Orvosi Hetilap, 1967. február (108. évfolyam, 6-9. szám)
1967-02-05 / 6. szám - Joós László - Péró Csaba: Az arteria subclavia deriváló hatása aortaív syndromában
246 ORVOSI HETILAP megfigyelés azonban ellene szól. A betegek egy részében az értágító szereknek paradox hatása van: az agy vérellátását rontják. A mi esetünkben is ez történt. Viszont — bármilyen különösnek is tűnik — az arteria vertebralis lekötése a beteg oldalon az agykeringés javulásához vezethet. Horányi és Péter szerint „ahol a tünetek létrejöttéért az angiospasmust tesszük felelőssé (ott) a klinikai kép elsősorban a corticalis ágak károsodását tükrözi”. Az aortaív syndromára pedig éppen nem a kérgi, hanem az agytörzsi tünetek jellemzők (basilaris insufficientia). A mi esetünkben a betegség tüneteit és a hídinfarctus keletkezését egészen más módon magyarázzuk. 1962-ben az Ideggyógyász Szakcsoport Nagygyűlésén három olasz előadó, Fasano, Portalupi és Broggi beszámolt az extracranialis érszűkületek jelentőségéről az agyi vérkeringés megváltozásában. Betegüknek egyik oldali arteria subclaviája elzáródott az arteria vertebralis eredése előtt. Az előadók igazolták, hogy az elzáródás oldalán az arteria vertebralisban a véráram iránya megfordult („inversion du courant dans hartere vertebrale”). A vér a beteg oldalon az arteria vertebralison át az agy felől az arteria subclaviába folyik, és ezzel az agy artériáiba a vérbevitel redukálódik. A jelenséget első ízben Contorni írta le 1960-ban „Il circulo collaterale vertebro-vertebrale” néven. Többnyire azonban angol nevén olvassuk: „subclavian steal effect” — subclaviás lopás. Kifejezve azt, hogy a beteg oldali karral végzett munka közben fokozódik ugyan a felső végtag vérellátása, de ezt a vért az eredésénél megszűkült arteria subclavia az azonos oldali arteria vertebralison át az agytól lopja el (3. kép). Hasonló vizsgálatokról számolnak be Eisalo, Ahos és Esko A. Nikkilä 1965-ben. Vollmar, El Bayar, Kolmar, Pfleiderer és Diezel 9 saját észlelést közölnek és 43 máshol közölt esetre hivatkoznak, amelyekben az idegrendszeri tüneteket „pathológiás híd” okozza. Szerintük az agyi keringési zavarok oka az esetek 25—30 százalékában extracranialis érbetegség. Ha az arteria subclaviában a vérnyomás 10%-kal csökken, akkor az azonos oldali arteria vertebralisban az agy felé nem áramlik vér. Tíz százalékosnál nagyobb nyomáscsökkenés esetén pedig az áramlás megfordul, és az arteria vertebralis descendáló irányban vezet, tehát az agytól az arteria subclavia felé. Vollmar és munkatársai megállapításaikat elsősorban Kubik vizsgálataira alapozzák, és a kóros véráramlásnak több típusát írják le: vertebro-vertebralis, carotido-basilaris, externo-vertebralis, carotido-subclavialis stb. Részletekre vonatkozóan idézett munkájukra hivatkozunk. Közleményük címében ők is az angol „subclavian steal effect” elnevezést használják, amelyet németül „Subclavia-Entzugs- Syndrom” néven fejeznek ki. Anélkül, hogy névalkotók akarnánk lenni, magyarul a kulcscsont alatti osztóér elvonó hatásáról, latinosan deriváló effectusáról szólhatunk. összefoglalás. A