Orvosi Hetilap, 1976. július (117. évfolyam, 27-30. szám)

1976-07-04 / 27. szám - István Lajos - Marton Éva: Cytochemiailag vizsgált felnőttkori acut leucaemiás betegek kórlefolyásának klinikai elemzése

Vas megyei Tanács Markusovszky Kórháza (igazgató főorvos: Gelencsér József dr.), Hematológiai Osztály Cytochemiailag vizsgált felnőttkori acut leucaemiás betegek kórlefolyásának klinikai elemzése István Lajos dr. és Marton Éva dr. Az irodalomból és az egyre bővülő hazai tapaszta­latokból ismeretes, hogy az elmúlt 10 év alatt az acut leukaemia (AL) kérdés elmozdult a holtpont­ról és kezelése alapvetően megváltozott. Ez világ­szerte arra késztette a haematológiával foglalkozó­kat, hogy saját gyakorlatukban is alkalmazzák eze­ket az új therápiás eljárásokat (2, 4, 6, 10, 17, 19, 23, 24, 25, 31, 38, 39, 52, 53, 54, 55, 56). A mai chemotherápiás kezelés elveit és szüksé­gességét hazai viszonylatban elsőként Kelemen han­goztatta az 1964-es Magyar Haematológiai Kongresz­­szuson (20). 1968-ban Rák (43) már az Orvosi Életilap­­ban foglalta össze a kezelés új formájára irányuló tö­rekvéseket és lehetőségeket. Saját előrehaladásunkat döntően befolyásolta a Schuler vezette Magyar Gyer­­mekleukaémia Munkacsoport, ill. az Országos Haema­tológiai és Vértranszfúziós Intézet ezirányú munkája, a Haematológiai Kollégium állásfoglalása (15), a Ste­cker vezette a bécsi Leukaemia Központtal kialakult kapcsolatunk (46), az 1969-es Nemzetközi Leukaemia Kongresszus (46), Krepier (22), ill. Stacker intézeté­ben tett tanulmányútjaink (46, 47, 48) és az NDK Leukaemia Munkacsoportjának megismerése (2). A Haematológiai Kollégium 1974. évi ülésén Hol­tán (15) referátuma kész diagnosztikus és therápiás programot, ill. hazai szervezeti formát ajánlott. Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézetben létesült Leukaemia Munkacsoport fontos módszertani feladatokat oldott meg (32, 33, 35, 36, 40, 41, 49, 50, 51) az­­utóbbi években. A leukaemia kérdésben bekövetkezett döntő for­dulatot hazai vonatkozásban előbb Lombos és Gálfi (26), majd Schuler és Kemény az Orvosi Hetilapban megjelent „Gyógyult gyermekkori acut lymphoid leuk­­aemiáról” szóló közlései bizonyítják (45, 21). Az 1975- ben Bécsben megrendezett nemzetközi kongresszus (48), ill. a Budapesti Nemzetközi Leukaemia Sympo­sion (3, 16) a chemo- és immuntherápia újabb lehető­ségeit összegezve a fejlődés további távlatait nyitotta meg. Előzmények Magunk az 1964-es Magyar Haematológiai Kongresszus után vezettük be az első korszerű che­motherapiás szereket: a G-Mercaptopurint (MP) és a Methotrexátot (MTX). 1970-ben a Dunántúli Bel­gyógyász Vándorgyűlésen már a Rubidomycinnel (RMY) és a Vincristinnel (VCR) kiváltható remis­siókról és e szerek sajátos szövődményeiről szá­moltunk be (8). Az akkor rendelkezésre álló anti­­leukaemiás szereket felváltva sequentialisan, tehát a monochemotherapia elvei szerint alkalmaztuk. 1972-ben már a polyehemotherapiás kezelés tapasz­talatait és szövődményeit ismertettük (29). 1973- ban a remissio időszakában végzett fenntartó ke­zelés és gondozás fontosságára mutattunk rá (18), ill. a korszerű chemotherapia egyik jelentős szö­vődményével, a hyperuricaemia kezelésével fog­lalkoztunk (30). Az 1974. évi Belgyógyász Nagy­gyűlésen a korszerű polyehemotherapiás protokol­lok felnőttkori bevezetésére irányuló törekvéseink­ről, az így kiváltható remissiókról adtunk számot (28). A cyklikus intensív polyehemotherapia felnőtt­kori alkalmazását nagyban megkönnyítették azok a tapasztalatok, amelyeket 1970-től a Magyar Gyermekleukaemia Munkacsoport keretében sze­reztünk, s amelyeket Schuler az 1975. évi Buda­pesti Nemzetközi Leukaemia Symposionon tartott előadásában foglalt össze (44). A felnőttkori AL-k korszerű kezelése szem­pontjából alapvető fordulatot hozott a Pécsi Orvos­­tudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének cy­­tológiai laboratóriumával kialakult együttműkö­désünk. Ezzel a leukaemiák osztályozásában a ko­rábbi haemocytológiai kritériumokon túl, ill. azok helyére a cytochemiai osztályozás került (5). A nyugat-dunántúli megyékből 1970-től egyre nagyobb számban hozzánk küldött beteganyag, a cytochemiai vizsgálatok, ill. a betegek kezelésében közreműködő szombathelyi kórházi osztályok ré­vén tulajdonképpen létrejött az a regionális leuk­aemia centrum, amelyet Holtán szervezeti megol­dásként referátumában javasolt (15). Az alábbiak­ban ezen cytochemiailag is vizsgált beteganyagot kívánjuk klinikailag elemezni. Beteganyagunk Betegeink kor, nem és sejttípus szerinti megosz­lását az 1. ábrán mutatjuk be. Az 53 betegből 23 férfi, 30 nő. Sejttípusok szerinti megoszlásuk: 25 acut myeloblastos leukaemia (AML), 5 chr. myeloid leukaemiából kialakult blastos crisis (CML, ВС), 1 acut promyelocytás leukaemia (APL), O’ 90909 23 és 4 AMN AML 70-80AML AML CLL BC + 30 AMM ANL AML 6C-70ALL AML AML AML CML BC él 3 CML BC CLL BC AMM AMM APL5060AML AML AML AML AMM ANL CML BC A MNANL ANL AML AML ALL40-50ALL ALL AML AML AML CML BC 30-40AML AML AML CML BC AMNAMI AML AML ALL 20-30ALL ALL ANL ANL ANL AML AML10-20 1. ábra. 1970—75 között észlelt 53 felnőtt acut leukaemiás beteg kor, nem és sejttípus szerinti megoszlása% 1623 A Pécsi Orvostudományi Egyetem Tudományos Szakosztályában 1975. április 28-án elhangzott előadás alapján. Orvosi Hetilap 1976. 117. évfolyam, 27. szám 1*

Next