Orvosi Hetilap, 1939. április (83. évfolyam, 13-17. szám)
1939-04-15 / 15. szám
1939. 15. sz. ORVOSI HETILAP népesedésben. A szülők között 15-szörösre, a testvérek között 7-szeresre, a szülők testvérei és a nagyszülők között 3- szorosra emelkedik a gyakoriság az epilepsiában; migrain esetében a testvérek közül 2-szeresre, szülők közül 5-szörösre emelkedik a gyakoriság a dadogók családjában, mint az átlag népesedésben. Szondi szerint a dadogás az epilepsia és a migrain szoros öröklésbiológiai rokonságban állanak. Ezt M. Scheemann 260 dadogón végzett saját kísérleteivel is alátámasztotta és megerősítette. A genealógiai kutatások során az öröklés biológiai exact módszerekkel kiszámították, hogy a genuin dadogás két öröklési tényező által determinált, kéttényezős, visszaütő (dimer recessiv) átöröklést mutat. A mendeli törvények alapján ebből folyik: ha mind a két szülő genuin dadogó, úgy 25°/o lesz a dadogó gyermekek száma. Ha mind a két szülő egészséges, de a családban örökletes a dadogás, úgy a gyermekek 6—9°/o-a fog dadogni. A genealógiai vizsgálatok beigazolták, hogy az epilepsia, migrain és a dadogás örökletes talaja azonos, mert a dadogók családjában az epilepsia és a migrain megjelenése feltűnően gyakori. A megbetegedési számok az epilepsiára és migrainre a dadogok családjában ugyanolyan nagyok a testvérekre kiszámítva, mint epilepsiára, illetve migraines családok testvérein. Ha az egyik szülő epilepsiás, vagy migraines, az utódok között ugyanannyi dadogót találunk, mintha az egyik szülő dadogó lett volna. Akár epilepsiás, akár dadogó szülőktől indulunk ki, mindig kétfactoros, visszaütő, tehát a dimer recessiv átöröklési irányban oszlottak meg a dadogók és nem dadogók, az epilepsiások és nem epilepsiások, a migrainesek és nem migrainesek az utódok között. Schulmann A.: A gyógypedagógiai kórtani laboratóriumnak alkatelemző és örökléskutató munkája a beszédneurosisok sok terén értékes megismerésekhez vezetett. Megmutatta, hogy ki a dadogó és milyen őstalajból származik. Ezek a megismerések a dadogó beszéd javítását is megfelelő irányba terelték azzal, hogy az egész emberveendő a gyógyítás alapjául. Az örökléskutatás eredményeiből azt a tanulságot kell leszűrnünk, hogy a beszédneurosisok leküzdésében a praeventio nagyon fontos. Kötelességünk olyan nevelési és orvoskezelési rendszert kiépíteni, amelyen a praeventio nemcsak óhajként, hanem tényként érvényesül. Ha tekintetbe vesszük, hogy az összlakosság 3°/o-a szenved valamilyen beszédzavarban, amely sociális és jellembeli értékében károsítja az egyént, úgy ezt népbajnak lehet minősíteni és praeventióval kell ellene a küzdelmet megindítani. LAPSZEMLE Klinische Wochenschrift, 14. sz. Gottlebe PKlinikai tapasztalatok depotinsulinekkel. — Steinebrei H.: A C-vitamin telítés mértéke koraszülötteken. — Schäfer R. és Gennerich H.: A thrombocyták vércsoportspecifitása; — D’Alessandro G.: Haladás a tuberculosis serodiagnostikája terén, különös tekintettel egy új reactióra; — Griebel: Glossitis superficialis, mint hypovitaminosis és viszonya a nyelvtuberculosishoz; — Andersen O.: Vizsgálatok paraffinolaj hatásáról az A-vitamin felszívódására; — Hesse E.: Silicium és a nyúl cholesterinsklerosisa; — Scheid W.: Psychosisok a gyomor-bél functio zavaraiban; — Nordbe R.: Calciumionok activitásának meghatározása biológiai folyadékokban; — Jakob A.: A vérfesték lebontása tiszta bakteriumtenyészetekkel és a koproporphyria III. biológiai synthesise; — Duesberg R.: A vérkeringés kezelése lobaris pneumoniában. Münchener Medizinische Woschenschrift, 14. sz. Rostock P.: August Bier; — Kang J.: Széljegyzetek a meniskusártalom kérdéséhez; — Müller R.: A schizophrenia görcskezelése és combnyaktörés; — Betzmann A.: Idegentestek a mellhártyaűrben; — Payr E: Kávéalj a gyomorbélcsatorna és epeutak betegségeinek kezelésében; — Zwicker A.: Az epeutak röntgendiagnostikája; — Rascher S. és Trumpp: Kristallographiai rákdiagnosis; — Reding R.: Mit kell tudni a gyakorló orvosnak a rákkutatás általános eredményeiről? Höfer: A veleszületett ferdenyak kezelése; — Knorr M.: A száraz és nedves sterilizálás előnyei és hátrányai; — Magnus G.: Súlyos fertőzés alszárvivőértágulat könnyű felsebzése után; — Poclmann: A novocaintúlérzékenység kezelése; — Schmitz: A műtéti eredmény szavatolása. Deutsche Medizinische Wochenschrift, 14. sz. Runge H.: Az