Orvosi Hetilap, 1971. október (112. évfolyam, 40-44. szám)

1971-10-03 / 40. szám - Kubinyi László: Influenzajárványok és influenza elleni védőoltások Magyarországon

Országos Közegészségügyi Intézet (főigazgató: Bakács Tibor dr.) Influenzajárványok és influenza elleni védőoltások Magyarországon Kubinyi László dr. Periodikusan ismétlődő influenzajárványoknak nemcsak az egészségügyi ellátás, hanem a népgaz­daság szempontjából is nagy jelentőségük van. A járványok idején a betegek száma a 2 milliót is meghaladhatja, többszörösére emelkedik a beteg­­forgalom, a gyógyszerfogyasztás és a táppénzes na­pok száma, túlterheltek a kórházak. A dolgozóknak a termelésből való kiesése zavart okozhat a nép­gazdaságban. A járványok lefolyása meglehetősen hasonlít egymáshoz, a fontosabb járványügyi mutatószá­mok között járványonként alig van különbség. Ezért az influenzajárványok hazai sajátosságainak az ismertetése és a védőoltások eddigi eredményé­ről szóló beszámoló több szempontból is hasznos lehet. I. A magyarországi influenzajárványok, 1957— 1970 1. A megbetegedések száma Az A2 influenzavírus 1957 óta, 14 év alatt, ed­dig 8 járványt okozott Magyarországon. Az első az ún. „ázsiai” járvány volt 1957-ben, a legutolsó az 1970. évi Honkong-járvány. A megbetegedések számszerű bejelentése az 1959. évi járvány óta kö­telező. A körzeti orvosok és a rendelőintézetek he­tenként bejelentik az új influenzás betegek számát, a szövődményeket, a kórházi beutalások és a táp­pénzes állomány alakulását, a betegek életkor sze-Influenza megbetegedések Magyarországon, 1957-70.­rinti megoszlását stb. A heti jelentéseket az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet Járványügyi osztálya dolgozza fel. E jelentések szerint az influenzameg­betegedések száma járványonként 1—2 millió kö­zött ingadozott, átlagban 1,7 millió volt. Az 1969. évi első Honkong-járványról csak hiányos adataink vannak, a KÖJAL-EK egy részének önkéntes jelen­tései alapján, mert ebben az évben a bejelentés nem volt kötelező. A megbetegedések számának alakulását az 1. ábra szemlélteti. 2. Influenzahalálozások A megbetegedések bejelentése csak a járvá­nyos hónapokról szolgáltat adatokat. Influenza azonban minden évben van, a legtöbb a téli hóna­pokban. A Központi Statisztikai Hivatal hónapon­ként közli az influenzában meghalt betegek szá­mát. Ennek a jelentésrendszernek az alapján folya­matosabb tájékozódást kaphatunk az influenza­helyzet alakulásáról, mint a megbetegedések jelen­téséből. A magyarországi influenzahalálozás vál­tozásait a 2. ábra mutatja be. Influenza halálozások Magyarországon havonként (KSH adatai szerint) 1955—1970 Vírus A1 A., (Singapore) 57 A2 (London) 62 A2 (London) 64 Az ábrán kétféle hullámmozgást láthatunk. Egy endémiás, szezonális ingadozást, és egy epidé­­miás, ciklusos ingadozást, a periodikusan ismétlődő járványoknak megfelelően. Mindkét halálozási görbe csúcsértéke februárra vagy március elejére esik. A járványmentes években a havonkénti leg­nagyobb halálozás 100 körüli, a járványos években 500 és 1000 között váltakozott. 3. A járványok keletkezése Az influenzavírus tehát állandóan cirkulál és a járványmentes években is okoz megbetegedése­ket. A megbetegedések száma a járványos években ugrásszerűen megnő, s ezt két alapvető tényező megváltozása befolyásolja. Ismeretes, hogy az influenzavírus antigénszer­kezete igen változékony, és hogy a megbetegedések vagy szubklinikus fertőzések utáni immunitás rö­vid ideig tart. Járvány akkor keletkezik, ha az an­tigénszerkezet megváltozik és az új variáns ellen a lakosságnak nincsenek ellenanyagai. Ha az anti­génszerkezetű változás ugrásszerű, a járványok egymás után több éven át is ismétlődhetnek, amíg a lakosság többsége átvészel és elveszíti fogékony­ságát. Így volt ez 1957 és 1960 között, mikor az A2 vírus megjelent és 4 év f­latt 3 járványt okozott, és betegei/ száma (millió) Orvosi Hetilap 1971. 112. évfolyam, 40. szám 1 j| ! * | v/.^y \J [луJ | UJ ], Lili 1955 1 1956 | 1957 | 1958 | 1959 \ 1960 \ 1961 | 1962 | 1963 | 1961 | 1965 \ 1966 \ 1967 \ 1968\ 1969 | 1970 ] 2. ábra. 1* %

Next