Orvosi Hetilap, 1938. október (82. évfolyam, 40-44. szám)

1938-10-01 / 40. szám

662 ORVOSI HETILAP 1938. 40. sz. TARTALOM: Grosz Emil:­­ Blaskovics László. (1869—1938.) Schaffer Károly: A pathologiai kutatás morphologiai esz­közei az idegrendszerben. A szövetelemzés módszere. (962—965. oldal.) Manninger Vilmos: Az inoperabilis rák kezelése (folytatás). (985—967. oldal.) Molnár István: Bi­vitamintherapia a belső szervek és az idegrendszer betegségeiben. (967—971. oldal.) Kubányi Endre: Relaxatio diaphragmaticához társult re­keszizomsérv. (971—972. oldal.) Mezei Béla: Görcskezelés utáni epilepsia. (972—974. oldal.) Wollek Béla: Gázmérgezés érdekes esete gyermeken. 974— 975. oldal.) György Erzsébet és Spiera Mária: A vérben lévő oxydált és reducált glutathion viszonya és jelentősége. (975—977. o.) Sipeki Balás Béla: Vizsgálatok egy új intravénás pyelo­­graphiás anyaggal. (977. oldal.) Vanyó Mihály és Engel Miklós: Kísérleti daganatok bakté­rium mentesítése új chemotherapeuticumok segítségé­vel. (978. oldal.) Várady Mária: A gyermekkori tabes esete. (979. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (157—160. oldal.) Lapszemle: Sebészet. — Szülészet. — Fülészet. — Gyermek­gyógyászat. — Bőrgyógyászat. (979—981. oldal.) Könyvismertetés: (981—982. oldal.) Vegyes hírek: (982—934. oldal és a borítólap III. és IV. o.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A pathologiai kutatás morphologiai eszközei az idegrendszerben. A szövetelemzés módszere. írta: Schaffer Károly dr. ny. egyet. ny. r. tanár. A pathologiai kutatás a morphologiai eszközökön kívül még biochemiai és állatkisérletes eszközökkel ren­delkezik. Ma csak a morphologiai eszközökre leszek te­kintettel, melyeknek az idegrendszerre való jelentőségé­vel én már évek óta foglalkozom. Miután azonban vég­legesen kialakult felfogásomat hazai tudományos kö­­reink előtt még nem volt módom ismertetni, illőnek találom, hogy ha áttekinthető összefoglalásban adom elő ide vonatkozó megállapításaimat. Morphologiai szempontból fontos, hogy az ideg­­rendszer összetételében szereplő ekto- és mesoderm­ás elemek közül melyek és hogyan vesznek részt a kör­folyamatban. Ektodermások a neurones és makrogliás elemek; mesodermások a hártyák és erek és feladatunk annak megállapítása, hogy a nevezett két típusú ele­mek együttesen vagy külön-külön szerepelnek-e a kó­ros elváltozások sorában. A megbetegedés ugyanis vo­natkozhatok együttesen mindkettőre oly értelemben, hogy ugyanazon kórokozó alapján változik el mindkettő, mint pl. fertőzések , mérgezések esetén, de lehetséges, hogy a kórfolyamat valósággal kikeresni látszik magá­nak az egyik vagy másik csíralevélelemet, aminthogy ez megvalósul az átöröklődő családi idegbántalmak ese­tén. Ezek sorában azt tapasztaljuk, hogy az idegrend­szerben éppen a neuro-ektodermás elemek betegedhet­nek meg electív módon, úgy hogy az elsődleges bántalmazottság kizárólag a neuronális, pontosab­ban a neuroeytás elemeket illeti, vagy csupán a makrogliás elemeket és így előállhat a neuroeytás, il­letve neurogliás fajlagos megbetegedés. Kitűnő példa az előbbiekre a heredodegeneratiós renszerbántalmak, milyenek a családi merevgörcsös bénulás és a nyúltvelői és gerincvelői mozgató magbántalmak, a kisagyi és extrapyramisos átöröklődő betegségek, stb., melyek meghatározott neuronrendszerek eredő idegsejtjeire vo­natkoznak, így a családi merevgörcsös bénulásnál a pyramispálya eredő sejtjeire, a nyúlt-gerincvelői bé­nulás esetén az itteni mozgató magvakra, az amyo­­trophiás lateralsclerosisnál mindkét mozgató rendszer eredő magvaira (1. á.), kisagyi átöröklődő bántalomnál a Purkinje-sejtekre, extrapyramisos kórképnél a puta­­men kis elemeire, miközben az idegrendszer összes többi idegsejtjei tiszta esetekben épek maradnak. Ez­zel szemben a családi vakságos idiótaság infantilis alak­jánál mint hatalmas ellenkép szerepel az összes ideg­sejtek súlyos degeneratiója, mert úgy az animalis mint a vegetatív idegrendszernek több milliárd idegsejtje közül egyetlenegy sem marad bántatlan, valamennyi egyformán súlyosan elváltozott. Ezt a képet jellegze­tesen kiegészíti a mesoderm­ás erek és bányák elsőd­leges bántatlansága, mi­alatt azt értjük, hogy az erek csupán passiv elváltozást mutathatnak, mert a széteső idegszövet bontási termékeit viszik a nyn­okrendszer felé. Az idegrendszerben ezek szerint neuroeytás electiv bántalom szerepel és mivel az idegsejt elsődleges bán­­talma forog fenn vagyis a folyamat magából az ideg­sejtből indul ki, ezt a neurocytás electivitást neurocy­­togeniának nevezem. Itt az idegsejnek vele nemzetien vagy körülírt systemás vagy teljes szétterjedő, ubiqui­­tarius kóros gyengesége, az u. n. abiogén­es is szerepe.. A mozgató neuronok anatómiai váza és elsődleges bántal­mai. Py = Pyramis. Ca, Cp = Gyr. centralis anterior, poste­rior — To = Thalamus opt. — Pu = Pytamen. Nmc = Nuc­­leomotorium corticale; bántalma Sclerosis lateralis famili­aris. Nmb = Nucleomotorium ponto-bulbare; bántalma Paralysis bulbaris famil. Nms = Nucleomotorium spinale; bántalma Amyotrophia spinalis familiáris. E bántalmak együttesen adják Sclerosis lateralis amyotrophicá­t. Át­tekinthetőség okából csak az egyik Py 1 és a vele kapcso­latos környéki mozgó­pályát tüntettük fel.

Next