szerzők 54 éves nő boncolási leletét ismertetik. Betegsége aortaív syndroma volt. A bal arteria subclaviának az arteria vertebralis előtti szakasza csaknem teljesen elzáródott. Infarctust találtak a pons cerebriben. Ennek oka az, hogy az arteria subclavia szájadékának elzáródása miatt a vérnyomás az arteria subclaviában lecsökken, az arteria vertebralisban a véráram iránya megfordul, és így az arteria subclavia az agytól ellopja a vért. Ez a „subclavian steal effect” néven leírt mechanizmus az okozója az aortaív syndromában az agyi vérkeringési elégtelenségnek és az agy kórbonctani elváltozásainak. IRODALOM: 1. Editorial: A new vascular syndrome — „The subclavian steal”. New Engl. J. Med. 1961, 265, 912. Cit.: Eisalo A. és mtsai. — 2. Baló J.: A részletes kórbonctan tankönyve. Medicina Kiadó, Budapest. 1961, 94. — 3. Contorni, L.: Minerva chir. 1960, 15, 268. Cit.: Eisalo A. és mtsai. — 4. Eisalo, A., Ahos, E., Esko, A., Nikkilä: Acta Medica Scandinavica. 1965, 177, 31. — 5. Sz. Fábián J.: Orv. Hetil. 1963, 104, 322. — 6. Fasano, V. A., Portalupi, G., Broggi, G.: Idegrendszer Vérkeringésének Élettana és Klinikuma. 1962, 478. Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Kiadása. Debrecen. — 7. Fridman, E. E.: Archiv. Patologii. 1960, 22, 72. — 8. Gáspár J., Nagy S.: Az Uzsoki u. Kórház Évkönyve. 1962. 107. — 9. Gottsegen Gy., Szám I.: Orv. Hetil. 1955, 96, 1245. — 10. Hirsch M. S., Alkat, B. K., Basu, A. K.: John’s Hook. Hosp. Bull. 1964, 118, 29. Ref.: Dtsch. M. Wschr. 1964, 89, 2168. — 11. Horányi B., Péter Á.: Idegrendszer Vérkeringésének Élettana és Klinikuma. 1964, 228. Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Kiadása. Debrecen. — 12. Jelinek H., Littmann I., Süle É., Földi M., Máthé Z.: Acta Med. Hung. 1960, 16, 3. — 13. Krutsay M.: Kíséri. Orvostud. 1960, 12, 446. — 14. Kubik C. S.: cit. Vollmar J. és mtsai. — 15. Petrányi Gy. (szerk.): Belgyógyászati Diagnosztika. Medicina Kiadó, Budapest. 1961, 212. — 16. Ross, R. S., Me Kusick, V.: AMA. Arch. Int. Med. 1953, 92, 701. Cit.: Rezek Ph. R., Millard M.: Autopsy Pathology. Charles C. Thomas Publ. Springfield, Illinois USA. 1963, 324. — 17. Schliak, H., Dahl, U. P.: Dtsch. M. Wschr. 1963, 83, 41. — 18. Soltész L., Kendrey G.: Magyar Sebészet. 1959, 12, 196. — 19. Soltész L., Szabó J., Böröcz L.: Orv. Hetil. 1959, 99, 26. — 20. Shperling, I. D.: Arhiv. Patologii. 1961, 237, 83. — 21. Urai L.: Orv. Hetil. 1955, 96, 1249. — 22. Velhagen, K.: Augenkrankheiten und Allgemeinleiden. Augenarzt. VI. VEB. G. Thieme. Leipzig. 1964, 67. — 23. Vollmar, J., El Bayar, M., Kolmar, D., Pfleiderer, Th., Diezel, P. B.: Dtsch. M. Wschr. 1965, 90, 8. — 24. Weinstein, P.: Az érrendszer és a szem. Medicina Kiadó, Bp. 1964, 143. Az orvosképzés több mint kilenc évtizedes múltra visszatekintő, kéthavonként megjelenő folyóirata az ORVOSKÉPZÉS Előfizethető a Posta Központi Hírlapirodájában (Budapest, V., József nádor tér 1.) és bármely postahivatalban. Előfizetési díj félévre 32,5 Ft. Csekkszámlaszám: egyéni 61.299, közületi 61.066 vagy átutalás az MNB 8. sz. folyószámlára