Orvosi Hetilap, 1959. augusztus (100. évfolyam, 31-35. szám)
1959-08-02 / 31. szám - Fischer Antal: A máj élet- és kórtanának aktuális kérdései
Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR„ DARABOS PÁL DR., FISCHER ANTAL DR, HIRSCHLER IMRE DR, LÉNÁRT GYÖRGY DR., SÓS JÓZSEF DR., SZÁNTÓ GYÖRGY DR., WALD BÉLA DR. Felelős szerkesztő:TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő:BRAUN PÁL DR. C. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM, 1959. AUGUSZTUS 2. ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA A Budapesti Orvostudományi Egyetem III. sz. Belklinikájának (igazgató: Gömöri Pál dr. egyetemi tanár) közleménye A máj élet- és kórtanának aktuális kérdései írta: FISCHER ANTAL dr. Az Orvosi Hetilap 100. érvfolyama számára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány Bár régóta ismeretes, hogy a máj funkcionális tartaléka igen jelentős és regenerációképessége szinte egyedülállóan nagy, az utóbbi évek vizsgálatai erre vonatkozólag újabb meglepő adatokat szolgáltatnak. Kézenfekvő, hogy minden szerv működésének előfeltétele a kielégítő vérátáramlás; normális körülmények között a perctérfogatnak3—‘A része áramlik át a májon és ennek 15— 20%-a artériás vér. Eck és Pavlov klasszikus vizsgálataiból tudjuk, hogy a máj a portális vér kikapcsolását jól bírja és a megfelelő technikával végzett műtét után a májműködés kifogástalan (1). cirrhosisban a porta-cavalis shuntműtét a portális hypertensio következményeinek megelőzésére sok esetben eredményesnek bizonyul. A műtét után a máj vérellátását kizárólag az a. hepatica biztosítja; ez utóbbi egymagában szintén nem bizonyult nélkülözhetetlennek, lekötését kutyák jól bírták, ha a műtét után 10 napig penicillint kaptak és ez az eljárás is alkalmazást nyert a portális hypertonia sebészi kezelésében. Az a körülmény, hogy az egyik keringési faktor izolált kikapcsolását az épen maradt faktor kompenzálta, egymagában még nem feltűnő jelenség. Meglepő azonban, hogy a máj valamennyi keringési faktorának egymás után történő kiiktatását nagyobb zavarok nélkül kibírta. Ezeket a vizsgálatokat Rappaport és munkacsoportja (2), valamint Popper (3) és munkacsoportja egy időben végezték; utóbbiak még a rekeszből kiinduló artériás anastomosisokat is lekötötték, úgyhogy a máj csak a műtéti adhaesiók útján kaphatott vért. Ennek ellenére a kutyák vércukor- és cholesterinszintje normális maradt. A májon átáramló vér mennyisége átmenetileg a normális érték 10—20 %-ára csökkent; ez a vérmennyiség elegendőnek bizonyult a máj életfontosságú feladatainak elvégzésére. Ismeretes, hogy a máj 75%-ának eltávolítása ugyancsak nem okoz jelentős kiesési tüneteket. A máj rendkívüli regenerációs képessége is régóta ismeretes. Újabban Ingle és Baker (4) patkányokon 1 év alatt 12 részleges májkiirtást végeztek, ezalatt átlagosan a normális máj súlyának kb. négyszeresét távolították el, a regenerált máj szövettani képe normális volt. A nagy funkcionális tartalék egyrészt, a rendkívüli regenerációs képesség másrészt magyarázza, hogy a májműködés zavara az orvosi gyakorlatban aránylag ritkán jelent nagyobb problémát, bár tudjuk, hogy teljes májeltávolítás után az állatokat megfelelő kezelés ellenére legfeljebb 56 óráig sikerült életben tartani, az orvosi gyakorlatban csak masszív májnekrosis eseteiben, parenchymás májkárosodás terminális állapotában észlelünk komoly funkcionális zavarokat. Ez a körülmény nem szabad hogy megtéveszszen: radioaktív izotópoknak a közbenső anyagcsere vizsgálatában való alkalmazása a májban véghezmenő egyre újabb életfontosságú folyamatok felismerésére vezetett. A következőkben a máj élet- és kórtanának azokat a kérdéseit beszéljük meg, amelyek jelenleg az érdeklődés középpontjában állanak .) A májkeringés dinamikája Bár a máj, mint láttuk, a keringés szempontjából is nagy funkcionális tartalékkal rendelkezik, nem kétséges, hogy már a fiziológiás terhelések szempontjából is optimális keringési viszonyok a máj számára is kívánatosak. A máj véráramlásának vizsgálata nemcsak azért érdekes, mert egyike