Orvosi Hetilap, 1959. augusztus (100. évfolyam, 31-35. szám)

1959-08-02 / 31. szám - Fischer Antal: A máj élet- és kórtanának aktuális kérdései

Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­857-BEN Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR„ DARABOS PÁL DR., FISCHER ANTAL DR, HIRSCHLER IMRE DR, LÉNÁRT GYÖRGY DR., SÓS JÓZSEF DR., SZÁNTÓ GYÖRGY DR., WALD BÉLA D­R. Felelős szerkesztő:TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő:BRAUN PÁL DR. C. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM, 1959. AUGUSZTUS 2. ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA A Budapesti Orvostudományi Egyetem III. sz. Belklinikájának (igazgató: Gömöri Pál dr. egyetemi tanár) közleménye A máj élet- és kórtanának aktuális kérdései írta: FISCHER ANTAL dr. Az Orvosi Hetilap 100. érvfolyama számára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány Bár régóta ismeretes, hogy a máj funkcionális tartaléka igen jelentős és regenerációk­épessége szinte egyedülállóan nagy, az utóbbi évek vizsgá­latai erre vonatkozólag újabb meglepő adatokat szolgáltatnak. Kézenfekvő, hogy minden szerv mű­ködésének előfeltétele a kielégítő vérátáramlás; normális körülmények között a perctérfogatnak­­3—‘A része áramlik át a májon és ennek 15— 20%-a artériás vér. Eck és Pavlov klasszikus vizs­gálataiból tudjuk, hogy a máj a portális vér kikap­csolását jól bírja és a megfelelő technikával vég­zett műtét után a májműködés kifogástalan (1). cirrhosisban a porta-cavalis shuntműtét a portális hypertensio következményeinek megelőzésére sok esetben eredményesnek bizonyul. A műtét után a máj vérellátását kizárólag az a. hepatica biztosítja; ez utóbbi egymagában szintén nem bizonyult nél­külözhetetlennek, lekötését kutyák jól bírták, ha a műtét után 10 napig penicillint kaptak és ez az el­járás is alkalmazást nyert a portális hypertonia sebészi kezelésében. Az a körülmény, hogy az egyik keringési fak­tor izolált kikapcsolását az épen maradt faktor kompenzálta, egymagában még nem feltűnő jelen­ség. Meglepő azonban, hogy a máj valamennyi ke­ringési faktorának egymás után történő kiiktatá­sát nagyobb zavarok nélkül kibírta. Ezeket a vizs­gálatokat Rappaport és munkacsoportja (2), vala­mint Popper (3) és munkacsoportja egy időben végezték; utóbbiak még a rekeszből kiinduló arté­riás anastomosisokat is lekötötték, úgyhogy a máj csak a műtéti adhaesiók útján kaphatott vért. En­nek ellenére a kutyák vércukor- és cholesterin­­szintje normális maradt. A májon átáramló vér mennyisége átmenetileg a normális érték 10—20 %-ára csökkent; ez a vérmennyiség elegendőnek bizonyult a máj életfontosságú feladatainak elvég­zésére. Ismeretes, hogy a máj 75%-ának eltávolí­tása ugyancsak nem okoz jelentős kiesési tüne­teket. A máj rendkívüli regenerációs képessége is régóta ismeretes. Új­abban Ingle és Baker (4) pat­kányokon 1 év alatt 12 részleges májkiirtást végez­tek, ezalatt átlagosan a normális máj súlyának kb. négyszeresét távolították el, a regenerált máj szö­vettani képe normális volt. A nagy funkcionális tartalék egyrészt, a rendkívüli regenerációs képes­ség másrészt magyarázza, hogy a májműködés za­vara az orvosi gyakorlatban aránylag ritkán jelent nagyobb problémát, bár tudjuk, hogy teljes máj­eltávolítás után az állatokat megfelelő kezelés elle­nére legfeljebb 56 óráig sikerült életben tartani, az orvosi gyakorlatban csak masszív májnekrosis eseteiben, parenchymás májkárosodás terminális állapotában észlelünk komoly funkcionális zavaro­kat. Ez a körülmény nem szabad hogy megtévesz­­szen: radioaktív izotópoknak a közbenső anyag­csere vizsgálatában való alkalmazása a májban véghezmenő egyre újabb életfontosságú folyama­tok felismerésére vezetett. A következőkben a máj élet- és kórtanának azokat a kérdéseit beszéljük meg, amelyek jelenleg az érdeklődés középpont­jában állanak .) A májkeringés dinamikája Bár a máj, mint láttuk, a keringés szempont­jából is nagy funkcionális tartalékkal rendelkezik, nem kétséges, hogy már a fiziológiás terhelések szempontjából is optimális keringési viszonyok a máj számára is kívánatosak. A máj véráramlásá­nak vizsgálata nemcsak azért érdekes, mert egyike

Next