken. 974— 975. oldal.) György Erzsébet és Spiera Mária: A vérben lévő oxydált és reducált glutathion viszonya és jelentősége. (975—977. o.) Sipeki Balás Béla: Vizsgálatok egy új intravénás pyelographiás anyaggal. (977. oldal.) Vanyó Mihály és Engel Miklós: Kísérleti daganatok baktérium mentesítése új chemotherapeuticumok segítségével. (978. oldal.) Várady Mária: A gyermekkori tabes esete. (979. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (157—160. oldal.) Lapszemle: Sebészet. — Szülészet. — Fülészet. — Gyermekgyógyászat. — Bőrgyógyászat. (979—981. oldal.) Könyvismertetés: (981—982. oldal.) Vegyes hírek: (982—934. oldal és a borítólap III. és IV. o.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A pathologiai kutatás morphologiai eszközei az idegrendszerben. A szövetelemzés módszere. írta: Schaffer Károly dr. ny. egyet. ny. r. tanár. A pathologiai kutatás a morphologiai eszközökön kívül még biochemiai és állatkisérletes eszközökkel rendelkezik. Ma csak a morphologiai eszközökre leszek tekintettel, melyeknek az idegrendszerre való jelentőségével én már évek óta foglalkozom. Miután azonban véglegesen kialakult felfogásomat hazai tudományos köreink előtt még nem volt módom ismertetni, illőnek találom, hogy ha áttekinthető összefoglalásban adom elő ide vonatkozó megállapításaimat. Morphologiai szempontból fontos, hogy az idegrendszer összetételében szereplő ekto- és mesodermás elemek közül melyek és hogyan vesznek részt a körfolyamatban. Ektodermások a neurones és makrogliás elemek; mesodermások a hártyák és erek és feladatunk annak megállapítása, hogy a nevezett két típusú elemek együttesen vagy külön-külön szerepelnek-e a kóros elváltozások sorában. A megbetegedés ugyanis vonatkozhatok együttesen mindkettőre oly értelemben, hogy ugyanazon kórokozó alapján változik el mindkettő, mint pl. fertőzések , mérgezések esetén, de lehetséges, hogy a kórfolyamat valósággal kikeresni látszik magának az egyik vagy másik csíralevélelemet, aminthogy ez megvalósul az átöröklődő családi idegbántalmak esetén. Ezek sorában azt tapasztaljuk, hogy az idegrendszerben éppen a neuro-ektodermás elemek betegedhetnek meg electív módon, úgy hogy az elsődleges bántalmazottság kizárólag a neuronális, pontosabban a neuroeytás elemeket illeti, vagy csupán a makrogliás elemeket és így előállhat a neuroeytás, illetve neurogliás fajlagos megbetegedés. Kitűnő példa az előbbiekre a heredodegeneratiós renszerbántalmak, milyenek a családi merevgörcsös bénulás és a nyúltvelői és gerincvelői mozgató magbántalmak, a kisagyi és extrapyramisos átöröklődő betegségek, stb., melyek meghatározott neuronrendszerek eredő idegsejtjeire vonatkoznak, így a családi merevgörcsös bénulásnál a pyramispálya eredő sejtjeire, a nyúlt-gerincvelői bénulás esetén az itteni mozgató magvakra, az amyotrophiás lateralsclerosisnál mindkét mozgató rendszer eredő magvaira (1. á.), kisagyi átöröklődő bántalomnál a Purkinje-sejtekre, extrapyramisos kórképnél a putamen kis elemeire, miközben az idegrendszer összes többi idegsejtjei tiszta esetekben épek maradnak. Ezzel szemben a családi vakságos idiótaság infantilis alakjánál mint hatalmas ellenkép szerepel az összes idegsejtek súlyos degeneratiója, mert úgy az animalis mint a vegetatív idegrendszernek több milliárd idegsejtje közül egyetlenegy sem marad bántatlan, valamennyi egyformán súlyosan elváltozott. Ezt a képet jellegzetesen kiegészíti a mesodermás erek és bányák elsődleges bántatlansága, mialatt azt értjük, hogy az erek csupán passiv elváltozást mutathatnak, mert a széteső idegszövet bontási termékeit viszik a nynokrendszer felé. Az idegrendszerben ezek szerint neuroeytás electiv bántalom szerepel és mivel az idegsejt elsődleges bántalma forog fenn vagyis a folyamat magából az idegsejtből indul ki, ezt a neurocytás electivitást neurocytogeniának nevezem. Itt az idegsejnek vele nemzetien vagy körülírt systemás vagy teljes szétterjedő, ubiquitarius kóros gyengesége, az u. n. abiogénes is szerepe.. A mozgató neuronok anatómiai váza és elsődleges bántalmai. Py = Pyramis. Ca, Cp = Gyr. centralis anterior, posterior — To = Thalamus opt. — Pu = Pytamen. Nmc = Nucleomotorium corticale; bántalma Sclerosis lateralis familiaris. Nmb = Nucleomotorium ponto-bulbare; bántalma Paralysis bulbaris famil. Nms = Nucleomotorium spinale; bántalma Amyotrophia spinalis familiáris. E bántalmak együttesen adják Sclerosis lateralis amyotrophicát. Áttekinthetőség okából csak az egyik Py 1 és a vele kapcsolatos környéki mozgópályát tüntettük fel.