Orvosi Hetilap, 1952. április (93. évfolyam, 14-17. szám)

1952-04-06 / 14. szám - Bugár-Mészáros Károly: A végtagok emboliáival kapcsolatos mozgás- és érzészavarokról

ORVOSI HETILAP 1952. 14. pintóérzés. A második betegnél haladéktalanul embolektomiát végeztettünk, s így a teljes analgesia magasabbra terjedésére már nem került sor. A mélyérzés (mozgás- és helyzetérzés) a második esetben a lábujjak ízületeiben hiány­zott, a boka- és térdizületekben azonban meg­tartott volt. Az első esetben (1947.) a mély­érzés vizsgálata nem történt meg. A talpreflexek és Achilles-reflexek mindkét betegnél mindkét oldalt hiányoztak, a patella­­reflexek az első betegnél szintén hiányoztak, a második betegnél ki voltak ugyan válthatók, de igen renyhék voltak. Az oscillometer (Boulittte-1.) sem a láb­szárakon, sem a combokon nem adott ki­lengést. A további négy betegnél a mozgás- és érzésbénulás kisebb kiterjedésű volt, mint az első két esetben, ami részben annak volt tulaj­donítható, hogy az elzáródás csak részleges volt, részben pedig annak, hogy az elzáródás már hosszabb idő óta fennállott, mialatt meg­volt az alkalom jelentősebb fokú collateralis keringés kialakulására. Közülük kettő sectióra került. Az egyikben teljes, a másikban csak részleges emboliás elzáródás volt található a bifurcatio aortáéban. Mindkettőnél főleg féloldali tünetek voltak jelen gangraenával, ami amputatiót tett szükségessé. A harma­dik és negyedik betegnél a mozgás- és érzés­bénulás tünetei teljesen visszafejlődtek, gan­graena nem keletkezett, csupán a jobboldali talpreflex és Achilles-reflex maradt tartósan csökkent élénkségű. Arteria iliaca communis. Egy esetem volt, amelyben a műtéti lelet (embolektomia) igazolta az embolus helyét. Ennél a betegnél gangraena miatt utóbb ampu­tatio vált szükségessé a jobb comb alsó harma­dában. A mozgásbénulás a jobb bokaízület és a lábujjak mozgásaira terjedt ki és teljes volt. A teljes anaesthesia és analgesia felső határa elől a tuberositas tibiaenél, hátul a térdhajlat alatt 12 cm-nyire volt található. A mozgás- és helyzetérzés a lábujjakon hiányzott. Sem a talpreflex, sem az Achilles-reflex nem volt kiváltható. Az oscillometer sem a jobb lábszá­ron, sem a jobb combon nem mutatott kilen­gést. Verőérlüktetés a jobb alsó végtagon a lágyékhajlatban sem volt tapintható. A beteget két órával az embolia után észleltem. Arteria iliaca externa. Két esetem volt, amelyek közül az egyik­ben az embolus fekvését a sectio is igazolta, a másiknál a műtéti lelet. A mozgásbénulás mind­kettőnél a lábujjak és a bokaizület mozgásaira terjedt ki és teljes volt. A tapintó-, hideg-, me­leg- és fájdalomérzésre vonatkozó teljes anae­sthesia felső határa a lábszár alsó harmadában néhány cm-rel a bokák felett kezdődött. A moz­gás- és helyzetérzés a lábujjak ízületeiben hiányzott, a bokaizületben megtartott volt. A talpreflex és az Achilles-reflex hiányzott, a pa­teli­t-reflex jól ki volt váltható. Az első beteg az embóliával kapcsolatos collapsusban egy órán belül exitált, a másiknál, aki 11 órás embóliával került be osztályomra, az azonnal elvégzett embolektomia ellenére három nap múlva amputatio vált szükségessé. Arteria femoralis. Összesen nyolc esetem volt. Ezek közül négy esetben az embolus az arteria profunda femoris elágazási helye felett, négy esetben alatta ült. Az arteria profunda femoris elágazása feletti elzáródásnak, azaz az arteria femoralis communis elzáródásának négy esete közül három volt teljes elzáródás, egy volt részleges. A teljes elzáródás három esetében activ mozgás sem a lábujjakon, sem a bokaizületben nem volt lehetséges, csupán az egyik esetben volt minimális activ mozgás észlelhető a lábfej hossztengely körüli forgatásában. Az anaesthesia felső határa a lábszár alsó harmadában volt található. A mozgás- és helyzetérzés a láb­ujjak ízületeiben hiányzott, a bokaizületben meg­tartott volt. A talpreflex és az Achilles-reflex nem volt kiváltható. Az embolus helyét az oscil­­lometriás vizsgálaton kívül egy esetben a mű­téti lelet (embolektomia), két esetben a sectio igazolta. A három eset közül egynél hat órával, egynél több mint 12 órával, egynél 10 nappal az elzáródás után történt a vizsgálat. A negyedik esetben, amelyben a sectio csak részleges elzáródást mutatott, s amelyben a halál a felvétel után egy hónappal agyi embólia folytán következett be, a kórházi felvétel alkal­mával érzészavar már nem volt jelen, s a láb­ujjak is kissé mozogtak már, a talpreflex és az Achilles-reflex is ki volt váltható, csupán az anamnesisben szerepelt a felvétel előtt öt órá­val a lábujjak és a lábfej teljes mozgáskép­telensége. Az arteria profunda femoris elágazása alatti elzáródás négy esetében teljes mozgás­képtelenség sem a bokaizületben, sem a láb­ujjakon nem volt jelen, de actív mozgatható­ságuk minimális volt. A teljes anaesthesia felső határa az első betegnél két cm-rel a bokák felett volt, a másodiknál csak a lábujjakra, a talpra és a lábhát lateralis részére terjedt ki, a har­madiknál és a negyediknél a lábszár alsó har­madára is kiterjedt. A mélyérzés (mozgás- és helyzetérzés) a harmadik és negyedik esetben a lábujjakon hiányzott, a bokaizületben megtar­tott volt. A talpreflex egyik betegen sem volt kiváltható, az Achilles-reflex mind a négy bete­gen ki volt váltható, de csökkent élénkségű volt. Az embolus helye az oscillometrián kívül az első esetben embolektomia útján is megállapí­tást nyert.

Next