Orvosi Hetilap, 1961. március (102. évfolyam, 10-13. szám)
1961-03-05 / 10. szám - Petrovszkij, B. V.: A modern szívsebészet aktuális kérdései
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE DR. LENÁRT GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 102. ÉVFOLYAM 10. SZÁM, 1961. MÁRCIUS 5 Moszkvai Orvostudományi Intézet, Sebészeti Klinika A modern szívsebészet aktuális kérdései* Írta: Petrovszkij B. F. dr. A szív- és érsebészet az utóbbi években gyorsan fejlődött, így jelentősen bővültek a szívbajok és különböző érbetegségek miatt végzett műtétek javallatai. Sok hazai és külföldi szerző már négyjegyű számokkal jegyzi a szív- és érműtétek számát és az eredmények egyre javulnak (Bakulev A. N., Kuprijanov P. A., Visnyevszkij A. A., Mesalkin J. N., De Bakey, Bailey, D’Allen, Kudász, Littmann, a mi klinikánk és mások). A mesterséges keringés és a hypothermia módszereinek fejlődésével mind újabb és újabb szívbajok sebészi kezelése válik lehetővé. Rövidesen — ha nincs ellenjavallat más szervek részéről — valószínűleg lehetővé válik minden szívbaj műtéti gyógyítása. 1942 óta foglalkozunk a szív- és érsebészet kérdéseinek tanulmányozásával. A Nagy Honvédő Háború idején, 1941—1945 években végeztük az első műtéteket pericarditis és bennrekedő szívlövések miatt (21 észlelés) és ezenkívül számos beavatkozást hajtottunk végre a nagyereken (több mint 700-at). Tapasztalatatinkról közleményekben és monográfiában számoltunk be. 1950-ben végeztük az első műtéteket veleszületett és 1953-ban szerzett szívbajok miatt. Azóta a vezetésem alatt álló intézetben több mint 1000 műtétet végeztünk szívbajok, érsérülések ésbetegségek miatt. Erről számos közlemény és disszertációs munka jelent meg (Szolovjev G. M., Babicsev Sz. I., Kesiseva A. A., Zareckij V. V., Malinovszkij N. N., Zolotareva R. A., Milonov O. B., Nacvlisvili G. A., Lebedeva R. N. és mások). Leggyakrabban szerzett rheumás szívbajokat operálnak, azután a veleszületett szívbajokat, harmadik helyen az aorta betegségei állanak. Hasonló klinikánk anyaga is. Hangsúlyozni kell a szakosított kardiológiai osztályok szervezésének jelentőségét. Nem helyes dolog, hogyha általános sebészeti osztályokon egy-egy szívműtétet végeznek, ha ehhez nincsenek meg a megfelelő feltételek. A szívbetegek sebészeti kezelése jó és pontos diagnosztikát, helyes és gondos műtéti előkészítést és műtét utáni kezelést igényel. Megvannak az érzéstelenítés sajátságai is, melyek elhanyagolása súlyos következményekkel járhat. A műtét alatt a beteg állapotát EKG-val, EEG-vel, oxymeterrel és egyéb készülékekkel ellenőrizzük. Kamraremegés esetén defibrillátorra van szükség. Mindez megerősíti azt a következtetést, hogy célszerű szakosított szívsebészeti központokat, vagy klinikákat szervezni és ide gyűjteni a műtétre szoruló szívbetegeket. Ezeken a klinikákon legyen képzett orvosi és nővérállomány, gyakorlott belgyógyász, anaesthesiológus, ezenkívül megfelelő felszerelés és berendezés. Klinikánkon 1954 óta van szívsebészeti osztály, ágylétszáma: 60. Hetenként átlag 12 szívműtétet végzünk és ezenkívül naponta diagnosztikai beavatkozásokat (szívkathéterezés, aortographia stb.). Az osztályon külön konferenciákon tárgyalják meg bonyolultabb esetekben a műtéti javallatokat, azután elemzik a műtéti leleteket, vagy esetleg a boncolás adatait. Mindez elősegíti azt, hogy az osztály orvosai elmélyült tapasztalatokat szerezzenek a szívbetegségek diagnosztikájában és kezelési módszereiben. A klinikán alkalmazzuk a szívbetegek vizsgálatának minden modern módszerét. Az általános klinikai vizsgálatokon kívül alkalmazásra kerül * A százéves Orvosi Hetilap számára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány. 28