Orvosi Hetilap, 1939. április (83. évfolyam, 13-17. szám)

1939-04-15 / 15. szám

1939. 15. sz. ORVOSI HETILAP népesedésben. A szülők között 15-szörösre, a testvérek kö­zött 7-szeresre, a szülők testvérei és a nagyszülők között 3- szorosra emelkedik a gyakoriság az epilepsiában; migrain esetében a testvérek közül 2-szeresre, szülők közül 5-szörös­­re emelkedik a gyakoriság a dadogók családjában, mint az átlag népesedésben. Szondi szerint a dadogás az epilepsia és a migrain szoros öröklésbiológiai rokonságban állanak. Ezt M. Scheemann 260 dadogón végzett saját kísérleteivel is alátámasztotta és megerősítette. A genealógiai kutatások során az öröklés biológiai exact módszerekkel kiszámították, hogy a genuin dadogás két öröklési tényező által determi­nált, két­tényezős, visszaütő (dimer recessiv) átöröklést mu­tat. A mendeli törvények alapján ebből folyik: ha mind a két szülő genuin dadogó, úgy 25°/o lesz a dadogó gyermekek száma. Ha mind a két szülő egészséges, de a családban örökletes a dadogás, úgy a gyermekek 6—9°/o-a fog dadogni. A genealógiai vizsgálatok beigazolták, hogy az epilepsia, migrain és a dadogás örökletes talaja azonos, mert a dado­gók családjában az epilepsia és a migrain megjelenése fel­tűnően gyakori. A megbetegedési számok az epilepsiára és migrainre a dadogok családjában ugyanolyan nagyok a test­vérekre kiszámítva, mint epilepsiára, illetve migraines csa­ládok testvérein. Ha az egyik szülő epilepsiás, vagy migrai­nes, az utódok között ugyanannyi dadogót találunk, mintha az egyik szülő dadogó lett volna. Akár epilepsiás, akár da­dogó szülőktől indulunk ki, mindig kétfactoros, visszaütő, tehát a dimer recessiv átöröklési irányban oszlottak meg a dadogók és nem dadogók, az epilepsiások és nem epilep­­siások, a migrainesek és nem migrainesek az utódok között. Schulmann A.: A gyógypedagógiai kórtani laboratórium­nak alkatelemző és örökléskutató munkája a beszédneurosisok sok terén értékes megismerésekhez vezetett. Megmutatta, hogy ki a dadogó és milyen őstalajból származik. Ezek a megismerések a dadogó beszéd javítását is megfelelő irány­ba terelték azzal, hogy az egész ember­­veendő a gyógyí­tás alapjául. Az örökléskutatás eredményeiből azt a tanul­ságot kell leszűrnünk, hogy a beszédneurosisok leküzdésé­ben a praeventio nagyon fontos. Kötelességünk olyan neve­lési és orvoskezelési rendszert kiépíteni, amelyen a prae­ventio nemcsak óhajként, hanem tényként érvényesül. Ha tekintetbe vesszük, hogy az összlakosság 3°/o-a szenved valamilyen beszédzavarban, amely sociális és jellembeli értékében károsítja az egyént, úgy ezt népbajnak lehet minősíteni és praeventióval kell ellene a küzdelmet meg­indítani. LAPSZEMLE Klinische Wochenschrift, 14. sz. Gottlebe PKlinikai tapasztalatok depotinsulinekkel. — Steinebrei H.: A C-vita­­min telítés mértéke koraszülötteken. — Schäfer R. és Gennerich H.: A thrombocyták vércsoportspecifitása; — D’Alessandro G.: Haladás a tuberculosis serodiagnostikája terén, különös tekintettel egy új reactióra; — Griebel: Glossitis superficialis, mint hypovitaminosis és viszonya a nyelvtuberculosishoz; — Andersen O.: Vizsgálatok paraffin­olaj hatásáról az A-vitamin felszívódására; — Hesse E.: Silicium és a nyúl cholesterinsklerosisa; — Scheid W.: Psychosisok a gyomor-bél functio zavaraiban; — Nordbe R.: Calciumionok activitásának meghatározása biológiai fo­lyadékokban; — Jakob A.: A vérfesték lebontása tiszta bakteriumtenyészetekkel és a koproporphyria III. biológiai synthesise; — Duesberg R.: A vérkeringés kezelése lobaris pneumoniában. Münchener Medizinische Woschenschrift, 14. sz. Rostock P.: August Bier; — Kang J.: Széljegyzetek a meniskus­­ártalom kérdéséhez; — Müller R.: A schizophrenia görcs­kezelése és combnyaktörés; — Betzmann A.: Idegentestek a mellhártyaűrben; — Payr E: Kávéalj a gyomorbélcsator­­na és epeutak betegségeinek kezelésében; — Zwicker A.: Az epeutak röntgendiagnostikája; — Rascher S. és Trumpp: Kristallographiai rákdiagnosis; — Reding R.: Mit kell tudni a gyakorló orvosnak a rákkutatás általános eredményeiről? Höfer: A veleszületett ferdenyak kezelése; — Knorr M.: A száraz és nedves sterilizálás előnyei és hátrányai; — Magnus G.: Súlyos fertőzés alszárvivőértágulat könnyű fel­sebzése után; — Poc­lmann: A novocaintúlérzékenység ke­zelése; — Schmitz: A műtéti eredmény szavatolása. Deutsche Medizinische Wochenschrift, 14. sz. Runge H.: Az elhúzódó