Orvosi Hetilap, 1962. augusztus (103. évfolyam, 31-34. szám)

1962-08-26 / 34. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Vecsei Pál - Kemény Armandné - Purjesz István - Ritter László - Márton József - Gosztonyi Tamás: Aldosteron produkciók az általános adaptációs szindróma rezisztencia-stádiumában

EREDETI KÖZLEMÉNYEK Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet, Kutató Osztály, Budapesti Orvostudományi Egyetem, Kórélettani Intézet és az Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézetének Szerves Kémiai Osztálya Aldosteron produkció az általános adaptációs szindróma rezisztencia stádiumában Vecsei (IV cisz) Pál dr., Kemény Armandné dr., *Parjesz István dr., **Ritter László dr., Márton József és Gosztonyi Tamás Selye számos közleményében (1, 2, 3), így leg­utóbb az Orvosi Hetilap hasábjain is (4) ismertette az általános adaptációs szindróma különböző stá­diumait. Véleménye szerint ártalmak, stressek is­métlődése esetén kialakul az általános adaptációs szindróma második szakasza, az ún. rezisztencia stádium: ilyenkor a szervezet rezisztenssé válik azzal az ártalom (stress)-típussal szemben, melynek ismételt alkalmazása az ellenállóképesség fokozó­dást létrehozta. Selye szerint a rezisztencia oka a mellékvesekéreg glycocorticoid produkciójának fo­kozódása (1, 2). Ezt az elképzelését elsősorban a mellékvesék morfológiai elváltozásaival (hypertró­­fia és hyperfunkcióra utaló histológiai kép),­­vala­mint bizonyos szekunder elváltozásokkal pl. nyi­­rokszervatrofia, támasztotta alá. Saját korábbi munkánkban Selye által is többször leírt módon (2, 3) — ismételt formalin-injekciókkal, sikerült létre­hoznunk az általános adaptációs szindrómára, illet­ve a rezisztencia stádiumra jellemző morfológiai el­változásokat patkánykísérletekben, azonban sem a * Jelenlegi munkahely: Sugárbiológiai Kutató In­tézet. ** Jelenlegi munkahely: Megyei Tüdőgyógyintézet, Doba (Veszprém megye). (A dolgozat anyagának egy része: a túlélő mel­lékvesék aldosteronprodukciójával foglalkozó rész elő­adásra került az I. Nemzetközi Endocrinológiai Kong­resszuson. Koppenhága, 1960. 1. Acta Endocrinologica. Suppl. 51. és Pathologus Szakcsoport Nagygyűlésén, Budapest, 1959. Acta Morphologica Hung. Suppl. IX. 31. 1960.) mellékvese vénás vér, sem a perifériás vér glycocor­ticoid (corticosteron) tartalmát nem találták meg­­növekedettnek (5, 6, 7). A legutóbbi időben irodal­mi adatok láttak napvilágot a mineralocorticoid aldosteron antitoxikus és shockellenes hatásával kapcsolatban (8, 9), így érdekesnek látszott meg­vizsgálni azt a problémát, hogy milyen az aldoste­ron produkció a rezisztencia stádiumában, nem játszik-e ez szerepet az ellenállóképesség fokozódá­sában. * Az­ általános adaptációs szindróma rezisztencia stádiumát korábbi kísérleteinkhez hasonlóan (5, 6, 7) ez alkalommal is ismételt formalin adagolással idéztük elő: azonos tenyészetből származó fehér patkányoknak 5, 10. napon keresztül napi 0,5 ml/100 g 2%-os formalinoldatot adagoltunk s. c. Az utolsó formalinadagolás után 24 órát vártunk és ilyenkor végeztük el corticosteroid produkció vizsgálatát. A morfológiai elváltozások mindenben megfeleltek a Selye által ismertetett (2, 3) és ko­rábbi közleményeinkben általunk is már leírt (5, 6), a rezisztencia stádiumra jellemző képnek: a mellékvesék megnagyobbodtak és az egyes esetek­ben elvégzett hisztológiai vizsgálat, lipoidfestés és testetlen készítmények polarizációs vizsgálata is igazolta a kéreg kiszélesedését, a lipoidtartalom fo­kozódását, a chromofób zóna eltűntét, vagyis azo­kat a jelenségeket, amelyeket általában a hi­per­functio jellemzőinek tartanak. Az aldosteron pro­dukciót két kísérletsorozatban tettük vizsgálat tár­gyává. 16ey ORVOSI HETILAP ad lehetőséget. Erre vonatkozóan 7 esetünk tapasz­talatait analyzálják. 3. Postoperatív állapotban bekövetkező fenye­gető cardiorespiratorikus elégtelenség eseteiben nemcsak mellkasi és agysebészeti, hanem általános sebészeti és traumatológiai esetekben is ajánlatos tracheotomiát végezni. IRODALOM. 1. Balás A.: Magy. Seb. 1959. 1, 32. — 2. Björk V. O., Engström C. G.: J. Thor. Sure. 1957. 34, 228. — 3.Boda D. és mtsai: Orv. Hetil 1958. 1­452. — Boda D­: Orv. Hetil 1959. 1245. — 5. Boda D.: Orv. Heil. 1960. 577. — 6. Brandt H J.: Der Anaesthesist 1957. 6, 29. — 7. Bühlmann A.: Thoraxchir. 1958. 6, 147. — 8. Csiky P., Bérczi Gy.: Orv. Hetil. 1958. 1245. — 9. Da­vies W. H., Lapph­an K. G.: Lancet 1959. I. 1262. — 10. Engström C. G.: Thoraxchir. 1958. 6, 171. — 11. Fekete Gy.: Orv. Hetil. 1959. 1264. — 12. Ferencz P.: Orv. He­til. 1959. 849. — 13. Gömöri P.: Orv. Hetil. 1959. 849. — 14. Hoffmann T.: Der Chirurg 1960. 3, 120. — 15. Hossli G.: Der Anaesthesist 1957. 6, 13. — 16. Hutás I.: Orv. Hetil. 1959. 210. — 17. Hugin W.: Der Anae­sthesist 1957. 6, 300. — 18. Keszler P., Sarlós P.: Orv. Hetil. 1958. 1649. — 19. Keszler P., Sarlós P.: Orv. Hetil. 1958. 1679. — 20. Keszler P. és mtsai: Orv. Hetil. 1960. 1333. — 21. Lükő G.: Orv. Hetil. 1958. 151. — 22. Nádasi A., Keszler P., Székely O., Heidl J.: Orv. Heitl. 1960. 1337. — 23. Nunn I. F.: Brit. J. Anaesth. 1957. 29, 540. — 24. Parkhouse J.: Lancet 1959. II. 53. — 25. Rossier, Bühlmann, Wiesinger: Physiologie und Pathophysiologie der Atmung. Springer, Berlin. 1956. — 26. Székely O. és mtsai: Magy. Seb. 1959. I, 10. — 27. Vécsey J. és mtsai: Magy. Seb. 1961. 1, 57. — 28. Zappe L., Fényes Gy.: Ideggyógy. Szemle 1957. 3, 77.

Next