Orvosi Hetilap, 1939. november (83. évfolyam, 44-47. szám)

1939-11-04 / 44. szám

83. évfolyam. 44. szám. Budapest, 1939 november 4. ORVOSI HETILAP Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytattak: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON, Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC, MISKOLCZY DEZSŐ, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, VÁMOSSY ZOLTÁN, VIDAKOVITS KAMILLÓ, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN SEGÉDSZERKESZTŐ: FRITZ EráNít TARTALOM: Kovács Ákos: A csigolyaközti ízületek betegsége és röntgen­kórisméje. (965.—968. o.) Dósa András: A bórsavas nátrium a hajas fejbőr gombás betegségei ellen. (968—970. o.) Mödlinger Pál: Angolkór gyógyítása egyszeri nagy adag D- vitaminnal. (970—971. oldal.) Greiner Károly: Hydrokephalus szokatlan tünetekkel. (971— 972. o.) Vitéz István: Pepsis-trypsin húsleves. (972—973. o.) Irodalmi szemle. (973—974. o.) Vámossy Zoltán: Nobel-díjas orvosok. (974—975. o.) Grósz Emil: Közegészségügy a költségvetésben. (975. o.) Grósz Emil: Az egyetemek költségvetése. (975—976. o.) Lapszemle. Vegyes hírek. Heirend.­ (976. o. és a borítólap III. és IV. o.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A budapesti Szent Margit kórkórház röntgenlaboratóriumá­­nak közleménye. A csigolyaközti ízületek betegsége és röntgenkórisméje. Irta: Kovács Ákos dr. a röntgenlaboratórium vezetője. Ha a végtagok ízületeit vizsgáljuk, a klinikai kór­­ismézés igen két fontos módszere, a megtekintés és meg­­tapintás mindig rendelkezésünkre áll. Vele duzzanatok, izzadmányok, légyrész és csontelváltozásokat észlelhe­tünk. Más a helyzet a gerincoszlop ízületein, itt csak a durva mozgási korlátozottságokat és a jelentékenyebb alakváltozásokat figyelhetjük meg és ezekből következ­tethetünk esetleg az ízületek állapotára. A kopogtatási érzékenység csak­­egy-két csigolyaszelvény érintettsé­gét jelenti, az izomzat feszülési és tömöttségi állapotá­nak megváltozása pedig csak egy-egy csigolyacsoport betegségére utal. Még a szokásos frontális és sagittalis irányból készült röntgenfelvételek sem adnak sok fel­világosítást a csigolyatestek mögötti részekre. Nem két­séges tehát, hogy a gerincoszlop sablonos röntgenvizs­gáló eljárásain kívül szükségessé vált olyan módszer is, mely az ízületek állapotáról ad felvilágosítást. A gerincoszlop csigolyaközti ízületeinek röntgen­­ábrázolásával Dittmar foglalkozott először 1930-ban. Bár az általa ismertetett vizsgáló eljárás a diagnostika új területeit világítja meg, mégis ritkábban alkalmaz­zák, mint érdemelné. A vizsgáló eljárás jelentőségét fokozza Schmorl és Junghansnak a gerincoszlop kór­­bonctanával foglalkozó 1932-ben megjelent és Max Langenak a csigolyaközti ízületekkel foglalkozó 1936- ban megjelent munkája. E szerzők összegyűjtötték és rendszerbe foglalták a tárgykörre vonatkozó ismeretein­ket, alapját rakva le a röntgendiagnostika külön feje­zetének. A kis ízületek, mint ismeretes, lapos ízületek, egy­mással érintkező porcfelszíneik vastagsága 1.5—2.5 mm s mivel a porc a röntgensugarat átereszti, a rön­tgen­­képen ennek megfelelő rés látható az ízfelszinek cor­­ticalisai között. (1. és 2. kép.) Az Ízfelszinek síkja a há­ton a frontalis síktól csak néhány foknyira tér el, a nyakon az eltérés valamivel több és az ágyéki szaka­szon az Ízfelszinek síkja a frontalis és sagitalis síkok között kb. a 40°-os szögállásnak megfelelően, néha majd­nem a sagittalis síkban helyezkedik el. A röntgen vizsgálati eljárásmód Dittmar, Lyon és Lange nyomán alakult ki. Ehelyütt csak annyit jegy­­zünk meg, hogy a nyaki szakasz vizsgálatakor a fősugár hátulról előre haladva a frontális síkkal 15­20 -at, a háti szakasznál előről hátrafelé haladva 10­15 -ot, az ágyéki szakaszon ugyancsak elölről hátrafelé haladva 40—40°-ot zár be. A nyaki és ágyéki szakaszon a lemez­hez közeli, a háti szakaszon a lemeztől távoli ízület az ábrázolás célja. Nehezebb dolog a talált viszonyok helyes értéke­lése. Kis eltérések a felvételi technikában már nagy projectiós eltolódásokat okoznak, amik helytelen követ­keztetésekre vezethetnek. A gerincoszlop természetes és kóros görbületei, a keresztcsont-ágyéki szöglet külön- 1. kép. Csigolyaközti ízületek a háti szakaszon.

Next