terhesség; — Dennig H.: Vészes vérszegény­ségben szenvedő betegek orvosi és sociális gondozása; — Wannenmacher E.: A fog streptococcusfertőzése és a den­talis gócfertőzés; — Morell Th.: Synthetikus hormon vagy VEGYES HÍREK Személyi hír. Miskolczy Dezső professort a Gesellschaft , Deutscher Neurologen und Psychiatern levelező tagjává vá­lasztotta. A balatonfüredi Orvoshét előadói. Május 15-től 21-ig a balatonfüredi Orvoshét előadásait — eddigi értesítések sze­rint — a következők fogják megtartani: Ángyán János, Bakay Lajos, Bókay Zoltán, Burger Károly, Harniss Elemér, Miskolczy Dezső, Verebély Tibor egyetemi ny. r. tanárok, Schmidt Ferenc egyet. rk. tanár, Barla-Szabó József, Bor­sos László, Haynal Imre, Perémy Gábor, Udvardy László, egyet. magántanárok, Szukováthy Imre e. n. főtanácsos, Sümegi József e. ü. tanácsos és Steiger-Kazal Dezső kórházi főorvos. Orvoshallgatók jelentkezhetnek a balatonfüredi fürdőigazgatóságnál. Az Orvosképzés 2. száma megjelent a következő tarta­lommal: Az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottságának közleményei: Darányi Gyula: Adam professor 25 éves ju­bileuma; Balogh Ernő: Sejtek, szövetek kóros alaki tüne­ményeit szemléltető újabb biophysikai módszerek; R. Prigge (Frankfurt a/M): Az immunbiológiai kutatás újabb problé­mái; Hetényi Géza: A colitisről; Kövesd­legthy Iván: A húgycsőrák sugaras gyógyítása; Horányi Béla: Vitamin és idegrendszer; v. Sövényházy Ágost: Nyomások szülése; Oláh Emil: Újabb megfigyelések az iritis rosaceáról; Reme­tei Filep Ferenc: Adat a rejtett here csavarodásához; Kas­­say Dezső: Beszámoló a Kassay-féle „amygdalektom”-mal végzett műtétekről; ifj. Scipiades Elemér: Egyes megfigye­lések amerikai tanulmányutamon; Juvancz Iréneusz: Base­­dow-kóros és hyperthyreosisos nők alkatának jellemző mé­reteiről; Molnár László: A stomatológia haladása és fejlő­désének iránya az utóbbi években (összefoglaló referátum.) Könyvismertetés: 379 teljes mirigy ki­vonat az emberi hormonkezelésben; — Mohr H. : Mekkora az ember C-vitaminszükséglete; — Nuck: A Tarium-portüdő; — Prockat F.: Technikai óvóintézkedések a portüdőbetegségek megelőzésére; — Waldeyer L.: Fun­ctionális zavarok kezelése a nőgyógyászatban; — Kahmann I. : Keringési zavarok kezelése; — Peiper A.: „Állati hyp­nosis” gyermeken. Wiener Klinische Wochenschrift, 14. sz. Gabriel E.: Alkoholkérdés és ifjúsági mozgalom; — Dvoracek E. és Pesta H.: A kerasin spektralanalytikai kimutatása stb.; — Winswarter T.: Az epeutak műtéti anastomosisai; — Schwab N.: Az utódelfajzás elleni törvény végrehajtása és ered­ményei. Medizinische Klinik, 14. sz. Magnus G.: Friss sebek primaer ellátása; — Schöne G.: Száraz, vagy nedves kötés; — Lehmann I. C.: Individualizálás a kábítószerek meg­választásában; — Finsterer H.: Az érzéstelenítés jelentő­sége a laparotomiák lefolyására; — Baumgartner W.: Az osteomyelitis oka és lefolyása; — Regensburger R.: Adat a kereszttáji fájdalom kóroktanához; — Fick­ W.: Újabb klinikai tapasztalatok a pleuraempyema lefolyásáról és kezeléséről; — Petermann I.: Anastomosisok az epeutak és a gyomor-bélcsatorna között. — Wildegans H.: A heveny appendicitis korai diagnosisa. — Rieder W. és Seggel R.: A lépkiírtás javallata és végleges eredményei. La Presse Médicale, 27. és 28. sz. Hamburger M. és Courtin R.: Hyperfolliculinia által okozott psychikus és in­fundibularis tünetek; — Martin E. és Sch­lom­off F.: A provocált hyperglykaemia alacsony görbéinek klinikai je­lentősége; —■ Letulle R.: A Nicolas—Favre-betegség; — Delanoe E.: Trachomatherapia; — Leriche R. és Jung A.: Vizsgálatok a Popa-féle cerebrostimulinnel; — Lombard P.: Cheiloplastikák; — Clément R.: A dolichostenomelia (Ara­­chnodaktylia, dolichostenia, Marfan-féle tünetcsoport.); — Ramond L.: Anaemia, láz és subikterus. The Journal of the American Medical Association márc. 25. R. Fritz: Időszakos egészség-vizsgálat, mint klinikai vizs­gálati módszer; — H. A. Lindberg, M. H. Barker: A thio­­cyanatok toxikus tünetei; — C. F. Garvin: A thiocyanatok halálos mérgezési tünetei; — I. E. Benjamin, I. M. Ruegsegger és F. A. Senior: Keresztezett fertőzés pneumo­­coccus-pneumoniában; — H. M. Margolis, G. Krause: Post­operatio parathyreoidos-tetania; — I. H. Stokes, N. R. Ingraham jr.: Syphilis és a törvény; — I. Millett: Az arc diabetes okozta gangraenája; — I. I. Miller, H. K. Faber: Immunisatio szamárköhögéssel szemben.

Next