elhúzódó terhesség; — Dennig H.: Vészes vérszegénységben szenvedő betegek orvosi és sociális gondozása; — Wannenmacher E.: A fog streptococcusfertőzése és a dentalis gócfertőzés; — Morell Th.: Synthetikus hormon vagy VEGYES HÍREK Személyi hír. Miskolczy Dezső professort a Gesellschaft , Deutscher Neurologen und Psychiatern levelező tagjává választotta. A balatonfüredi Orvoshét előadói. Május 15-től 21-ig a balatonfüredi Orvoshét előadásait — eddigi értesítések szerint — a következők fogják megtartani: Ángyán János, Bakay Lajos, Bókay Zoltán, Burger Károly, Harniss Elemér, Miskolczy Dezső, Verebély Tibor egyetemi ny. r. tanárok, Schmidt Ferenc egyet. rk. tanár, Barla-Szabó József, Borsos László, Haynal Imre, Perémy Gábor, Udvardy László, egyet. magántanárok, Szukováthy Imre e. n. főtanácsos, Sümegi József e. ü. tanácsos és Steiger-Kazal Dezső kórházi főorvos. Orvoshallgatók jelentkezhetnek a balatonfüredi fürdőigazgatóságnál. Az Orvosképzés 2. száma megjelent a következő tartalommal: Az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottságának közleményei: Darányi Gyula: Adam professor 25 éves jubileuma; Balogh Ernő: Sejtek, szövetek kóros alaki tüneményeit szemléltető újabb biophysikai módszerek; R. Prigge (Frankfurt a/M): Az immunbiológiai kutatás újabb problémái; Hetényi Géza: A colitisről; Kövesdlegthy Iván: A húgycsőrák sugaras gyógyítása; Horányi Béla: Vitamin és idegrendszer; v. Sövényházy Ágost: Nyomások szülése; Oláh Emil: Újabb megfigyelések az iritis rosaceáról; Remetei Filep Ferenc: Adat a rejtett here csavarodásához; Kassay Dezső: Beszámoló a Kassay-féle „amygdalektom”-mal végzett műtétekről; ifj. Scipiades Elemér: Egyes megfigyelések amerikai tanulmányutamon; Juvancz Iréneusz: Basedow-kóros és hyperthyreosisos nők alkatának jellemző méreteiről; Molnár László: A stomatológia haladása és fejlődésének iránya az utóbbi években (összefoglaló referátum.) Könyvismertetés: 379 teljes mirigy kivonat az emberi hormonkezelésben; — Mohr H. : Mekkora az ember C-vitaminszükséglete; — Nuck: A Tarium-portüdő; — Prockat F.: Technikai óvóintézkedések a portüdőbetegségek megelőzésére; — Waldeyer L.: Functionális zavarok kezelése a nőgyógyászatban; — Kahmann I. : Keringési zavarok kezelése; — Peiper A.: „Állati hypnosis” gyermeken. Wiener Klinische Wochenschrift, 14. sz. Gabriel E.: Alkoholkérdés és ifjúsági mozgalom; — Dvoracek E. és Pesta H.: A kerasin spektralanalytikai kimutatása stb.; — Winswarter T.: Az epeutak műtéti anastomosisai; — Schwab N.: Az utódelfajzás elleni törvény végrehajtása és eredményei. Medizinische Klinik, 14. sz. Magnus G.: Friss sebek primaer ellátása; — Schöne G.: Száraz, vagy nedves kötés; — Lehmann I. C.: Individualizálás a kábítószerek megválasztásában; — Finsterer H.: Az érzéstelenítés jelentősége a laparotomiák lefolyására; — Baumgartner W.: Az osteomyelitis oka és lefolyása; — Regensburger R.: Adat a kereszttáji fájdalom kóroktanához; — Fick W.: Újabb klinikai tapasztalatok a pleuraempyema lefolyásáról és kezeléséről; — Petermann I.: Anastomosisok az epeutak és a gyomor-bélcsatorna között. — Wildegans H.: A heveny appendicitis korai diagnosisa. — Rieder W. és Seggel R.: A lépkiírtás javallata és végleges eredményei. La Presse Médicale, 27. és 28. sz. Hamburger M. és Courtin R.: Hyperfolliculinia által okozott psychikus és infundibularis tünetek; — Martin E. és Schlomoff F.: A provocált hyperglykaemia alacsony görbéinek klinikai jelentősége; —■ Letulle R.: A Nicolas—Favre-betegség; — Delanoe E.: Trachomatherapia; — Leriche R. és Jung A.: Vizsgálatok a Popa-féle cerebrostimulinnel; — Lombard P.: Cheiloplastikák; — Clément R.: A dolichostenomelia (Arachnodaktylia, dolichostenia, Marfan-féle tünetcsoport.); — Ramond L.: Anaemia, láz és subikterus. The Journal of the American Medical Association márc. 25. R. Fritz: Időszakos egészség-vizsgálat, mint klinikai vizsgálati módszer; — H. A. Lindberg, M. H. Barker: A thiocyanatok toxikus tünetei; — C. F. Garvin: A thiocyanatok halálos mérgezési tünetei; — I. E. Benjamin, I. M. Ruegsegger és F. A. Senior: Keresztezett fertőzés pneumococcus-pneumoniában; — H. M. Margolis, G. Krause: Postoperatio parathyreoidos-tetania; — I. H. Stokes, N. R. Ingraham jr.: Syphilis és a törvény; — I. Millett: Az arc diabetes okozta gangraenája; — I. I. Miller, H. K. Faber: Immunisatio szamárköhögéssel szemben.