Orvosi Hetilap, 1953. április (94. évfolyam, 14-17. szám)
1953-04-05 / 14. szám - TOVÁBBKÉPZÉS - Kassay Dezső: A hörgőszűkületek tünettana és diagnosztikája
366 TOVÁBBKÉPZÉS ORVOSI HETILAP 1953. 14. A hörgőszűkületek tünettana és diagnosztikája írta: KASSAY IEZSŐ dr. A hörgőszűkületek tüneteit 1. bonctani, 2.működési, 3. oktani aetiologiás tényezők szabják meg. 1. Az elzáródás lehet a légcsőben, a főhörgőik,a lebenyhörgők, vagy a segmentumsergőkben stb. Ez a bonctani tényező. Ettől függően a szűkület vagy elzáródás mindkét tüdőre, féltüdőre, lebenyre vagy segmentumra kiterjedő zavart okoz. Természetesen minél kisebb az érintett terület, annál kisebb az általános hatás is. 2. A szűkület fokától függően A) egyszerű szűkületet, B) szelepes tüdőtárgulást, vagy C) atelektasiát észlelünk. Ez a működési tényező. A) Egyszerű szűkület esetében elég a hely, hogy a levegő be- és kiáramolhassék. Erőltetett, mély belégzésikor azonban kevesebb levegő jut az akadályozott, mint a szabad részekbe. Kilégzéskor viszont a hörgő szűkebb árterében a levegő az akadálynak ötödik és sípolást okoz (1. ábra). B) Szelepes tüdőtágulás esetében háromfajta elzáródást ismerünk: a) golyós-szelep, b) csapószelep, c) táguló-szelep (1. ábra). a) Golyós-szelep esetében agolyó általában idegentest vagy sűrű váladék, mely daganatban, nyálkassártyaduzzanatban, vagy heges szűkületben akad meg. b) A csapószelep polypszerű képlet, amely csapódásával kilégzéskor zár és belégzéskor nyílik. c) Az erős hörgőszűkületnek van olyan foka, amelyben a belégzéskor táguló hörgő kinyílik, kilégzéskor pedig megszűkülve bezáródik. Ez a táguló szelep. C) Atelektasia esetében a hörgő teljesen zárt. 3. A bonctani és működési tényezőnél tünettani szempontból kevésbbé fontos az oktani tényező. Ennek megállapítása a diagnostikára tartozik és a therapia szempontjából fontos. A szűkítő vagy elzáró csap lehet I. a hörgő árterében, II. a hörgő falában, vagy III. a hörgőn kívül. Hirlinger és Andrews (1) felsorolásában az oktani tényezőik a következők: I. Intrabronchialisok: A) Endogen: 1. váladék, 2. vér, 3. hörgőkő, 4. betört nyirokcsomó tartalom. B) Exogen: 1. idegentest, 2. gyomortartalom II. Endobronchialisok: A) Veleszületett hártya. B) Nem specifikus gyulladás: 1. vizenyő, 2. beszűrődés, 3. heges szűkület. C) Specifikus gyulladás: 1. tuberculosis: a) vizenyő, b) beszűrődés, c) sarj, d) fekély, e) szűkület 2. syphilis, 3. rhinosclerosis, 4. lepra. D) A falak alakváltozása: 1. elhajlás, 2. csavarodás, 3. a hörgő szakadása. E) Daganatok: 1. jóindulatú, 2. rosszindulatú. III. Extrabronchialisok: A) Gyulladásos: 1. megnagyobbodott nyirokcsomók, 2. mediastinalis tályog vagy phlegmone, 3. a csigolyák betegsége. B) Tömlőik: 1. pulmonalis, 2. mediastinalis C) Emphysema. D) Daganatok: 1. mediastinalis, 2. pulmonalis, 3. nyelőcső. E) Cardiovascularis: 1. aneurysma, 2. szívbaj: a) a bal auriculus tágulata, b) congenitalis megnagyobbodás, c) anomáliák F) Nyelőcső-idegentestek. Röntgentünetek. A röntgentüneteket a többi tünetek előtt tárgyalom azért, mert 1. a hörgőszűkületek egész mechanizmusa ezekből érthető meg a legkönnyebben, 2. mert diagnosticai szempontból ezek a legfontosabbak. Egészséges viszonyok között a két tüdő térfogatváltozása (telődése és ürülése) egyensúlyban van egymással, ezért a mediastinum és a szív légzés közben nem mozdul ki helyéből. A két tüdő térfogatmérlegén a nyelv a mediastinum és a szív. Ennek mozdulatlansága jelzi a két tüdő térfogatváltozásának egyensúlyát. Amikor valamelyik nagy hörgő ártere erősebben kilégzés lélegzés Egyszerű Szűkület golyószelep csapó szelep táguló Szelep 1. ábra. A hörgő szűkületének, illetve elzáródásának különböző alakjai egyszerű szűkület és szelepes tüdőtágulás esetében.