Orvosi Hetilap, 1976. július (117. évfolyam, 27-30. szám)
1976-07-04 / 27. szám - István Lajos - Marton Éva: Cytochemiailag vizsgált felnőttkori acut leucaemiás betegek kórlefolyásának klinikai elemzése
Vas megyei Tanács Markusovszky Kórháza (igazgató főorvos: Gelencsér József dr.), Hematológiai Osztály Cytochemiailag vizsgált felnőttkori acut leucaemiás betegek kórlefolyásának klinikai elemzése István Lajos dr. és Marton Éva dr. Az irodalomból és az egyre bővülő hazai tapasztalatokból ismeretes, hogy az elmúlt 10 év alatt az acut leukaemia (AL) kérdés elmozdult a holtpontról és kezelése alapvetően megváltozott. Ez világszerte arra késztette a haematológiával foglalkozókat, hogy saját gyakorlatukban is alkalmazzák ezeket az új therápiás eljárásokat (2, 4, 6, 10, 17, 19, 23, 24, 25, 31, 38, 39, 52, 53, 54, 55, 56). A mai chemotherápiás kezelés elveit és szükségességét hazai viszonylatban elsőként Kelemen hangoztatta az 1964-es Magyar Haematológiai Kongreszszuson (20). 1968-ban Rák (43) már az Orvosi Életilapban foglalta össze a kezelés új formájára irányuló törekvéseket és lehetőségeket. Saját előrehaladásunkat döntően befolyásolta a Schuler vezette Magyar Gyermekleukaémia Munkacsoport, ill. az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet ezirányú munkája, a Haematológiai Kollégium állásfoglalása (15), a Stecker vezette a bécsi Leukaemia Központtal kialakult kapcsolatunk (46), az 1969-es Nemzetközi Leukaemia Kongresszus (46), Krepier (22), ill. Stacker intézetében tett tanulmányútjaink (46, 47, 48) és az NDK Leukaemia Munkacsoportjának megismerése (2). A Haematológiai Kollégium 1974. évi ülésén Holtán (15) referátuma kész diagnosztikus és therápiás programot, ill. hazai szervezeti formát ajánlott. Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézetben létesült Leukaemia Munkacsoport fontos módszertani feladatokat oldott meg (32, 33, 35, 36, 40, 41, 49, 50, 51) azutóbbi években. A leukaemia kérdésben bekövetkezett döntő fordulatot hazai vonatkozásban előbb Lombos és Gálfi (26), majd Schuler és Kemény az Orvosi Hetilapban megjelent „Gyógyult gyermekkori acut lymphoid leukaemiáról” szóló közlései bizonyítják (45, 21). Az 1975- ben Bécsben megrendezett nemzetközi kongresszus (48), ill. a Budapesti Nemzetközi Leukaemia Symposion (3, 16) a chemo- és immuntherápia újabb lehetőségeit összegezve a fejlődés további távlatait nyitotta meg. Előzmények Magunk az 1964-es Magyar Haematológiai Kongresszus után vezettük be az első korszerű chemotherapiás szereket: a G-Mercaptopurint (MP) és a Methotrexátot (MTX). 1970-ben a Dunántúli Belgyógyász Vándorgyűlésen már a Rubidomycinnel (RMY) és a Vincristinnel (VCR) kiváltható remissiókról és e szerek sajátos szövődményeiről számoltunk be (8). Az akkor rendelkezésre álló antileukaemiás szereket felváltva sequentialisan, tehát a monochemotherapia elvei szerint alkalmaztuk. 1972-ben már a polyehemotherapiás kezelés tapasztalatait és szövődményeit ismertettük (29). 1973- ban a remissio időszakában végzett fenntartó kezelés és gondozás fontosságára mutattunk rá (18), ill. a korszerű chemotherapia egyik jelentős szövődményével, a hyperuricaemia kezelésével foglalkoztunk (30). Az 1974. évi Belgyógyász Nagygyűlésen a korszerű polyehemotherapiás protokollok felnőttkori bevezetésére irányuló törekvéseinkről, az így kiváltható remissiókról adtunk számot (28). A cyklikus intensív polyehemotherapia felnőttkori alkalmazását nagyban megkönnyítették azok a tapasztalatok, amelyeket 1970-től a Magyar Gyermekleukaemia Munkacsoport keretében szereztünk, s amelyeket Schuler az 1975. évi Budapesti Nemzetközi Leukaemia Symposionon tartott előadásában foglalt össze (44). A felnőttkori AL-k korszerű kezelése szempontjából alapvető fordulatot hozott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének cytológiai laboratóriumával kialakult együttműködésünk. Ezzel a leukaemiák osztályozásában a korábbi haemocytológiai kritériumokon túl, ill. azok helyére a cytochemiai osztályozás került (5). A nyugat-dunántúli megyékből 1970-től egyre nagyobb számban hozzánk küldött beteganyag, a cytochemiai vizsgálatok, ill. a betegek kezelésében közreműködő szombathelyi kórházi osztályok révén tulajdonképpen létrejött az a regionális leukaemia centrum, amelyet Holtán szervezeti megoldásként referátumában javasolt (15). Az alábbiakban ezen cytochemiailag is vizsgált beteganyagot kívánjuk klinikailag elemezni. Beteganyagunk Betegeink kor, nem és sejttípus szerinti megoszlását az 1. ábrán mutatjuk be. Az 53 betegből 23 férfi, 30 nő. Sejttípusok szerinti megoszlásuk: 25 acut myeloblastos leukaemia (AML), 5 chr. myeloid leukaemiából kialakult blastos crisis (CML, ВС), 1 acut promyelocytás leukaemia (APL), O’ 90909 23 és 4 AMN AML 70-80AML AML CLL BC + 30 AMM ANL AML 6C-70ALL AML AML AML CML BC él 3 CML BC CLL BC AMM AMM APL5060AML AML AML AML AMM ANL CML BC A MNANL ANL AML AML ALL40-50ALL ALL AML AML AML CML BC 30-40AML AML AML CML BC AMNAMI AML AML ALL 20-30ALL ALL ANL ANL ANL AML AML10-20 1. ábra. 1970—75 között észlelt 53 felnőtt acut leukaemiás beteg kor, nem és sejttípus szerinti megoszlása% 1623 A Pécsi Orvostudományi Egyetem Tudományos Szakosztályában 1975. április 28-án elhangzott előadás alapján. Orvosi Hetilap 1976. 117. évfolyam, 27. szám 1*