Orvosi Hetilap, 1952. április (93. évfolyam, 14-17. szám)
1952-04-06 / 14. szám - Bugár-Mészáros Károly: A végtagok emboliáival kapcsolatos mozgás- és érzészavarokról
ORVOSI HETILAP 1952. 14. pintóérzés. A második betegnél haladéktalanul embolektomiát végeztettünk, s így a teljes analgesia magasabbra terjedésére már nem került sor. A mélyérzés (mozgás- és helyzetérzés) a második esetben a lábujjak ízületeiben hiányzott, a boka- és térdizületekben azonban megtartott volt. Az első esetben (1947.) a mélyérzés vizsgálata nem történt meg. A talpreflexek és Achilles-reflexek mindkét betegnél mindkét oldalt hiányoztak, a patellareflexek az első betegnél szintén hiányoztak, a második betegnél ki voltak ugyan válthatók, de igen renyhék voltak. Az oscillometer (Boulittte-1.) sem a lábszárakon, sem a combokon nem adott kilengést. A további négy betegnél a mozgás- és érzésbénulás kisebb kiterjedésű volt, mint az első két esetben, ami részben annak volt tulajdonítható, hogy az elzáródás csak részleges volt, részben pedig annak, hogy az elzáródás már hosszabb idő óta fennállott, mialatt megvolt az alkalom jelentősebb fokú collateralis keringés kialakulására. Közülük kettő sectióra került. Az egyikben teljes, a másikban csak részleges emboliás elzáródás volt található a bifurcatio aortáéban. Mindkettőnél főleg féloldali tünetek voltak jelen gangraenával, ami amputatiót tett szükségessé. A harmadik és negyedik betegnél a mozgás- és érzésbénulás tünetei teljesen visszafejlődtek, gangraena nem keletkezett, csupán a jobboldali talpreflex és Achilles-reflex maradt tartósan csökkent élénkségű. Arteria iliaca communis. Egy esetem volt, amelyben a műtéti lelet (embolektomia) igazolta az embolus helyét. Ennél a betegnél gangraena miatt utóbb amputatio vált szükségessé a jobb comb alsó harmadában. A mozgásbénulás a jobb bokaízület és a lábujjak mozgásaira terjedt ki és teljes volt. A teljes anaesthesia és analgesia felső határa elől a tuberositas tibiaenél, hátul a térdhajlat alatt 12 cm-nyire volt található. A mozgás- és helyzetérzés a lábujjakon hiányzott. Sem a talpreflex, sem az Achilles-reflex nem volt kiváltható. Az oscillometer sem a jobb lábszáron, sem a jobb combon nem mutatott kilengést. Verőérlüktetés a jobb alsó végtagon a lágyékhajlatban sem volt tapintható. A beteget két órával az embolia után észleltem. Arteria iliaca externa. Két esetem volt, amelyek közül az egyikben az embolus fekvését a sectio is igazolta, a másiknál a műtéti lelet. A mozgásbénulás mindkettőnél a lábujjak és a bokaizület mozgásaira terjedt ki és teljes volt. A tapintó-, hideg-, meleg- és fájdalomérzésre vonatkozó teljes anaesthesia felső határa a lábszár alsó harmadában néhány cm-rel a bokák felett kezdődött. A mozgás- és helyzetérzés a lábujjak ízületeiben hiányzott, a bokaizületben megtartott volt. A talpreflex és az Achilles-reflex hiányzott, a patelit-reflex jól ki volt váltható. Az első beteg az embóliával kapcsolatos collapsusban egy órán belül exitált, a másiknál, aki 11 órás embóliával került be osztályomra, az azonnal elvégzett embolektomia ellenére három nap múlva amputatio vált szükségessé. Arteria femoralis. Összesen nyolc esetem volt. Ezek közül négy esetben az embolus az arteria profunda femoris elágazási helye felett, négy esetben alatta ült. Az arteria profunda femoris elágazása feletti elzáródásnak, azaz az arteria femoralis communis elzáródásának négy esete közül három volt teljes elzáródás, egy volt részleges. A teljes elzáródás három esetében activ mozgás sem a lábujjakon, sem a bokaizületben nem volt lehetséges, csupán az egyik esetben volt minimális activ mozgás észlelhető a lábfej hossztengely körüli forgatásában. Az anaesthesia felső határa a lábszár alsó harmadában volt található. A mozgás- és helyzetérzés a lábujjak ízületeiben hiányzott, a bokaizületben megtartott volt. A talpreflex és az Achilles-reflex nem volt kiváltható. Az embolus helyét az oscillometriás vizsgálaton kívül egy esetben a műtéti lelet (embolektomia), két esetben a sectio igazolta. A három eset közül egynél hat órával, egynél több mint 12 órával, egynél 10 nappal az elzáródás után történt a vizsgálat. A negyedik esetben, amelyben a sectio csak részleges elzáródást mutatott, s amelyben a halál a felvétel után egy hónappal agyi embólia folytán következett be, a kórházi felvétel alkalmával érzészavar már nem volt jelen, s a lábujjak is kissé mozogtak már, a talpreflex és az Achilles-reflex is ki volt váltható, csupán az anamnesisben szerepelt a felvétel előtt öt órával a lábujjak és a lábfej teljes mozgásképtelensége. Az arteria profunda femoris elágazása alatti elzáródás négy esetében teljes mozgásképtelenség sem a bokaizületben, sem a lábujjakon nem volt jelen, de actív mozgathatóságuk minimális volt. A teljes anaesthesia felső határa az első betegnél két cm-rel a bokák felett volt, a másodiknál csak a lábujjakra, a talpra és a lábhát lateralis részére terjedt ki, a harmadiknál és a negyediknél a lábszár alsó harmadára is kiterjedt. A mélyérzés (mozgás- és helyzetérzés) a harmadik és negyedik esetben a lábujjakon hiányzott, a bokaizületben megtartott volt. A talpreflex egyik betegen sem volt kiváltható, az Achilles-reflex mind a négy betegen ki volt váltható, de csökkent élénkségű volt. Az embolus helye az oscillometrián kívül az első esetben embolektomia útján is megállapítást nyert.