Orvosi Hetilap, 1953. április (94. évfolyam, 14-17. szám)

1953-04-05 / 14. szám - TOVÁBBKÉPZÉS - Kassay Dezső: A hörgőszűkületek tünettana és diagnosztikája

366 T­OVÁBBKÉPZÉS ORVOSI HETILAP 1953. 14. A hörgőszűkületek tünettana és diagnosztikája írta: KASSAY I­EZSŐ dr. A hörgőszűkületek tüneteit 1. bonctani, 2.­­mű­ködési, 3. oktani aetiologiás tényezők szabják meg. 1. Az elzáródás lehet a légcsőben, a főhörgőik,­­a lebenyhörgők, vagy a segmentums­ergőkben stb. Ez a bonctani tényező. Ettől függően a szűkület vagy el­záródás mindkét tüdőre, féltüdőre, lebenyre vagy segmentum­ra kiterjedő zavart okoz. Természetesen minél kisebb az érintett terület, annál kisebb az álta­­lános hatás is. 2. A szűkület fokától függően A) egyszerű szűkü­letet, B) szelepes tüdőtárgulást, vagy C) atelektasiát észlelünk. Ez a működési tényező. A) Egyszerű szűkület esetében elég a hely, hogy a levegő be- és kiáramolhassék. Erőltetett, mély be­légzésikor azonban kevesebb levegő jut az akadályo­zott, mint a szabad részekbe. Kilégzéskor viszont a hörgő szűkebb árterében a levegő az akadálynak ötö­dik és sípolást okoz (1. ábra). B) Szelepes tüdőtágulás esetében háromfajta el­záródást ismerünk: a) golyós-szelep, b) csapószelep, c) táguló-szelep (1. ábra). a) Golyós-szelep esetében a­­golyó általában ide­­gentest vagy sűrű váladék, mely daganatban, nyál­ka­­ssártyaduzzanatban, vagy heges szűkületben akad meg. b) A csapószelep polypszerű képlet, amely csapó­­dásával kilégzéskor zár és belégzéskor nyílik. c) Az erős hörgőszűkületnek van olyan foka, amelyben a belégzéskor táguló hörgő kinyílik, kilég­zéskor pedig megszűkülve bezáródik. Ez a táguló szelep. C) Atelektasia esetében a hörgő teljesen zárt. 3. A bonctani és működési tényezőnél tünettani szempontból kevésbbé fontos az oktani tényező. Ennek megállapítása a diagnostikára tartozik és a therapia szempontjából fontos. A szűkítő vagy elzáró csap lehet I. a hörgő árterében, II. a hörgő falában, vagy III. a hörgőn kívül. Hirlinger és Andrews (1) felsorolásában az ok­tani tényezőik a következők: I. Intrabronchialis­ok: A) Endogen: 1. váladék, 2. vér, 3. hörgőkő, 4. be­tört nyirokcsomó tartalom. B) Exogen: 1. idegentest, 2. gyomortartalom II. Endobronchialis­ok: A) Veleszületett hártya. B) Nem specifikus gyulladás: 1. vizenyő, 2. be­­szűrődés, 3. heges szűkület. C) Specifikus gyulladás: 1. tuberculosis: a) vize­­nyő, b) beszűrődés, c) sarj, d) fekély, e) szűkület 2. syphilis, 3. rhinosclerosis, 4. lepra. D) A falak alakváltozása: 1. elhajlás, 2. csava­rodás, 3. a hörgő szakadása. E) Daganatok: 1. jóindulatú, 2. rosszindulatú. III. Extrabronchialis­ok: A) Gyulladásos: 1. megnagyobbodott nyirokcso­mók, 2. mediastinalis tályog vagy phlegmone, 3. a csi­golyák betegsége. B) Tömlőik: 1. pulmonalis, 2. mediastinalis C) Emphysema. D) Daganatok: 1. mediastinalis, 2. pulmonalis, 3. nyelőcső. E) Cardiovascularis: 1. aneurysma, 2. szívbaj: a) a bal auriculus tágulata, b) congenitalis megna­gyobbodás, c) anomáliák F) Nyelőcső-idegentestek. Röntgentünetek. A röntgentüneteket a többi tünetek előtt tárgya­lom azért, mert 1. a hörgőszűkületek egész mecha­nizmusa ezekből érthető meg a legkönnyebben, 2. mert diagnosticai szempontból ezek a legfontosabbak. Egészséges viszonyok között a két tüdő térfogat­változása (telődése és ürülése) egyensúlyban van egymással, ezért a mediastinum és a szív légzés köz­ben nem mozdul ki helyéből. A két tüdő térfogatmérle­­gén a nyelv a mediastinum és a szív. Ennek mozdu­latlansága jelzi a két tüdő térfogatváltozásának egyensúlyát. Amikor­ valamelyik nagy hörgő ártere erősebben kilégzés lélegzés Egyszerű Szűkület golyó­­szelep csapó szelep táguló Szelep 1. ábra. A hörgő szűkületének, illetve elzáródásának különböző alakjai egyszerű szűkület és szelepes tüdő­tágulás esetében.

Next