Orvosi Hetilap, 1969. június (110. évfolyam, 22-26. szám)
1969-06-01 / 22. szám - Keszler Pál: A bronchiektasia sebészi kezelésének eredménye
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította : MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE D R. LENART GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ DR. * HÍDVÉGI JENŐ 116. ÉVFOLYAM 22. SZÁM, 1969. JÚNIUS 1. Fővárosi János Kórház (igazgató: Takó József dr.), Mellkassebészeti Osztály (főorvos: Keszler Pál dr.) A bronchi ektasia sebészi kezelésének eredménye Keszler Pál dr gyón hasonlítanak egymáshoz. Nem minden szerző különböztet meg 3 kategóriát: jó, közepes és rossz eredményeket. Vannak, akik a jó eredményeket a közepesekkel vonják össze és javultakról beszélnek, de az is előfordul, hogy a közepes és rossz eredményeket tárgyalják közös csoportban. Látható, hogy saját eredményeink, melyek jelentős számú, 190 operált, ellenőrzött betegre vonatkoznak, 2—5 év távlatából, jó átlagnak felelnek meg, a mortalitás pedig 1%. Már itt előre kell bocsátani, hogy betegeink fele 15 év alatti gyermek volt és azok közül egy sem halt meg. Ebből a statisztikai összeállításból le lehet vonni azt a következtetést, hogy a bronchiektasiát általában érdemes operálni, mert a műtéti eredmények jók. Az adat azonban azt is jelenti, hogy minden ötödik operált betegnek a műtét után is vannak panaszai. A kérdést tehát nem lehet leegyszerűsíteni és ha kutatjuk az okokat, akkor feltétlenül érinteni kell az osztályozás, az aethiologia, pathologia, műtéti indicatio és műtéti technika néhány aktuális és vitatott pontját. Vitatható, hogy mit lehet joggal a bronchiektasia körébe sorolni. Látható, hogy a bronchiektasiák és a tüdőcystás betegségek körei keresztezik egymást (1. ábra). A differenciálás nagyon nehéz. Az első pillanatban talán nyilvánvaló, hogy a bal oldali körbe tartoznak az összes cilindrikus, vagy zsákszerű hörgőtágulatok, akár primerek, akár secunderek. Azonban a secunder bronchiektasiák műtétei közé be lehetne sorolni a tbc miatt végzett tüdőresectiók jelentős részét is. Vincze (44, 45) szerint a cavernát és más gümős formákat kb. 20%-ban bronchiektasiák kísérik. Ha ezt tennénk azonban, teljesen meghamisítanánk a valódi arányt primer és secunder bronchiektasiák között annak ellenére, hogy a gümős bronchiektasiát az esetek nagy részében a kísérő bronchostenosis és nem specifikus gyulladás köz. A bronchiektasia kezelésének kérdései mindig aktuálisak, mert a kezelésre és műtétre szoruló betegek száma jelentős. Minthogy a betegség kb. 80 százalékban gyermekkorban veszi kezdetét, várható, hogy a gyermekkori fertőző betegségek és főleg a tbc leküzdése a bronchiektasia előfordulását is csökkenteni fogja. Ennek egyes országokban már mutatkoznak örvendetes jelei, hazánkban azonban a bronchiektasia gyógyítása ez idő szerint még fontos feladat. A kérdés fokozott előtérbe kerülésének egyik oka éppen a tbc-s morbiditás csökkenése. A tüdőgondozói és gyógyintézeti hálózat érdeklődése fokozottabb mértékben irányulhat többek között a bronchiektasiás betegek felé. Sebestény (34, 35) óta a hazai irodalom ismételten foglalkozott a bronchiektasia sebészetével (1, 3, 10, 13, 18, 20, 22, 25, 33, 38, 41, 43) és a sebészi pathologia kérdéseivel (11, 12, 14, 25). Magunk is közöltük tapasztalatainkat a gyermekkori bronchiektasia műtéti eredményeiről (20). Azért is célszerű visszatérni e kérdésre, mert jelentős számú műtétről és utánvizsgálatról tudunk beszámolni és ezek alapján állást foglalhatunk több vitatott kérdésben. Ha a késői műtéti eredmények fényében áttekintünk időrendi sorrendben néhány nagyobb statisztikát, megállapíthatjuk, hogy a számadatok na-Eredmény 1. táblázat Szerző Év Esetszám Jó Közepes Rossz Brunner (2)............. 1952 111 90 % 10 % Sellors (36) ..................... 1953 277 81 % 10 '% 7 % Swierenga (42) ....................... 1953 548 8« % 10 % i % Cooley (4) (gyerekanyag) . . 1955 30 60 % 13,3% Mathey (29) ................. 1956 145 86,4% 8 % Eerland (8) ................. 1958 139 81,2% 7.2% Keszler—Pintér (20) gyerek anyag) .................................... 1964 42 7« % 23% Satter (32)............. 1967 243 90,6% 9,4% Czakó —Schnitzler (3) ............. 1967 73 76 % 10 % 5 % Saját......................................... 1968 190 81 % 16 % 4 %